A faraszi freskók és az ősvallás
A Szent Korona eredete, szerkezete, jelentősége Szent István kora és uralkodása óta mindig is izgatta a nemzetet. Történészek számtalan vitát folytattak le a világon egyedülálló remekműről, különböző elméleteket gyártva köréje. A történelemben először 1983. március 7-én és június 27-én Ludvig Rezső, neves aranyműves vehette kézbe és vizsgálhatta meg a páratlan ékszert.
– Milyen eredményre jutott a Szent Koronát illetően aranyművesszemmel?
– Négy csoportba sorolnám a vizsgálat akkori eredményét: a Szent Korona keresztje eredetileg egyenesen állt; a keresztpánton mindig csak nyolc apostol képe volt; az abroncs hátsó részét megbontották, eredetileg egy Mária-kép volt a hátsó oromdíszen, és alatta egy ovális kő; eredetileg csak öt csüngő lógott rajta.
– Megállják a helyüket a megállapítások 2020-ban is?
– Jelenleg 86 éves vagyok, és ma is foglalkoztat a korona szerkezete és jelentése. Véleményem szerint a fenti megállapítások 2020-ban is érvényesek. De bevallom, elkalandoztam más területre is a korona kutatásával kapcsolatban. Tulajdonképpen a véletlenek is közrejátszottak abban, hogy újabb területre tévedtem: a lengyel könyvesbolt kirakatában megláttam egy könyvet, aminek a címe Faras, szerzője pedig Kazimierz Michałowski professzor. A Faraszról szóló könyv a megmentett katedrális 169 freskójának egy részét ismerteti, amit a lengyelek részvételével ástak ki. Most már ez a katedrális a víz alatt van, mert a Nasszer-tó 1971-ben elöntötte a vidéket. A magyar őstörténet szempontjából a faraszi katedrálisnak mind vallástörténeti, mind történeti szempontból rendkívüli jelentősége van; ez a korszak a korai núbiai kereszténységhez kapcsolódik. A faraszi (Pakhórasz) egyháznak egy véletlenül megmaradt katedrálisáról van szó, ugyanis az arab hódítás a 600-as években ebben a térségben megállt. A katedrális Kr. u. 700-tól egészen 1400-ig működött. A freskókat folyamatosan készítették úgy, hogy több rétegben találtak olyan falképeket, amelyeket figyelembe kellene venni a magyar őstörténet és a koronakutatás szempontjából.
– Melyek ezek a freskók, és hogy kapcsolódnak a magyar Szent Koronához?
– Az egyik legszebb freskón látható Mária a Kisjézussal, kezét óvón egy núbiai hercegnő vállára teszi, és ami a legfontosabb, óvatosan fogalmazva egy, a magyar koronához hasonló korona van Mária fején; a kartúmi múzeumban látható. A másik freskó Mária-ábrázolása döntő bizonyítékként szolgál arra, hogy a magyar Szent Koronán ikonográfiai szempontból is csak Mária-kép lehetett. Már a koronavizsgálat alatt felmerült bennem az a kérdés, hogy az abroncsra szerelt hátsó gyöngyöknek van-e valami jelentőségük, és nem csak díszként szolgálnak. A források azt bizonyítják, hogy a kétszer kilenc gyöngy az ősi sumer világ üzenetét hordozza, ugyanis a datolyapálma beporzásának a jelenetét ábrázolja. A beporzás akkoriban olyan jelentőséggel bírt, mint nálunk most az aratás, a nép apraja-nagyja a beporzással foglalkozott. A kétlaki növények esetében attól függött a termés, milyen hatásos volt a beporzás. Rengeteg ábrázolás maradt fenn erről az eseményről, amit őstörténet-kutatóink is publikáltak, többek között Magyar Adorján, Huszka József, Badiny Jós Ferenc vagy Marton Veronika Napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek című könyvében. A faraszi kép egy egyszerű fatrónon ülő Máriát ábrázol, a szék támláján látható kétszer kilenc gyöngy, és ami nagyon lényeges, egy gömbös kereszt van a támla tetején. A magyar Szent Korona hátsó részén is kétszer kilenc gyöngy látható, és ha a Mária-képet visszahelyeznénk a foglalatába, akkor ugyanazt az információt hordozná a koronánk, mint a faraszi Mária-kép. Vallástörténeti szempontból ez a faraszi Mária-kép a kora kereszténység Máriája és a mi Máriánk is. A kétszer kilenc gyöngy pedig az élet születését ábrázolja. Ezzel összefüggésben a homlokzati Pantokrátorral kapcsolatban van egy megjegyzésem: a zománc technikailag áldásra emelt kéz, hüvelyk- és negyedik ujja nem ér össze. Mesterházy Zsolt a Gyöngyhimnuszról írt egy tanulmányt, és azt mondja, hogy a Pantokrátor gyöngyöt tart a kezében. Szerintem is, az áldásra emelt kéz valóban gyöngyöt tart, ezért a magyar Szent Korona a Gyümölcsoltó Boldogasszony koronája. Az Árpád-kori templomokat tanulmányozva nem véletlen, hogy a legrégebbieket, mint például a türjei – amit a kormány támogatásával most újítanak fel – a Gyümölcsoltó Boldogasszonyról nevezték el. Elkészítettem egy Mária-képet, ami az eredeti foglalatba illeszthető, és rekonstruáltam a magyar Szent Korona hátsó részét úgy, hogy a képen a hiányzó gyöngyöket is pótoltam, a II. Mátyás alatt lecserélt követ pedig egy korabeli kővel ábrázoltam.
– Van még olyan terület a koronakutatással kapcsolatban, amivel foglalkozik?
– A numizmatika terén is van még mondanivalóm az Árpád-kori pénzekről, ami elkerülte a numizmatikusok figyelmét. Édesapámnak volt egy éremverő műhelye, és tízéves koromban, amikor nem dolgoztak a présgépek, sokat voltam ott. Ebből következik, hogy más szemmel nézem a pénzeket, nem az értékét, hanem az üzenetét vizsgálom.
– Milyen üzenetet vett le a pénzekről?
– A kora Árpád-kori pénzeinken az ősvallásunk jelei láthatóak. Még nem teljes az anyagom erről a területről, de a kereszttel kapcsolatban áll több Árpád-házi pénz is, amin egy egyenlő szárú villáskereszt van négy ponttal. A numizmatikus azt mondja róla, hogy „anonim”. A kopt kolostorokat kutatva az interneten találtam a Makáriosz-kolostorról egy filmet, és az egyik folyosóban mutatnak egy kora keresztény keresztet. Ez a koptok ősi keresztjét ábrázolja. Felvetődik a kérdés, hogyan kerül ez a keresztábrázolás az Árpád-házi pénzekre? Meg merem kockáztatni a választ: az Árpád-házi pénzek a magyar ősvallás jegyeit hordozzák, ugyanúgy, mint a Szent Koronánk. A magyar Szent Korona a keresztény világ legrégebbi koronája, amit meg kell őriznünk és becsülnünk.
