A félelem neve: SARS
Az iraki háború mellett a Kínából kiinduló, súlyos akut légúti szindróma (Severe Acute Respiratory Syndrome), a SARS-járvány minden bizonnyal bekerül a jövő tankönyveibe, hiszen mindkettő alapjaiban rázta meg a világot. Miközben néhány országban már lecsengőben van a SARS-járvány, Kínában megállíthatatlanul szedi áldozatait. A távol-keleti országokban valóságos pánikhangulat uralkodik, nem is ok nélkül. A „nagy lehetőségek országai” mára elvesztették vonzerejüket, nem érkeznek turisták a máskor oly kedvelt helyekre, a repülőterek üresen konganak, a külföldi cégképviseletek bezárták irodáikat, a befektetők elmaradnak. Kínában már hetek óta nincsen tanítás az iskolákban, és ami talán leginkább indikátora a félelemnek egy kommunista országban, elmaradt az egyébként egyhetesre nyújtott majális. Tavaly 87 milliónyian vettek részt a munka ünnepén tartott rendezvényeken, az idén ez a szám néhány száz millióra tehető. Pekingben több mint tizenötezren karanténba zárva várják, hogy megússzák-e a vírus támadását. A kínai fővárosban kijelölt 21 kórház megtelt betegekkel, így nem tudják fogadni az új fertőzötteket. Sokakat úgy engednek haza, hogy a gyógyulás még nem teljes, így otthonukban visszaesnek. Még az is előfordult egy-egy távol-keleti nagyváros kórházában, hogy az orvosok és az egészségügyi személyzet közül néhányan megtagadták a munkát és elmenekültek. Az utcákon maszkos embereket látni, mindenki siet és mindenki fél.
Milyen új „ellenséggel” találta magát szembe az emberiség? Az első híradások arról szóltak, hogy egy különösen súlyos tüdőgyulladás szedi áldozatait Hongkongban, Pekingben és még néhány helyen. Eleinte azt hitték, hogy az influenzának valami sajátos fajtája okozza a járványt, de a tüzetesebb vizsgálatok kiderítették, hogy egy teljesen új vírus (vírusok?) ámokfutásának esnek áldozatul a megbetegedett emberek. A világ neves laboratóriumai lázasan keresni kezdték a kórokozót, mivel a gyógyítás és megelőzés sikere csak ennek ismeretében lehet megfelelő. Megindult a versenyfutás az idővel, hiszen a kór halálozási aránya 8-15 százalék körül mozog.
A hongkongi egyetem kutatói március 27-én jelentették be, hogy sikerült azonosítaniuk a kórokozókat, az úgynevezett Korona-vírusok (Coronaviridae) családjába tartoznak. Ezek a vírusok nem ismeretlenek az orvostudományban, mivel a második leggyakoribb fertőző ágensként szerepelnek az ember közönséges megfázásos betegségében. A fertőzés gyors terjedése és a súlyos végkifejlet viszont azt bizonyította, hogy a koronavírusok egy új törzse okozza a bajt, méghozzá olyan törzsre gyanakodnak, amely nemrég kerülhetett át az állatokról az emberre. (Más esetben is előfordult már, hogy eredetileg csak állatokra nézve veszélyes mikrobák később az embert is megbetegítették.) Zavart okozott az is, hogy a SARS hátterében – a jelenlegi helyzettől eltérően – általában baktériumok és nem vírusok állnak. Április végére egy kanadai és egy amerikai szakértő csoport felülvizsgálta és hitelesítette a SARS vírusának eddig elkészített két genetikai térképét. Miközben a vírus áldozatairól és a fertőzöttek számáról a legkülönbözőbb számok röpködtek a kínai médiában, az emberek már hetek óta arról suttogtak, hogy a „hivatalos” adatokat meg kell szorozni tízzel ahhoz, hogy megközelítsék a reális értéket. A hamis tájékoztatás a kommunista államokban természetes állapot; ha akarnak sem tudnak igazat mondani. Kína közismert arról, hogy a földrengések áldozatainak számát is mindig eltitkolja, így csak becsülni lehet, hogy hányan halnak meg. Így van ez a SARS-járvánnyal is. Nemrég egy pekingi sajtótájékoztatón mégis elhangzott, hogy hamisak az adatok. Ezért a pekingi polgármestert, az egészségügyi minisztert és más felelősöket leváltottak. Ennek ellenére ma sem tudhatók a valós számok; a katonaságról szó sem esik, pedig korábban a katonai kórházak jelentették a téves tájékoztatás egyik gócát.
Pekingben bezárták a könyvtárakat és az egyik legnagyobb kínai egyetemet. A házasságkötések is szünetelnek. A CNN hírtelevízió értesülése szerint Peking külvárosában egy 100 hektáros telken alakítottak ki karantént. Nyolc nap alatt fölépítették Pekingben az első SARS-kórházat is.
A SARS tünetei hasonlítanak egy súlyos influenzához. 38 fok feletti lázzal kezdődik, izomfájdalmakkal, fejfájással, torokfájással. A fertőzöttek körében 2-7 napos lappangási idő után heveny tüdőgyulladás fejlődik ki, amely komoly légzési nehézségeket okoz, nem egy esetben a páciens életét csak lélegeztetőgéppel lehet fönntartani (gondolják el, hány lélegeztetőgép van Pekingben, vagy mondjuk a távoli tartományokban). A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a mellkasröntgen, mert csak ilyen módon különböztethető meg a betegség például az akut hörghuruttól vagy más hasonló kórtól. A járvány ez idő szerint még nem tetőzött Kínában, így további megbetegedések várhatók. A víruscsalád ellen védőoltás és gyógyszer még nincs. Gőzerővel folynak a kutatások. Hongkongi kutatók szerint a SARS-vírus igen gyorsan mutál, így a génállománya a megjelenése óta máris megváltozott, ezért nehéz ellenszert találni. Azt ma még nem lehet tudni, hogy a mutációval pusztítóbbá válik-e a vírus vagy könnyebben lehet-e majd megfékezni.
A párizsi Pasteur Intézet egyik virológusa szerint a kórokozó olyan gyorsan terjedt, hogy ha Kínában nem kezelik megfelelően a kialakult helyzetet, akár globálissá is válhat a járvány. Magyarország is megtette az ilyen esetben lehetséges és szükséges óvintézkedéseket. SARS-os beteg diagnosztizálásra alkalmas gyorsteszt érkezett hazánkba, ennek ellenére kijuthat a vírus a repülőtérről, hiszen a lappangási idő alatt a betegség tünetei nem feltűnőek és diagnosztizálni sem lehet. A Szent László Kórházban ügyeleti rendszert hoztak létre, ide hozzák a gyanús eseteket. Az ápoló személyzetnek speciális maszkokat szereztek be, bár még pontosan az sem tudható, hogy miként terjed a kór. Annyi már biztos, hogy tárgyak felszínén (kilincs, lift nyomógombja stb.) négy órán át is fertőzőképes marad, az emberi ürülékben pedig akár négy napig is. Alacsony hőmérsékleten – 0 Celsius-fok alatt – gyakorlatilag bármeddig kihúzhatja. A leggyakoribb a cseppfertőzés, de a fentiek szerint érintkezés útján is terjed.
Közben kiderült, hogy a járvány ellenére tovább folytatják a hazánkat népszerűsítő kampányt, Kínában 40 millió forintot költenek erre a célra. A parlament idegenforgalmi bizottságának szocialista tagja szerint nagyon sok pénzt jelentene hazánknak, ha Kína turisztikai célországnak tekintené. Megvásároljuk a kórt!? Az ellenzék a kampány azonnali leállítását követelte.
Eddigi gyorsmérleg, amiről tud a WHO: hatezerötszáznál több fertőzött és négyszázötvennél több haláleset. Csak remélhetjük, hogy a járvány elkerüli hazánkat és idővel gyógyszert is találnak a megállítására.