Ötvenegymilliárd dollár, vagyis tizenegyezer-milliárd forint – a legutóbbi adatok szerint ennyibe került eddig Oroszországnak, hogy megrendezze a XXII. téli olimpiát. Bár az ötkarikás játékok rendezése egyébként sem olcsó mulatság, összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy a 2012-es londoni olimpia ennek alig több mint negyedébe (13,9 milliárd dollár) került, de még az eddigi csúcstartó pekingi olimpia költségvetése is megállt 43 milliárdnál, pedig ott több mint háromszáz versenyszámot rendeztek, szemben a téli játékok 98 versenyével.

Persze a szocsi olimpia sikeres lebonyolítása kezdettől fogva óriási presztízzsel bírt az oroszok számára. Ezt bizonyítja az is, hogy a rendezésről szóló 2007-es NOB-ülésre Putyin elnök személyesen utazott el Guatemalavárosba, ahol arról beszélt: a helyszínen szurkolóknak és a tévénézőknek is szeretnék megmutatni az „új Oroszországot”.

A döntés óta eltelt hat és fél évben éppen ezért óriási beruházások zajlottak az olimpiai helyszíneken. A Fekete-tenger partján fekvő Imeretin-völgyben építették fel az Olimpiai Parkot, ahol a létesítmények többsége helyet kapott. Jellemző a léptékekre, hogy csak a negyvenezer férőhelyes Fisht Olimpiai Stadionra, amelyben versenyek nem lesznek, mindössze a megnyitót és záróünnepséget rendezik itt, 600 millió dollárt költöttek. És könnyen lehet, hogy az említett két eseményen kívül, vagyis az olimpia után, soha semmilyen más rendezvényt nem tartanak majd az átszámítva 139 milliárd forintba kerülő komplexumban…

A Fisht mellett, szintén az Olimpiai Parkban lesz két jégkorongcsarnok (a Bolsoj és a Sajba), a Jéghegy Korcsolyapalota, a gyorcskorcsolyázóknak otthont adó Adler Aréna, a Curling Központ, az eredményhirdetéseknek helyet biztosító Medals Plaza, illetve az Olimpiai Parknál található az olimpiai falu és a vidámpark is.

Mivel Szocsi, amely az elnök kedvenc üdülőhelye, sem a domborzati viszonyok, sem az ilyenkor szokásos átlaghőmérséklet (15 fok) miatt nem alkalmas a szabadtéri versenyek (sí, hódeszka, bob, szánkó, biatlon stb.) lebonyolítására, így ezeket a számokat a várostól negyvennyolc kilométerre, Krasznaja Poljana hegyláncai között rendezik. Itt épült ki a Laura Biatlon- és Síkomplexum, a Roza Kutor Alpesisí-központ és Extrém Park, a Szanki Csúszóközpont, valamint a Ruszki Gorki Síugróközpont. Hogy a méretekről itt is sejtésünk legyen: csak a Roza Kutorban 72 kilométernyi pályát építettek ki, amelyekhez 14 felvonóval lehet feljutni.

A sportlétesítményeken túl jelentős pénzeket emésztett fel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is. Át kellett hidalni például (szó szerint is) a Krasznaja Poljana és Szocsi közötti közel ötven kilométeres távolságot, itt új közút és vasútvonal is létesült – összesen egyébként 367 kilométernyi útpálya, 77 híd és kétszáz kilométernyi vasút épült az elmúlt években az olimpiai beruházáshoz kapcsolódóan. Így jött ki tehát az eredetileg 12 milliárd dollárosra tervezett, az évek folyamán aztán több mint négyszeresére duzzadó rendezési költség.

A szocsi téli olimpia nem csupán a gigantikus fejlesztések miatt kapott a szokottnál nagyobb figyelmet a világsajtóban. Nagy felháborodást váltott ki a tavaly júliusban elfogadott, a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok” fiatalok körében történő propagálását tiltó törvény is. A bírálók szerint a jogszabály veszélyezteti a melegek jogait, akik így magas pénzbírsággal, de akár elzárással is büntethetőek. Hangsúlyozzák azt is, hogy Oroszországban amúgy is nagy a homoszexualitás elutasítottsága, a társadalom közel fele erkölcstelenségnek, illetve betegségnek tartja, s a megoldási javaslatok között a kényszergyógykezelés éppúgy szerepel, mint az elszeparálás vagy a likvidálás. Népszerűek azok a radikális mozgalmak is, amelyek melegeket keresnek, akiket gyakran fizikai erőszakot alkalmazva „győznek meg”. Ezeknek főként fiatalok a tagjai, akik többek között a vk.ru közösségi oldalon szerveződnek – ez a Facebook utáni legnagyobb háló Európában, 230 millió, alapvetően az orosz nyelvterületen élő felhasználóval.

A törvénnyel szembeni tiltakozás odáig vezetett, hogy több állam vezetője nem utazik el a játékokra, például Barack Obama sem. Az amerikai elnök ugyanakkor olyan küldöttséget választott, amelynek tagja a nyíltan leszbikus egykori teniszező, Billie Jean King is. Nem lesz ott Joachim Gauck német szövetségi elnök sem, bár az ő távolmaradását Angela Merkel kancellár állítólag kifejezetten rosszallotta, a német–orosz kapcsolatok megromlásától tartva. Nem utazik Szocsiba Hollande francia elnök és Cameron brit miniszterelnök sem, igaz, utóbbi döntése a hivatalos indoklás szerint nincs összefüggésben az említett jogszabállyal és nem minősül bojkottnak.

Nyugtalansággal töltötte el a közvéleményt a két decemberi, volgográdi merénylet is. A harmincnégy halálos áldozatot követelő terrorcselekményeket a Vilajat Dagesztán iszlamista csoport vállalta magára, ráadásul a szervezet január második felében videoüzenetet tett közzé, azzal fenyegetőzve: ha Oroszország nem vonja ki csapatait a Kaukázusból, folytatják harcukat, a téli olimpián is.

„Ha megtartják az olimpiát, kap tőlünk egy ajándékot (…), ön és mindazok a turisták, akik ott lesznek. Mindazért a muzulmán vérért, amelyet nap mint nap világszerte kiontanak. Ez lesz a mi bosszúnk” – szólt a Putyinnak szóló fenyegetés.

Az oroszok persze mindent megtesznek a játékok zavartalan lebonyolításáért – január eleje óta rendkívül szigorúak az ellenőrzések Szocsi környékén, s 37 ezer egyenruhás figyel a rendre.

Ám mert mégiscsak sporteseményről van szó, zárásként beszéljünk a versenyekről is: a XXII. téli olimpián nyolcvannyolc ország mintegy háromezer versenyzője indul, tizenöt sportágban kilencvennyolc aranyérmet osztanak ki. A sportlétesítményekben nagyjából kétszázezer férőhely van, és a szervezők reményei szerint a világon hárommilliárd ember követi majd figyelemmel a versenyeket, amelyekről egyébként tizenháromezer újságíró tudósít.

Az első versenyeket egy nappal a megnyitó előtt csütörtökön rendezik, míg az utolsó finálékra és a záróünnepségre február 23-án kerül sor. S remélhetőleg ekkor már valóban a sport lesz a középpontban…

Bándy Péter