Szabályok közé szorult sportfogadás
A sportfogadás az online piac egyik leggyorsabban növekvő szegmense. A vonatkozó uniós és a hazai szabályozás összeférhetetlensége miatt azonban az ágazat jogi helyzete a mai napig tisztázatlan Magyarországon. Nehéz a dolga a játékosnak, ha külföldi oldallal szemben szeretne jogorvoslatot.
Az NFL, a FIFA, az UEFA, a Bajnokok Ligája, az e-sportok és általában a digitalizáció hatására egyre népszerűbb az online fogadás. Nem véletlen, számos előnye van a hagyományos, papíralapú játékkal szemben. Otthonról követhetők az események és az eredmények a nap huszonnégy órájában, és még meccs közben is lehet fogadni.
A sportfogadás szabályozása jellemzően országonként eltérő. Az Egyesült Államokban például egészen 2018-ig illegális volt, azóta viszont minden állam maga dönthet, hogy engedélyezi-e. Az európai országokban liberalizálták, így az Egyesült Királyságban és Dániában is, ahol a szolgáltatóknak versenyezniük kell a koncesszióért, engedélyért. De például Norvégia és Magyarország kizárólagos állami monopóliumban tartja a szerencsejáték-szervezést.
Százmilliárdos piac
A globális sportfogadás piacát egy 2019-es kutatás szerint Ázsia és a Csendes-óceáni térség vezeti, mögötte nem sokkal lemaradva következik Európa, majd Észak-Amerika. Bár a piac idei bevételét a koronavírus-járvány némileg visszavetette, egy év eleji felmérés arra jutott: becsült bevétel, amely 2017-es 104 milliárd dollárra rúgott, 2020–2024 között még így is eléri a 150 milliárdot.
Hazánk egyetlen legális sportfogadási portálja, a Tippmixpro is egyre nagyobb népszerűségnek örvend: 2013-ról ’19-re évi 41 ezerről 104 ezerre nőtt a játékosok száma. A bukmékeri fogadások árbevétele a Tippmixszel együtt tavaly már meghaladta a 250 milliárd forintot a Szerencsejáték Zrt.-nél, ennek csaknem 30 százalékát a Tippmixpro adta. A szerencsejáték-monopólium okán a külföldi irodák magyar felhasználóiról nincsen adat, de az internetes fórumokat böngészve egyértelműen látszik, hogy akár több tízezer hazai felhasználója is lehet a külföldi oldalaknak.
Állami monopólium
Az európai szerencsejáték-piacot illetően a mai napig nem jött létre egységes, az EU összes tagországára vonatkozó szabályozás. A tagállamokra van bízva, hogy saját belátásuk szerint vezessenek be olyan szabályrendszert, amely elsősorban a játékosok védelmét biztosítja. Nálunk az online sportfogadás sokáig nem volt szabályozva, kizárólag az online kaszinójáték-szolgáltatást tiltotta a szerencsejáték-törvény. 2013-ban azonban hatályba lépett az online szerencsejátékok első egységes és átfogó szabályozása. Innentől az állam koncessziót adhatott a lehetséges piaci szereplőknek. Ezzel megszűnt az online kaszinójáték tilalma, és megszülettek az internetes lóverseny és sportfogadás első szabályai is. A rendszer azonban a gyakorlatban nem működött, egyik területen sem írtak ki koncessziós eljárást. Nem sokkal később aztán új regulák jöttek, és megszűnt az online kaszinó- és kártyajáték területén az önálló koncessziós rendszer. Onnantól kezdve kizárólag a Magyarországon működő „földi”, azaz fizikailag létező kaszinót működtető koncessziótulajdonosok válhattak jogosulttá online szolgáltatásra. Földi játékkaszinó üzemeltetéséhez nyilvános pályázaton vagy az úgynevezett „megbízható szerencsejáték-szervezőnek” minősülő szervezetek számára anélkül, az illetékes miniszter döntése alapján lehetett koncesszióhoz jutni.
Az online sportfogadás területén viszont eltörölte a kormány a koncesszióba adás lehetőségét, és monopóliumot kapott a száz százalékban állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. Célja ennek is a külföldi szereplők kiszorítása volt, hiszen a hazai cégek támogatása már akkor is szerves részét képezte a kormány gazdaságpolitikájának.
Mindezek ellenére számos nemzetközi szerencsejáték-oldal folytatta tevékenységét, mire válaszul a Szerencsejáték Felügyelet szabálysértési bírságokat vetett ki, ezeket a cégek szépen el is kezdték befizetni, de közben az Európai Bíróságon támadták a szabályozást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hozzálátott a weboldalak blokkolásához, ám a játékosok továbbra is megtalálhatták ezeket alternatív linkeken. Ezt persze nyomon követi az adóhatóság, és sorra folytatja le az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételi eljárásokat, ám a folyamat meglehetősen időigényes, így aki akar, továbbra is zavartalanul játszhat az engedély nélküli szerencsejáték-oldalakon.
A magyar hatóságok 2014-ben bírságot szabtak ki a máltai bejegyzésű, sportfogadással is foglalkozó Unibet International nevű társaságra, mondván, hogy szerencsejáték-szolgáltatást nyújt magyar nyelvű internetes oldalakon, noha nincs hozzá Magyarországon érvényes engedélye. A pert, akárcsak a Bet365 nevű fogadócéggel szemben, Magyarország elvesztette.
– Az Európai Unió Bírósága (EUB) két ítéletében megállapította, hogy közösségi jogba ütközik a magyar onlinekaszinó-szabályozás. A Sporting Odds-ítélet azonban a távszerencsejáték, konkrétabban az online sportfogadás szabályozása kapcsán nem tartalmaz ilyen megállapítást, fenntartja a lehetőséget a sportfogadás állami monopóliumának igazolására. Annak megítélésére, hogy a magyar szabályozás a jogalkotói célokat tényleg koherensen és szisztematikusan követi-e, több bírósági eljárás is folyik a Fővárosi Törvényszéken, tudtuk meg a Szerencsejáték Felügyelettől. Kiemelendő, hogy az online szerencsejáték-oldalak, mint az Unibet és Bet365 a kaszinó típusú játékok mellett sportfogadással is foglalkoznak, ezért az egyelőre tisztázatlan, hogy az EUB ítélete miként egyeztethető össze a sportfogadás állami monopóliumának elismerésével.
A jelenleg hatályos magyar szabályozás alapján a nemzetközi cégek továbbra sem jogosultak Magyarországon szolgáltatni, ám az erre vonatkozó magyar jogszabály nem alkalmazható, mert uniós jogba ütközik. Ez már önmagában is bonyolult jogi helyzetet eredményez nemcsak a hatóság és a szolgáltatók, de a felhasználók számára is.
A játékosok védelme
Jelenleg a magyar jogszabályok csak a külföldi szolgáltatók magyarországi működését tiltják. Ez viszont nem érinti magukat a játékosokat. A NAV álláspontja szerint ha valaki Magyarországon engedély nélkül működő szervező játékában vesz részt, saját felelősségére teszi. Ám az ilyen fogadásból eredő jogi követelést magyarországi bíróságon nem lehet érvényesíteni. Nem árt tehát az óvatosság. Fontos tudni, hogy a külföldi internetes szerencsejáték mint a sportfogadás nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, így az ebből származó nyeremény nem minősül önálló tevékenységből származó jövedelemnek, ezért a személyi jövedelemadón felül még szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.
Emellett általános tapasztalat, hogy a cégek a nekik nagy veszteséget okozó nyertesek tétjeit már-már nevetséges összegekre limitálják, gyakran ki is zárják a játékból. Utóbbi esetében a számlán maradó összeget jellemzően visszautalják, de több alkalommal is előfordult már, hogy egyes cégek nem volt hajlandók fizetni a nyerteseknek. Ezért aztán aki nem akar egyénileg adózni vagy mondjuk éveket pereskedésekkel tölteni, az jobban teszi, ha a legális, hazai sportfogadó oldalt választja.
