Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hirdetés

– Milyen érzésekkel ébredt a szavazás másnapján?

– Végre nyugodtnak éreztem magam. Erős ellenkampánnyal kellett szembenéznem az elmúlt hónapokban.

– Sokan kritizálják amiatt, hogy 2012-es elnökké választását megelőzően nem sok köze volt a vívósporthoz.

– A mostani tisztújításon viszont már többéves szakmai tapasztalattal szálltam versenybe Szabó Bencével, akinek korábban volt már lehetősége bizonyítani sportvezetőként. Harmadszorra választottak meg a vívószövetség élére, négy évvel ezelőtt nem is volt kihívóm, most pedig a küldöttek kétharmada mellettem tette le a voksát. Olyan szakemberek tüntettek ki a bizalmukkal, akik régóta tagjai a hazai vívótársadalomnak. Azt hiszem, ennél nagyobb elismerésre nem vágyhat az ember. Ők nem a politikai hovatartozásom alapján ítéltek meg, ez egészen biztos. Az elmúlt két ciklus során fantasztikus eredményeket produkált a magyar vívás, ez sokkal többet nyomott a latban.

Korábban írtuk

– Mit emelne ki ezek közül?

– Amellett, hogy több világ- és olimpiai bajnok született, az utánpótlás- és a veteránkorú, valamint a kerekesszékes vívók is taroltak a versenyeken. Emellett sportdiplomáciai sikereket is elértünk: 2013-ban és 2019-ben is Budapest adhatott otthon a vb-nek, ráadásul az utóbbit követően felkértek minket, hogy vegyünk részt a tokiói olimpia sportággal kapcsolatos marketingfeladatainak ellátásban. A kormányzati támogatásoknak köszönhetően dinamikus fejlődésen ment keresztül a sportági infrastruktúra is. Ma már Zalaegerszegtől kezdve Szolnokon át Békéscsabáig szinte minden nagyvárosban XXI. századi körülmények fogadják a leendő és a jelenlegi versenyzőket.

– Mi a helyzet az utánpótlással? Sikerült növelni a bázist?

– A kezdetek kezdetén célként tűztük ki, hogy a lehető legtöbb iskolában meghonosítsuk a „sulivívást”. Annak idején csupán két intézményben volt rá lehetőség, hogy a gyerekek próbára tegyék magukat, a mindennapos testnevelésóra bevezetése óta azonban már 114 helyen vagyunk jelen. A programhoz 2017-ben csatlakozott a Pető Intézet is, így a szövetség szakképzett edzői azóta a fogyatékossággal élő gyerekek társadalmi integrációját is segítik.

– A tisztújítás előtt Schmitt Pállal egyeztetett a következő négy év terveiről. Mik a közeljövő legfontosabb feladatai?

– Szóba került a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet, aminek kezelése egyértelműen az egyik legfontosabb tennivaló. A felelős gazdálkodásnak hála, egyetlen klubot sem kellett bezárnunk, és ez a veszély továbbra sem fenyeget. Mivel azonban az egyesületeknek nincs bevételük, gondoskodnunk kell az edzők megélhetéséről is. A másik téma a tokiói olimpia volt, amivel kapcsolatban mindketten bizakodóak vagyunk. Azt gondoljuk, hogy összefogással előbb-utóbb le tudjuk győzni a járványt, nem kell attól tartani, hogy az eseményt ismét lefújják. Ezeken kívül szó esett egy új koncepcióról is, ami az egyetemi sport megerősítését szolgálná.

– Hogyan folytatódik a munka a héten?

– Most minden gondolatunk a karantén miatti hosszú szünetet követő újraindulás körül forog. Dolgozunk a versenyrendszer átalakításán.