A sportállamtitkár szerint január 1-jétől – az új sporttörvény hatályba lépésétől – fantasztikus munka kezdődik el a sportirányítás és a sportvezetés tekintetében, miután a magyar sport átalakítását előíró módosítást novemberben elfogadta a parlament. A törvénymódosítás előkészítése több mint fél évig tartott, és az időzítése is fontos volt, hiszen ilyen alapvető változás csak egy olimpiai ciklus lezárását követően valósítható meg.

Szabó Tünde az MTI-nek úgy fogalmazott: a sportért felelős államtitkárság felkészült, felállt a rendszer, és az új esztendőnek úgy tudnak nekiindulni, hogy „a sportigazgatás, a sportirányítás mind a civil, mind az állami oldalról tényleg olyan feladatot tud ellátni, ami hatékony, gyors, átlátható, valamint sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít a szakmai munka nyugodt, biztos háttereként”.

„A sportágazat – mondta – még soha nem részesült ilyen kiemelt támogatásban, mint most, viszont a szakmának is tudnia kell élnie ezzel a páratlan lehetőséggel, most ez a legfontosabb feladat.”

Mindehhez alapvető változásként az is kellett, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságtól (MOB) visszakerüljenek a sportirányítás meghatározó jogosultságai a sportállamtitkársághoz, és az eddigi MOB-tagozatokból önálló jogkörrel rendelkező köztestületek alakuljanak. Ezek a változások a múlt héten megtörténtek, így minden törvényes keret adottá vált az új rendszer elindulásához.

„A korábbi rendszer 2011-ben állt fel, és a koncepció akkor azon alapult, hogy a MOB legyen a sport legfőbb irányítási szerve, valamint a MOB alá tartoztak a tagozati rendszerek, az olimpiai sportágaké, a nem olimpiai sportágaké, a fogyatékkal élőké, a diák- és hallgatói sporté, továbbá a szabadidősporté – emlékeztetett az államtitkár. – Az elmúlt öt évben azonban nagyon sok változás történt, új programok indultak, így a 16 kiemelt sportágé, a TAO-sportágak támogatásáé, de elindult a kiemelt egyesületek támogatása, a felzárkóztatási program, a létesítményfejlesztési programok és mindemellett rendkívül fontos a hazai rendezésű nemzetközi események egyre növekvő száma. A 2011. évi sporttörvény átfogó módosításának idején ezek a programok még nem indultak el és az új feladatok irányítása olyan plusz terhet rótt a MOB-ra, amely mellett a szakmai irányítás hátrányt szenvedhetett. Ezért döntött a magyar kormány a MOB tehermentesítéséről és a faladatok átcsoportosításáról.”

„Az előkészítés és az egyeztetések több hónapon keresztül zajlottak, és a változtatásokat az új olimpiai ciklus megkezdésére időzítettük, tehát a döntést a riói eredmények nem befolyásolták – folytatta az államtitkár. – A riói olimpiát követően azonnal lépnünk kellett, mivel mindössze három hónapja volt az állami sportigazgatásnak az új finanszírozási rend januári bevezetésére. Ezt a munkát elvégeztük és teljes sportigazgatás-váltást hajtottunk végre. A jövőben az átláthatóbb finanszírozási rendszer mellett közvetlen kapcsolatunk lesz a sportági szövetségekkel, sokkal nagyobb rálátásunk lesz a kiemelt egyesületek, műhelyek, akadémiák szakmai tevékenységére, és a céltól, az eredményességtől függő támogatási rendszerükre is.”

Hozzátette, hogy az eddig közvetett, többlépcsős úton működő sportirányítás után immár sokkal nagyobb lesz a rálátásuk egy-egy sportági szakszövetség munkájára is.

„Nekem nagyon fontos, hogy közvetlen kapcsolatom legyen a szövetségekkel, hiszen én magam is korábban az úszószövetségben dolgoztam, ezért tisztában vagyok azok feladataival és a teendők sokaságával – hangsúlyozta Szabó Tünde. – Mindenképpen leszögezem, hogy a belügyeikbe soha nem szól bele a sport-államigazgatás, de naprakészen tudnunk kell, mi történik egy-egy sportági szakszövetség életében, és ha szükséges, iránymutatást adunk, hogy maga a szakma semmiképp ne sérüljön.”

„Természetesen a sportvezetés nem szereti a bizonytalanságot, a botrányokat és az anarchiát – szögezte le -, de mindig támogatja, és lehetőség szerint segíti a sportágak megújulását, fejlődését. Észre kell vennünk, hogy a sportvilág is rengeteget változott és a sportszakmának is fel kell vennie a változások ritmusát” – jelentette ki Szabó Tünde, aki nagyon fontos feladatnak nevezte az utánpótlás-nevelést is.

„Felállítottunk egy új helyettes sportállamtitkárságot, amelyhez hasonló eddig még nem volt soha. Korábban háttérintézményként működött a NUPI, a NUSI, ám amikor az átcsoportosítás megtörtént 2011-ben, a MOB alá került az utánpótlás-nevelés irányítása is. Pedig ez a terület súlyánál fogva erősebb képviseletet igényel, hiszen az utánpótlás a további fejlődés záloga. Mostantól az utánpótlás ügye is hozzánk tartozik, ezáltal egy teljesen új feladatellátást tudunk végezni” – mondta, kitérve rá, hogy az elindított sportágfejlesztési programok és az utánpótlás-programok között jelenleg még sok átfedés van, ehelyett kell megvalósítani a programok egymáshoz kapcsolódását.

„Egy olyan utánpótlás-struktúrát lehet így kialakítani, amely az élsportot hatékonyan képes segíteni, de a szabadidősport alapjait is megteremti. Sportolóként pontosan tudom, hogy mennyi mindent tud adni az életünknek a mozgásgazdag életmód és ezt már gyermekkorban el kell kezdeni.”

Ami a személyi kérdéseket illeti, Szabó Tünde elmondta, hogy január 1-től két helyettes segíti a munkáját.

„Sárfalvi Péter, korábbi világbajnok öttusázó lesz a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért, Fazekas Attila pedig a sportigazgatásért és a sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Új főosztályok és osztályok jöttek és jönnek létre az átalakult struktúrában.”

A felvetésre, hogy miközben az egész magyar sportot lefedi az új struktúra, a feladatok viszont megsokszorozódnak, Szabó Tünde így reagált:

„Az igényeknek megfelelően új státuszokat kaptam, 25 munkatárs érkezett a MOB-tól és a sportszakma egyéb helyeiről, mindenkinek megvan a feladata, és úgy gondolom, készen állunk.”

Az államtitkár kiemelte, hogy már karácsony előtt felállt mind a négy önálló köztestület.

„Elsőként a Magyar Paralimpiai Bizottság alakult át köztestületté, amelynek elnöke Szabó László lett, ezt követte a Borkai Zsolt vezette MOB közgyűlése és alapszabály-módosítása. Harmadikként állt fel a Nemzeti Versenysport Szövetség Mészáros János elnökletével, végül pedig a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség alakult meg, amelynek élére Balogh Gábort választották meg a küldöttek.”

Szabó Tünde külön is foglalkozott a MOB-bal.

„Továbbra is fontos szerepet tölt be a magyar sportban az olimpiai bizottság, de feladatai átalakulnak, ami a szakmai munka kiemelését jelenti, és remélem, nemcsak nálam, hanem mindenkinél. Ha az olimpiai és élsportot nézem, akkor a MOB így sokkal jobban fókuszálhat az Olimpiai Chartában ténylegesen megfogalmazott feladataira. S ne feledjük: 2024-ben olimpiát szeretnénk rendezni, márpedig a pályázati feladatok ellátása is óriási munka. Feladatai közé tartozik még a 2017. évi győri rendezésű EYOF lebonyolítása, valamint a magyar csapatok felkészítése a téli olimpiai játékokra, az ifjúsági illetve az európai olimpiára is.”

Az államtitkár a változások sorában megemlítette az edzőképzést is.

„Hozzánk kerülnek a kiemelt edzői státuszok és az utánpótlás-nevelésben is elindítunk egy újabb edzői programot, amellyel még több utánpótlásedzőt tudunk segíteni. A cél az, odaérkezzen a támogatás, ahol a legnagyobb szükség van rá, hogy ne kallódhassanak el tehetséges gyermekek. Nagyon fontos számomra az edzőképzés szakmai háttere, a szakmai képzésbe és a döntéshozatalokba pedig be kell vonni a mesteredzőket és a Testnevelési Egyetemet is.”

Visszatérő gond a magyar sport támogatási rendszerében, hogy főleg az esztendő elején késve érkeznek meg a pénzek, de az államtitkár szerint ez már a múlt:

„Jó példa, hogy 2016-ban, a támogatások már időben érkezhettek a sportági szakszövetségekhez, és ezt még gyorsítani szeretnénk. Megvannak ugyanis a költségvetési döntések, a szakmai feltételek adottak, így a forrásokat korán le tudjuk hívni és azon dolgozunk, hogy a munka zavartalansága érdekében 2017-ben legkésőbb február közepéig minden sportszervezetnél, a szerződéskötést követően ott legyen a megítélt támogatás” – jelentette ki az államtitkár, akit nem zavar, hogy az év elején várhatóan megint különösen nagy számban érkeznek majd hozzá a sportvezetők.

„A sportági szövetségek elnökei, főtitkárai eddig is rendre megkerestek, és én ezt nagyon szeretem, mert úgy tudok eredményesen dolgozni, ha gyakran találkozom velük, illetve közvetlenül értesülök a történésekről, tervekről. Eddig is azt tartották rólam, hogy mindenki előtt nyitva áll az ajtóm, ez a jövőben is így lesz, még ha erre néha a teljes 24 óra is kevésnek tűnik. Minden szövetséggel és sportszervezettel ki fogunk alakítani egy olyan kommunikációs rendszert, amelyben kölcsönösen el tudjuk mondani egymásnak érveinket, problémáinkat, valamint a beszámolók alapján értékeljük az elmúlt évet, és a jövőre vonatkozó terveket. El kell azonban mondanom azt is, hogy a támogatások felhasználásának elszámolása és azok ellenőrzése is nagyobb hangsúlyt fog kapni. Ezeken a januári találkozókon is módom lesz megerősíteni, hogy mindannyiunk számára nagy, de nagyon fontos és eredményes munka kezdődik.”

A kérdésre, mit vár 2017-től, mikor lesz-lenne elégedett, Szabó Tünde így felelt:

„Úgy gondolom, a szakma is értékelni fogja a tevékenységünket, hiszen a sportágfejlesztési programoknak egymásra kell épülniük. Sokkal nagyobb hangsúly helyeződhet a modern kor igényeinek megfelelő feltételek biztosítására, és az előzetesen benyújtott sportági stratégiák teljesítésére. Örülök, hogy a sportállamtitkárságon dolgozó kollégák sportszakmailag elkötelezett emberek, amit érzékelhet majd a civil szféra is” – mondta.

Hozzátette: „Sportnemzet vagyunk, és sportoló nemzet szeretnénk lenni, de szerintem már ez utóbbi is igaz ránk. 2017-ben ezért is óriási feladatunk, hogy az egészséges életmódot népszerűsítve még inkább behozzuk a családok életébe a mozgás-gazdag életmódnak a fontosságát a diáksport és a tömegsport fejlesztésével.”

„A következő esztendő – szögezte le – azért is kiemelten fontos éve a magyar sportnak, mert a több nemzetközi esemény közül két nagy világbajnokságot rendezünk, a cselgáncs vb-t és a vizes világbajnokságot, amelyhez hasonló sportesemény még sohasem volt Magyarországon. ”

„Szeptemberben pedig – emelte ki – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határoz arról, ki rendezheti a 2024-es nyári játékokat a versenyben maradt három pályázó, Budapest, Los Angeles és Párizs közül. Óriási lehetőség már önmagában az is, hogy pályázunk. A majdani döntés eredményétől függetlenül már az is nagy siker, hogy bemutatkozhatunk, hogy Budapest és Magyarország megmutathatja a világnak, mennyire fontos nekünk az olimpiai eszme és a sport. Felfigyelhet ránk a világ az által is, hogy két megapolisz mellett vagyunk versenyben. Célunk az, hogy elnyerjük a 2024-es játékok rendezési jogát, és ha a NOB úgy határoz, hogy mi rendezhetünk olimpiát és paralimpiát, a világ csodája fog megtörténni. Számos teendő vár ránk, de biztos vagyok benne, hogy 2017 a magyar sport újabb nagy éve lesz.”

MTI