Varga Zsolt: nagyon hiszek a tűzben és ebben a csapatban
Meddig juthat a férfi vízilabda-válogatott a világbajnokságon? Az új szabályok átírják az erőviszonyokat? Eddig 8 kapott góllal mérkőzést lehetett nyerni, ma már a tizenöt is „belefér”. A bekkekre és a kapusokra még nagyobb terhelés hárul, ezért a válogatott szövetségi kapitánya új módszerekkel próbálkozik. Varga Zsolt a megváltozott körülmények között is a stabilitási pontokat keresi, és azt mondja, a csapatban lobogó tűz boríthatja az esélyeket.
38, 29, 25, 24, 14 – nem az ötöslottó nyerőszámai, hanem vízilabda mérkőzések góleredményei az elmúlt időszakból. Három kiemelkedik a sorból, a 14-es, ugyanis ennyi gólt kapott két negyed alatt a férfi vízilabda-válogatott a spanyolok elleni 38 gólos, 21-17-re elveszített mérkőzésen a margitszigeti BENU Kupán. A 29 pedig a két csapat sziciliai tornán játszott eredményének összesítése. Az új szabályok idén gólgazdag mérkőzéseket hoztak, a világbajnokságra talán stabilizálódott a helyzet. Varga Zsolt szövetségi kapitány filozófiájában a védekezés jelentette az alapot, de jelenleg azért nehéz megmondani számokra lefordítva, hogy mennyi az „ideális” kapott gól és mennyit kellett változtatni az edzői szemléleten az új szabályok miatt.
– Idáig azt gondoltuk, ha 10 gólon tartjuk az ellenfelet – a nyolc volt mondjuk az optimális – azzal még lehetett nyerni mérkőzést, most nem látjuk, hol ez a határ. Az új szabályok annyival borították meg a játékot, hogy 15 kapott góllal is lehet mérkőzést nyerni, de ki merem jelenteni, hússzal már nem, mert húsz felett lecsökken az idő arra, hogy te is tudjál húsz gólt lőni. Jelenleg úgy látom, a tapasztalatom és nem a statisztika alapján, hogy a 13-14 kapott gól lesz a határpont. Mondom mindezt úgy, hogy egyelőre még egyik nemzeti csapat sem változtatott jelentősen a játékán, egy-egy ponton próbálkozik mindenki, főleg az emberelőnyök kihasználásán, a hét a hat elleni játékon, de nagyobb strukturális változást még senki nem eszközölt.
Az olimpia óta zajlik kísérletezés a szabályokkal, először tavaly novemberben változtattak: a pályát 30 méterről 25 méterre rövidítették le, öt másodperccel csökkent a labdabirtoklás, az emberelőnyös támadás pedig 20-ról 15 másodpercre. Varga Zsolt szerint néha teljes őrület volt a medencében, főleg ha begőzöltek a csapatok, akkor két és fél perc alatt előfordult hat-hét támadás. A korrigálás után megmaradt a 25 méteres pálya, de a támadási időt 28 másodpercre növelték, az emberelőnyét pedig 18-ra. Tehát a tavalyi olimpia óta 2-2 másodperceket vettek el, így kapitány nem is látja indokoltnak a releváns taktikai változtatást, viszont több a támadás, a gólok száma növekszik és az arányok is elmozdultak. A szingapúri az első világbajnokság, amit az új szabályok szerint játszanak.
– Amit én még biztosan látok, hogy nagyobb terhelést kapnak a kapusok, a centerek és a bekkek. A több támadás és védekezés miatt emelkedik a kiállítási arány, néha eljutottunk húsz kiállításig egy mérkőzésen, ami azt jelentette, hogy szinte az egész csapat kettőt összeszedett a végéig, de többen kipontozódnak, mert ezt másként nem lehet elosztani.

A változók mellett fontos megtalálni azt a stabilitást, ami mindig is fontos volt Varga Zsoltnak. A kapitány szerint az alapkritériumok nem változtak.
– Akciógólok tekintetében nem változtak az elvárások, abból nem kaphatunk sokat, a centergólokat minimumom kell tartani ahhoz, hogy nyerjünk meccseket. Az emberelőnyt jó lenne minél magasabb szintre emelni, ez általában 30 % körül mozog. Ha az emberhátrány e fölé megy, az azt veszélyezteti, hogy a mérkőzésen nem fogunk nyerni, igaz ez a bekapott akciógólok számára is. Ha az előbb azt mondtam, 13-14 kapott gól lehet az átlag, amivel még mérkőzést lehet nyerni, akkor szerencsés esetben az ellenfél csak egy jó védekezés és emberhátrány végén találjon megoldást. És itt jön vissza, hogy nehéz lesz tartani a hátrányok tekintetében a 30 százalékot, mert ha 15 gól van egy meccsen, ahhoz azért 45 emberhátrányt nem fogunk kapni, vagyis máshol találhat be az ellenfél. Jelenleg az említett harmincról elmozdultunk 40-45 százalék felé az előny/hátrány tekintetében, ez magával hozhatja a fáradságot a találkozók végére, mivel a kapus tulajdonképpen folyamatos „alarm” (riadó) helyzetben van.
A kapitány szerint még nem látszódik a megoldás, de az egyik irány lehet a meccs közbeni többszörös kapuscsere. Varga Zsolt a Testnevelési Egyetem oktatóival már értekezett a megvalósítás nehézségeiről, mert ami kézilabdában megoldható, vagyis hogy a kispadról bármikor beugrik a másik kapus, a vízilabdában egyelőre nem lehetséges, a vízadaptáció miatt.
– Egy normál hőfokú teremben, fölöltözve, kis mozgás, melegítés után is be tud valaki menni a pályára védeni, a vízilabdában, hiába áll fel valaki a kispadról, beugrik a hideg vízbe, az összes izom összerándul, az egész keringése, vérnyomása megváltozik. Megoldásként kínálkozhat, ha elérnénk, hogy a másik kapus is bent legyen a vízben, és onnan lehessen cserélni, de a mostani szabályok sok időt nem engednek eltölteni a medencében, még a cseresávban sem. Először ezen kéne változtatni és utána megoldható a mérkőzés közbeni többszöri csere, amikor a kapusok nagy nyomás alá kerülnek és egy adott periódus alatt kapnak sok gólt, az adott játékost kicsit levenni, pihentetni, berakni a másikat, és utána újra cserélni, ezáltal meghosszabbítanánk, kitolnánk a teljesítményüket.
Varga Zsolt biztos benne, egy kapus már nem tud végigvédeni egy világversenyt. Ezért a posztra olyan játékosokat kell keresni, akik első számú kapusok, de képesek a beugrásra is. A kihívást pontosan ez jelenti – és ezzel együtt a problémát is a kapitány szerint –, mert aki a klubjában az első számú, végigvédi a bajnokságot és a nemzetközi sorozatot, nem feltétlen tud beugrani, mivel a kettő másfajta felkészülést és mentális állapotot igényel.

Érdekes adat a szövetségi statisztikából, hogy a szingapúri az első világbajnokság 1998 óta, amikor a magyar válogatottban nem szerepel egyetlen olimpiai bajnok sem, kivéve a padon a szövetségi kapitányt. A 2023-as fukuokai világbajnoki győztesek közül kilencen vannak ott a szingapúri csapatban is, mellettük négy vb-újonc kapott helyet. Az új kihívásokkal, szabályokkal, fiatalítással másfajta karakterek és képességek is hangsúlyosak válhatnak a válogatott keret összeállításánál.
– Azt mondom, a fiatalabb játékosokat fel kell építeni és olyan rutinosokkal kerüljenek össze a keretben, akiktől tudnak tanulni és képesek stabilitást hozni a nehéz pillanatokban. Ha a játékosok minősége a kérdés, akkor a mai pólóban tudnia kell mindenkinek valamilyen szinten bekkelni, hiszen már nem kilenc kiállításról beszélünk egy találkozón, ami három bekk között oszlik el, hanem legalább huszonegyről, és az nem mindegy, hogyan oszlik el.
Az olimpiát követő évben mindig nehéz meghatározni az országok erősorrendjét egy világeseményen, főleg, ha közben változtak a szabályok és a csapatok is építkeznek a következő ötkarikás játékokig. A szövetségi kapitány szerint az élmezőny azért jelentősen nem rajzolódik át, a legerősebb csapatok gerince megmaradt, az olaszok és magyarok alakultak át jobban, nálunk még javában tart az építkezési folyamat, amit nehéz eredményben kifejezni. A kapitány bízik a magyaros hevületben, ami átbillenthet mérkőzéseket.
– A tűz, ami bennünk lobog, tud tényleg felégetni minden olyan konvenciót, ami esetlegesen mondjuk az oddsokat egy bizonyos irányba dönti. Én nagyon hiszek a tűzben, nagyon hiszek ebben a csapatban.

Varga Zsolt visszautalt a régmúltra, a 1996-os atlantai olimpia utáni időszakra, amikor 1997-től elkezdődött Kemény Dénes-korszak és a válogatottba bekerültek új játékosok. A párhuzamot elmesélte a mostani csapatának is.
– Hihetetlen számomra így visszatekintve, mert akkor nem láttam bele bizonyos emberekbe bizonyos teljesítményeket, és mégis olyan teljesítmények jöttek ki belőlük, amikre nem gondoltunk, nem álmodtuk bele azokba a játékosokba, mégis megjelentek. És nem egy, hanem sok ilyen teljesítmény volt adott pillanatban. Úgy gondolom, ahhoz, hogy mindez lehetségessé váljon, szükséges egy pozitív, támogató környezet. Az emberi erőforrások és lehetőségek tárháza végtelen, de hozzá kell férnünk, oda kell irányítani egymást, ez egy folyamat, amin tudatosan dolgoznunk is kell.
A szingapúri világbajnokság nyitómeccsén Ausztráliával játszott a nemzeti csapat. Legutóbb a párizsi olimpián 9-8-ra kikapott tőlük a válogatott, az idei vébén viszont lehengerlő védekezést bemutatva 18-6-ra győzött a magyar nemzeti együttes. Ami a szövetségi elvárást illeti, a legjobb négy közé jutás a cél, de ahogy Madaras Norbert elnök megfogalmazta: „mellette nagyon fontos, hogy olyan játékosokat találjunk, akik a budapesti világbajnokságon és a Los Angeles-i olimpián is segítségünkre lesznek”. Varga Zsolt szövetségi kapitány szerint a tűz már lobog.
