Tőlük búcsúzunk

Dömötör Zoltán 85 éves korában hunyt el novemberben. Úszóként kezdte pályafutását, és alig 19 évesen, 1954-ben, Torinóban tagja volt az Európa-bajnokságot nyerő 4×200-as gyorsúszóváltónak. Csak később pártolt át a vízilabdához, ahol úszótudását hasznosítva, ráadásul balkezesként gyorsan a legjobbak közé került. Aranyérmet nyert a magyar csapattal a 64-es tokiói olimpián, bronzot pedig 1960-ban, Rómában, majd 68-ban Mexikóvárosban. A sportlegendáról Jocha Károly nemrégiben könyvet is írt.

Dr. Szívós István vízilabdázó életének 72. évében halt meg novemberben. Az 1976-os montreali olimpiai bajnoki cím mellett a 72-es müncheni olimpián ezüst-, az 1968-as mexikóvárosi és az 1980-as moszkvai nyári játékokon pedig bronzérmet nyert a csapattal. Emellett világ- és kétszeres Európa-bajnok volt. 1974 és 1982 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának tanársegédeként, majd 1982-től adjunktusaként dolgozott. Édesapja id. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó, fia Szívós Márton világbajnok vízilabdázó.

Októberben 77 éves korában eltávozott Markovitsné Balogh Márta világbajnok kézilabdázó, akinek férje a Vasas kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázója, Markovits Kálmán volt, fia pedig a klub jelenlegi elnöke, Markovits László. A magyar klasszis az 1965-ös a németországi vébén állhatott a dobogó tetejére.

Kadler Gusztáv szeptemberben hunyt el 64 évesen. Az 1979-es duisburgi kajak-kenu világbajnokságon K4 1000 méteren az ötödik helyen végzett társaival, Svidró Józseffel, Kosztyán Józseffel és Sztanity Zoltánnal. 1995-től haláláig a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alelnökeként dolgozott.

Szeptember végén ment el a 71 éves Molnár Imre, olimpiai 5. helyezett tornász. A sportberkekben csak „Kicsi” becenéven ismert klasszis két olimpián is részt vett: 1972-ben Münchenben és 1976-ban Montrealban. Utóbbi hozta el számára a legnagyobb sikert: bár aranyesélyes volt lóugrásban, egy hiba miatt az ötödik helyen végzett.

Az FTC egykori olimpiai bajnok vízilabdázója, Ambrus Miklós augusztusban halt meg 86 évesen. Az 1956-os forradalom kitörése után Ausztráliába disszidált. 1958-ban a Ferencváros kint járt egy többhetes túrán az ausztrál kontinensen, a csapat vezetősége pedig meggyőzte, hogy térjen haza. 1959-től újra az FTC játékosa lett, disszidálását komolyabb következmények nélkül megúszta. 1964-ben, Tokióban a sportág legnagyobb eredményét érte el, miután olimpiai bajnoki címet nyert a magyar válogatottal. 1962-ben Európa-bajnokságon is a dobogó tetején állt. Fia, a fiatalon elhunyt Ambrus Tamás is a ferencvárosi vízilabda kiemelkedő alakja volt.

Reviczkyné Köteles Erzsébet életének 95. esztendejében, júniusban halt meg. 14 éves korában kezdett tornázni. Az első magyar bajnoki címét 18 évesen nyerte lóugrásban. Három olimpián szerepelt – 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban –, amelyeken egy arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett, valamennyit csapattagként. A dobogó tetejére a kéziszercsapat tagjaként állhatott 1956-ban Melbourne-ben. Egyéniben a legjobb olimpiai helyezése a talajon elért negyedik hely. Edzőként 1950-től dolgozott, sportolói pályafutása befejezése után testnevelő tanárként tevékenykedett, majd a tornasportban és a ritmikus gimnasztikában is nemzetközi pontozóbíróként működött közre.

Nedeczky György párbajtőr mesteredző júniusban hunyt el 73 éves korában. Bay Bélától leste el a szakma fortélyait. Hosszú karrierje során két legeredményesebb tanítványa, Fekete Attila és Tóth Hajnalka egyaránt világbajnoki címet szerzett.

Június elején, 80. életévében távozott tőlünk Lantos László úszó olimpikon, aki visszavonulását követően úszóedzőként és sportújságíróként is dolgozott. Felesége, Ducza Anikó olimpiai bronzérmes tornász, lánya, Lantos Gabriella szintén Eb-ezüstérmes és világbajnoki bronzérmes olimpikon tőrvívó.

Faragó Lajos, a Budapest Honvéd 1950-es évekbeli Aranycsapatának utolsó tagja 86 éves korában hunyt el május közepén. A labdarúgókapus háromszor nyert bajnoki címet a kispestiekkel, hétszer szerepelt a felnőttválogatottban, tagja volt a római olimpián 1960-ban bronzérmes csapatnak.

Bíró Mihály május elején ment el, egy hónappal a 90. születésnapja előtt. A magyar birkózás történetének egyik legfontosabb sportvezetője volt, 1974-től 1992-ig, tizennyolc éven át tevékenykedett a sportág első embereként, 1980-tól 2000-ig a Nemzetközi Birkózószövetség alelnöke is volt.

Az 1990-es moszkvai világbajnokságon csapatban ezüstérmet szerző sportlövő, Balogh László 61 éves korában, közlekedési balesetben vesztette életét áprilisban. A világkupagyőztes a szöuli olimpián a gyorstüzelő pisztoly versenyszámban társával holtversenyben a 9. helyen végzett.

Popper Imréné Novák Ilona 1941-től 1954-ig szerepelt a magyar úszóválogatottban. Kiemelkedő eredményeit a magyar gyorsváltó és vegyes váltó tagjaként, illetve hátúszásban érte el. Két olimpián szerepelt, az 1952-es helsinki ötkarikás játékokon nővérével, Novák Évával, továbbá Szőke Katalinnal és Temes Judittal világcsúccsal nyert aranyérmet a 4×100 méteres gyorsváltó tagjaként. Az 1948-as londoni olimpián 100 méter háton negyedik, a gyorsváltóval ötödik lett. Pályafutása alatt húsz magyar csúcsot állított fel, és kétszer volt tagja világrekordot úszó magyar váltónak. A magyar úszósport kiemelkedő egyénisége márciusban hunyt el, 94 éves korában.

Az 1952-es helsinki olimpián győztes vízilabda-válogatott tagja, Martin Miklós 87 éves korában, kaliforniai otthonában halt meg márciusban. 1954-ben Európa-bajnok lett a válogatottal Torinóban, centerként tagja volt az 1956-ban Melbourne-ben olimpiai aranyérmes válogatott keretének, de végül lábsérülés miatt nem játszott az ausztráliai játékokon. Magyarországon művészettörténetet tanult, majd a párizsi Sorbonne egyetem ösztöndíjasa lett. 1956 óta az Amerikai Egyesült Államokban, Pasadenában élt, ahol egyetemi oktatóként dolgozott. Az Egyesült Államokban edzősködött és uszodát is vezetett. Testvére Martin György, 1998 és 2013 között a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke volt.

Rátonyi Gábor, Zugló egykori polgármestere, a Fővárosi Közgyűlés korábbi tagja, úszó, öttusázó, mesteredző 67 évesen távozott el február végén. Öttusázó tanítványai – köztük az olimpiai ezüstérmes Balogh Gábor – 19 világ- és 21 Európa-bajnoki érmet szereztek.

Ihász Kálmán, a Vasas labdarúgó-legendája 77 éves korában hunyt el január végén. A megbízhatóságáról híres védő csatárként kezdte, majd a fedezetsorban is játszott, de balhátvédként lett igazi klasszis. Pályafutásának csúcsa az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérem volt. Összesen 270 bajnoki mérkőzésen szerepelt. Mészöly Kálmánnal és Farkas Jánossal együtt fejezte be aktív pályafutását 1974-ben. Utána divatáruüzletet nyitott Budapest belvárosában, ahol saját készítésű ruhaneműit árulta.

Perényiné Vásárhelyi Edit olimpiai ezüstérmes tornász 97 évesen halt meg februárban. 1947 és 1954 között volt a válogatott tagja. Részt vett az 1948-as londoni, illetve az 1952-es helsinki olimpián is. 1954-ben, a római világbajnokságon kéziszercsapatban első, összetett csapatban pedig a második helyezést szerezte meg. Aktív sportpályafutását befejezve sokáig a Vörös Csillag Traktorgyár könyvelője volt, majd 1956-tól edző, kondicionáló tornát vezető sportvezető. Édesapja, Weckinger Lajos a Kispesti AC csatára.

Bolvári Antal január elején hunyt el, 86 esztendősen. Az egykori vízilabdaklasszis Helsinkiben és Melbourne-ben tagja volt az ötkarikás aranyérmes csapatnak, 1951-ben főiskolás világbajnoki, 1954-ben Európa-bajnoki címet nyert, a berlini főiskolás vb-n úszásban, 200 és 400 háton is versenyzett, mindkét alkalommal ezüstérmet szerzett. Az 1956-os olimpiáról hazatért ugyan, de rövidesen visszautazott menyasszonyához. 1961-ben hazaköltözött Ausztráliából.

Id. Zsitnik Béla, az 1948-as londoni olimpia kormányos kétevezős versenyszámának harmadik helyezettje életének 95. évében ment el januárban. Szendey Antallal és Zimonyi Róberttel kivívott bronzérme a magyar evezőssport első ötkarikás dobogós helyezése volt. A magyar klasszis három olimpián is indult.