Pástra, magyar!

2013 emlékezetes év a magyar vívótársadalom számára. Ekkor rendezett ugyanis utoljára világbajnokságot a magyar főváros. Utoljára, merthogy nem ez volt az első. Budapest a sportág története során négy alkalommal nyerte el a vébé rendezési jogát: először 1959-ben, majd 1975-ben, 1991-ben és végül 2013-ban. Bár a szervezők minden alkalommal jelesre vizsgáztak, a hat évvel ezelőtti sportesemény talán mégis kiemelkedik a sorból, a BOK Sportcsarnokban ugyanis még a plafonról is csüngtek a nézők, a versenyzők mindennap telt ház előtt léphettek pástra. Azelőtt hosszú éveken keresztül szinte csak a szakmabeliek és családtagok látogattak ki a sportág hazai versenyeire, de erre a rendezvényre – talán Szilágyi Áron kardozó 2012-es, parádés londoni győzelme miatt – több ezren voltak kíváncsiak.

A lelkesedés nem volt hiábavaló, Áron és Szász Emese párbajtőröző egy-egy bronzérmet szerzett, az Imre Géza, Boczkó Gábor, Rédli András és Szényi Péter alkotta párbajtőrcsapat pedig megnyerte a bajnokságot, miután a döntőben maguk mögé utasították Ukrajna együttesét. Nemcsak azért volt ez óriási öröm, mert a fiúk hazai pályán, hazai közönség előtt győzték le a világot, hanem mert több mint tíz évvel azelőtt sikerült utoljára hasonló bravúr a fegyvernem magyar képviselőinek.

A 2013-as világbajnokság minden szempontból tökéletesre sikerült, és hogy ezt nemcsak mi, magyarok gondoljuk így, arra bizonyíték, hogy a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) 2016-ban úgy döntött, ismét hazánkat bízza meg a házigazda szerepével. A magyar pályázat magabiztos különbséggel nyerte meg a szavazást, megelőzve a grúz Tbiliszit és a lengyel Toruńt.

A 2019-es vébé már csak abból a szempontból is különleges, hogy a jövő évi tokiói olimpiára vezető út egyik fontos állomása lesz, itt osztják majd ki az ötkarikás játékokon való részvételre jogosító kvóták egy jelentős részét. Emellett gyógyír lehet a tavaly Kínában szerzett sebekre is, 2018-ban ugyanis a magyar vívók a korábbiaknál gyengébb eredményekkel zárták a világbajnokságot, csupán egy bronzérmet szereztek a férfi kardozók révén, miközben sem egyéniben, sem csapatban nem jutott be senki más a legjobb négy közé.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke kérdésünkre, hogy ezúttal milyen eredményekre számít, nem adott konkrét választ, azt mondta, nem szeretne terhet rakni a versenyzők vállára, azt viszont elárulta, hogy férfikardcsapatunk iránt legnagyobb az érdeklődés, legalábbis a jegyeladások ezt igazolják. A szervezők a vébé döntős versenynapjaira 5-6 ezer szurkolót, az eseményre pedig összesen 30 ezer nézőt várnak.

A vívósporttal kapcsolatban sokszor hallani azt a kritikát, miszerint élvezhetetlen a laikusoknak a bonyolult szabályrendszer miatt, ám a világbajnokság szervezői orvosolták a problémát. A helyszínre kilátogatók egy gigantikus, 124 méter hosszú, négy méter magas, U alakú LED-falon is láthatják a páston történteket, a tusok pillanatát pedig szuperlassításban nézhetik vissza úgy, hogy a felvételt közben szakkommentátorok elemzik.

Varga Gábor sportprezentációs producer korábban elmondta, az asszók előtt és alatt bevetett látványelemeknek köszönhetően igazi fiestahangulat lesz az arénában. A szurkolókat be is vonják a különböző programokba, részt vehetnek interaktív játékokban, telefonos alkalmazás segítségével megoszthatják a közönséggel a helyszínen készített fényképei­ket, tesztelhetik a vívással kapcsolatos tudásukat, és bepillanthatnak a kulisszák mögé, akár még a sportolók öltözőibe is.

„Azt szeretnénk, hogy aki kijön a világbajnokságra, az a nap végén úgy távozzon a BOK-csarnokból, hogy egyik ámulatból a másikba esve azon gondolkodik, hogy ő most valóban egy sporteseményen volt-e, vagy inkább egy hatalmas show-műsort látott világklasszis sportolókkal” – nyilatkozta a szakember.

A selejtezőkre a belépők egységára 1000, a döntőkre 3000-4000 forint. Aki nem tud a helyszínen szurkolni, televízión és interneten követheti a vébé eseményeit, a délutáni programokat az M4 csatorna élőben közvetíti, a világbajnokság YouTube-csatornáján pedig az összes főtáblás asszó látható majd.

A vébé eredményeit nehéz lenne megjósolni, de a közelmúltbeli Európa-bajnokságon való kiváló magyar szereplés bizalomra ad okot: a düsseldorfi kontinensbajnokságon a mieink két-két ezüstöt és bronzot nyertek.

–  Jól vagyok, szerencsére teljesen meggyógyult a lábam – mondta a Demokratának Szatmári András világbajnok kardvívó, aki nemrégiben részleges izomszakadást szenvedett egy edzésen. A válogatott egyik legnagyobb reménysége elmesélte, lendületből csinálták végig a felkészülést, az Eb után egyből egy ausztriai magaslati edzőtáborba utaztak, ahol főként fizikai edzéseken vettek részt. Ezután Telkiben készültek tovább, de itt már a vívásé volt a főszerep. Hozzátette, célja világbajnokként nem lehet más, mint egyéniben érmet szerezni, csapatban pedig elcsípni a döntőt.

–  Vívtam már itthon vébén 2013-ban, akkor újoncként voltam a felnőttcsapatban, most egy kicsit más a helyzet, de ezt a minimális nyomást, terhet el fogom bírni. Engem mindig feldob a hazai közönség ereje, remélem, most sem lesz másképp.