Fotó: H-MOTO TEAM / IZSÓ KRISZTIÁN
Hirdetés

Kovács Bálint 21 éves magyar gyorsasági motorversenyző. Négy és fél éves korában kapta meg nagybátyjától az első motorját, ötévesen már versenyen indult. Tizenhárom évesen a felnőttmezőnyben versenyzett, majd szerződtette a Superbike-világbajnokságban szereplő H-Moto Team. Tizenhét évesen felnőtt magyar bajnok lett az 1000-es kategóriában. A 2019-es évben bemutatkozott az Endurance-világbajnokságon, tavaly pedig nagy álma teljesült azzal, hogy elindult a legendás, 24 órás Le Mans-i vb-futamon. Az idei évben érte el legnagyobb sikereit, az Endurance- világbajnokság három 24 órás futamán is rajthoz állt, a belga Spa-Francorchamps-ban 5., míg a Bol D’or-on a hatodik helyen végzett a Superbike mezőnyében. A kivételes magyar tehetségre mindenhol felfigyeltek, karrierjében újabb hatalmas lépést tett azzal, hogy a BMW gyári szerződést ajánlott a pilótának, így a következő szezonban a német gyorsaságimotoros-bajnokságon (IDM) indul az elmúlt évek legnagyobb és legsikeresebb csapatával, a BCC Alpha Van Zon BMW-vel. Mind a hét bajnoki futamon rajthoz álla Super­bike kategóriában.

– Mekkora lépés a pályafutásában, hogy egy gyári csapat, a BMW leigazolta és így a következő szezonban a német bajnokság legjobbjánál versenyez?

– Óriási lépést jelent, egy álmom teljesül azzal, hogy egy gyári csapatban versenyezhetek az egyik legerősebb nemzeti bajnokságban, az IDM-ben. Az Endu­rance-világbajnokságon úgy tapasztaltuk, az előrelépésemhez tempóban mindenképp fejlődnöm kell, és ezt a szükséges fejlődést az olyan sprintversenyek tudják megadni, amilyen az IDM is. Mert itt egy verseny 15-20 köre alatt tényleg több mint száz százalékot kell beleadni, végig topon kell teljesíteni nagyszerű pilóták ellen, tized- és századmásodpercek döntenek.

– Ha a hosszú távú céljait nézzük, az, hogy elindul a német gyorsaságimotoros-sorozatban, az Endurance-vb szempontjából jelent majd előrelépést, vagy egy újabb lépcsőfok a Super­bike-világbajnokság irányába?

– Nagyjából másfél éve csöppentem az Endurance-világba, ami nagyon jó bajnokság, abból a szempontból is, hogy tisztábban látni a lépcsőfokokat, amik a csúcsra vezetnek, ezért szívesebben tervezek a hosszú távú világbajnoksággal. Nem titok, minden motorversenyző arra vágyik, hogy a Superbike-világbajnokságban vagy a Moto GP-ben induljon. Egyelőre úgy látom, a sprintversenyzésben inkább a szerencsefaktor dönt, ezért nehezebben tervezhető, nincsenek meg a biztos lépcsőfokok. Ha például a következő szezonban megnyerem az IDM-et, nincs garancia arra, hogy magasabb szintre léphetek, szerencse és jelentős anyagi befektetés is kell hozzá. Most úgy látom, a német gyorsaságimotosor-sorozatban való szereplés kedvez a fejlődésemnek az Endurance-világbajnokságban. Persze az is lehet, hogy a német bajnokságban elért eredmény hozza meg azt, amivel egyszer a Superbike-világbajnokságon szerepelhetek.

Korábban írtuk

– Tehát egyszerre készül a sprintre és a maratonra is?

– Érdekes hasonlat, de a két verseny közötti alapvető különbség tényleg körbeírható így. Hiszen az Endurance esetében 24 órán keresztül kell versenyezni, harmincegy-két körös etapokat teljesíteni. Teljesen más felfogást, koncentrációt, hozzáállást és felkészülést igényel, mint a sprintverseny. Szerencsés vagyok, mert indultam az elmúlt években is az IDM-hez hasonló futamokon, idén is teljesítettem az Alpok–Adria-bajnokságot, indultam a magyar bajnokságban, tavaly pedig a sérülésemig a spanyol bajnokságban teljesítettem egy csonka szezont, ami az egyik legerősebb sorozat, tehát szerencsére gyűjtötte tapasztalatot. Még 2019-ben mentem az IDM betétfutamának számító Suzuki Cupban, ismerem a pályákat, de azért mélyebb ez a víz, mint elsőre tűnik.

– Pályafutása legsikeresebb évének nevezte a 2022-est. A következő szezonban milyen célt tűzött ki, mivel tudná túlszárnyalni?

– Az év elején még nem nagyon tudtuk, hogyan tervezzük meg a 2022-t, de teljesen máshogy alakult, mint gondoltuk. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy összejöhet az Endurance-világbajnokságban az 5. és 6. hely, de mégis megvalósult, így lett ez az eddigi pályafutásom legsikeresebb éve. Korábban egyszer voltam pontszerző, most meg már a top 5-be is befértem. Ha a hosszú távú sorozatban jövőre hasonló eredményeket tudok hozni, elégedett lehetek. Az IDM-ben a több éve a német bajnokság tetején lévő csapatnál magas elvárásokat támasztottak velem szemben, hiába indulok újoncként. Az új motorral top 5-ös eredményeket várnak tőlem, ha az év második felében jól osztják a kártyákat, még a dobogóért is harcban lehetek. Most még elérhetetlennek tűnik a cél, de ha minden megvalósul és magas szinten teljesítek, akkor remélem, a következő év végén is azt mondhatom, a legsikeresebb szezont zártam.

Több magyar tehetség is van

Egy évtized is eltelt, mire újra nemzetközi szinten is magasan jegyzett magyar motorversenyzőről beszélhetünk. Talmácsi Gábor 2007-ben írt sporttörténelmet, amikor világbajnok lett a MotoGP 125 köbcentis kategóriájában. Azóta Kovács Bálint az első, aki gyári csapatnál kapott szerződést. Talmácsi Gábort kérdeztük a fiatal magyar tehetségről és a hazai utánpótlásról.

– Miért kellett ennyit várni egy újabb kiemelkedő magyar versenyzőre?

– A gazdasági válság után a motorsport fenntarthatósága nehéz helyzetbe került, talán 2016-tól kezdődött el újra a fejlődés. Minden ott dől el, mekkora a merítési lehetőség az utánpótlásból. Ha egy kisgyerek megismerkedik a motorozással, megtetszik neki és a szakoktató is tehetségesnek véli, akkor sok múlik a szorgalmán és a szülők támogatásán, amíg eljut arra a szintre, hogy menedzsment, profi szakemberek vegyék körbe. Bálint karrierjében kifejezetten szimpatikus, hogy teljesíthető célok felé haladnak, jól választják ki a sorozatokat, és ha megkapja a lehetőséget, mindig él vele, ezért tud továbblépni a karrierjében.

– Ahhoz képest, hogy Bálint milyen magas szintre juthat, mit jelent a karrierjében a német bajnokságban való szereplés, gyári csapatnál?

– A cél, hogy a versenyző motivált legyen hosszú távon, mert húszéves kor felett már megjelennek azok az idények, amikor normális fizetést kap, megél belőle, vagyis profi sportoló lesz. Mennyi olyan példát láthatunk a motorsportban, akár a Moto GP-ben is, hogy két pilóta harcol a pályán egymással a hetedik vagy nyolcadik helyért, és az egyikük keres vele több százezer eurót, míg a másik befizet ennyit, hogy versenyezhessen. A sportolók az országot képviselik, a testi épségüket kockáztatják, az életüket, a munkát, az energiát teszik bele, fontos, hogy olyan brand épülhessen rájuk, amivel komfortosan és motiváltan tudnak versenyezni. Úgy látom, Bálintnál ezt megfelelően kezelik. Nagyon jó lépés a karrierjében az IDM, mert erős a bajnokság az ezres kategóriában, főleg az ő adottságaival, méreteivel, és a legjobb márkát választotta – mondom ezt a BMW márka nagyköveteként. A karrierugrás, a csúcs a Superbike-világbajnokság lehet, pár éven belül eljuthat odáig az ezres kategóriában, de az Endu­rance-világbajnokságban is jól teljesít. Paralel bajnokságokban menni nagyon jó dolog, mert sokat tud a versenyző motoron ülni.

– Bálint szereplése hozhat újra akkora népszerűséget a motorsportnak itthon, mint amikor ön indult a Moto GP-ben?

– A német bajnokságból szerintem még nem, mert inkább csak a szakma figyeli, az Endurance-vb-t ugyan egyre többen nézik, de nem a legnézettebb bajnokság, mert a csapat a hangsúlyos, ahol több versenyző is indul, a szurkolók pedig inkább az egyénieket szeretik jobban, ezért is a következő lépés a Superbike-világbajnokság. Ki kell várni, de nagyon sok múlik a brandépítésen, hogy a következő években milyen szurkolói bázist tud teremteni.

– Kovács Bálinton kívül hány tehetséges fiatalt lát itthon?

– Bálinton kívül Görbe Somát és Farkas Kevint is említhetem. Kevin már a MotoGP előszobájának számító Red Bull MotoGP Rookies Cupba került, Jorge Martín, Francesco Bagnaia innen jutott el a Moto GP-be. Talán most egy olyan időszakot élünk, amikor elmondhatjuk, hogy el vagyunk kényeztetve, tényleg ügyes versenyzőink vannak, nem egy szuper tehetségünk van, tehát nem kell várni egy újabb évtizedet magyar sikerekre.