22,8 millió ember bizonyítja: biztonságosak voltak a koronavírus elleni vakcinák
A világ eddigi legnagyobb vizsgálata lezárhatja a vitát.
A koronavírus-járvány óta számos kutatás vizsgálta, mennyire hatékonyak és biztonságosak voltak az mRNS-alapú védőoltások. Most azonban megszületett az eddigi legnagyobb, minden korábbinál átfogóbb elemzés, amely végérvényesen megerősítette: a védőoltások komoly előnyt jelentettek, és nem növelték a halálozás kockázatát.
A vizsgálatot Laura Semenzato, a Francia Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség kutatója vezette, és már a mérete miatt is mérföldkőnek számít. Olyan országokban, ahol a lakosoknak külön hozzájárulást kell adniuk egészségügyi adataik kutatási célú felhasználásához, szinte lehetetlen ekkora adatbázist összegyűjteni. Éppen ezért korábban sok szakember kénytelen volt csupán regionális statisztikákból dolgozni – ezek pedig legfeljebb a tendenciákat mutatták meg, de az ok-okozati összefüggéseket nem bizonyították.
Teljes nemzeti adatbázis: 28,7 millió ember története
Franciaország azonban kivételes helyzetet teremtett. Minden állampolgárnak van egy olyan egészségügyi azonosítója, amelyhez az oltási státusz és későbbi egészségügyi kimenetelek is kapcsolódnak. Ez lehetővé tette a kutatóknak, hogy 28,7 millió ember adatait elemezzék, akik közül 22,8 millióan kapták meg az első adag mRNS-vakcinát 2021 májusa és októbere között.
A többieket – akik más típusú oltást kaptak vagy nem ebben az időintervallumban oltották be őket – kizárták az elemzésből, így a kutatás kifejezetten az mRNS-vakcinák hatásait vizsgálta.
A tanulmány másik kiemelkedő sajátossága az időtáv. Míg korábbi kutatások többnyire 6–12 hónapos periódust vizsgáltak, Semenzatóék 45 hónapon át, vagyis közel négy éven keresztül követték nyomon a haláleseteket.
74 százalékkal kevesebb haláleset a beoltottaknál
A kutatás a 18 és 59 év közötti lakosságot vizsgálta, és a JAMA Open tudományos lapban megjelent eredmények egyértelműek:
„Azoknál, akiket mRNS-alapú vakcinával oltottak be, 74 százalékkal alacsonyabb volt a kockázata annak, hogy a koronavírus-fertőzés miatt kórházba kerülnek és meghalnak.”
Az összes halálesetet külön is elemezték. A különbség itt is szignifikáns volt:
• a beoltottak 0,4%-a halt meg
• az oltatlanok 0,6%-a
Első pillantásra kevésnek tűnhet, de több százezer életnyi különbséget jelent ekkora mintán.
Az is kiderült, hogy a beoltottak átlagéletkora kissé magasabb volt, és a nők körében nagyobb arányban vették fel az oltást. Mindez azt jelzi, hogy az oltást jellemzően azok választották, akik jobban ügyeltek az egészségükre – ennek ellenére a különbségek még így is jelentősek maradtak.
A beoltottaknál 25 százalékkal kisebb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy nemcsak a Covid–19 miatt, hanem minden okból alacsonyabb volt a halálozás az oltottak körében.
A teljes időszak alatt 25 százalékkal kevesebb volt a haláleset az oltottak között, és a különbség az oltást követő első hat hónapban még nagyobbnak bizonyult: 29 százaléknak.
Ez azt jelenti, hogy a vakcina nemcsak a súlyos Covid–19 kialakulásától védett, hanem közvetett módon az általános egészségi kockázatokat is csökkentette.
A konteók ideje lejárt?
A tanulmány konklúziója egyértelmű:
az eddigi legnagyobb mintán elvégzett vizsgálat is igazolja, hogy a koronavírus elleni mRNS-vakcinák biztonságosak és hatékonyak voltak.
A végső megállapítás pedig így hangzik:
„Vagy, ha úgy tetszik: tévedtek a konteósok.”
A francia kutatás a maga közel 30 millió résztvevőjével olyan adatbiztonságot és statisztikai erőt biztosít, amely mellett a korábbi, kisebb mintás viták gyakorlatilag értelmüket vesztik. A számok önmagukért beszélnek.
