A felsőoktatási reformok az egyetemek versenyképességét szolgálják
Magyarországnak ismét érdemben van felsőoktatás- és tudománypolitikája, a reformok egyszerre szolgálják a felsőoktatás versenyképességét és az egyes egyetemek egyéni céljait – mondta az innovációs és technológiai miniszter a Semmelweis Egyetem (SE) tanévnyitó szenátusi ülésén szerdán a Művészetek Palotájában.
Palkovics László hangsúlyozta: 2014-hez képest megduplázódtak a felsőoktatási főösszegek, 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítják az egyetemekre, szemben a 0,8 százalékos uniós átlaggal; 2022-re a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat, kiegészítve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel (RRF) és a Science Parkok 310 milliárdos évi keretével már a GDP 1,7 százalékát jelenti. Az egyetemek 2700 milliárd forintos fejlesztési igényt terjesztettek elő a következő évekre, a kormány célja pedig, hogy ezt meg is adja nekik – fűzte hozzá.
Kijelentette: sosem költöttek még ekkora összeget „az impozáns jövő előtt álló felsőoktatásra”; a források megfelelő hasznosulása érdekében kerestek a gazdaság és a közszolgáltatások igényeire nyitottabb, a vállalatokkal pedig szorosabban és hatékonyabban együttműködni képes modellt. Ez a közérdekű vagyonkezelői alapítványi modell, amelyben „a politikai hangulatkeltésekkel és alaptalan vádakkal szemben egyetemeink autonómiája sértetlen maradt” – hangoztatta a miniszter.
Megjegyezte: az intézményi modellváltást az egyetemek maguk választhatták, 21 intézmény döntött így; a szenátusi tagok döntő többsége, 87 százaléka támogatta az átalakulást, az SE-n ellenszavazat nélkül döntöttek erről. Több mint 180 ezren kezdik meg tanulmányaikat modellváltó intézményekben, ez a hallgatók 70 százaléka, ők tanulhatnak a miniszter értékelése szerint rugalmasabb és versenyképesebb körülmények között.
A modellváltás irányairól közölte: változást szeretnének elérni a külföldi példák felhasználásával, az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámíthatóságának megteremtésével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség növelésével. Az állam továbbra sem vonul ki az átalakuló intézmények életéből – folytatta -, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, tehát fenntartóból partnerré válik.
Felidézte azt is, hogy 2017-ben komplex felsőoktatási béremelési programot indítottak, amely 14 ezer oktatót, kutatót érintett, ezt fejlesztik tovább azzal, hogy 15 százalékos béremelést kapnak az oktatók, amit januártól újabb 15 százalékos emelés követ.
A miniszter úgy fogalmazott: számos olyan egyetemi fejlesztés valósulhat meg a következő tíz évben, amelyet támogat a kormány, mivel Magyarország csak annyira teljesíthet jól, amennyire jól teljesít a legjobb egyeteme. Hozzátette: ki lehet mondani, uniós orvosképzési nagyhatalom lehetünk.
Merkely Béla, az egyetem rektora is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alapítványi modell megadja a kellő mozgásteret a további fejlődéshez. Az SE már most az ország és a régió vezető orvos- és egészségtudományi egyeteme, nemzetközi elismertségét és hírét jól mutatja, hogy a hallgatók csaknem harmada a világ 70 különböző országából érkezik – mondta, célként jelölve, hogy az intézmény a világ legjobb 100 egyeteme és Európa öt legjobb gyógyító egyeteme között legyen.
A professzor emlékeztetett: másfél éve jelent meg az új típusú koronavírus, és az egyetem már a járvány kezdetén a vírus elleni harc élére állt, a vakcinációt is az elsők között kezdték meg itt 2020. december 26-án. Az ország egyik legnagyobb oltóközpontjaként működő intézményben csak az egyetemi polgárok 365 ezer vakcinát adtak be, ők oltották a fővárosi szociális intézmények, idősotthonok dolgozóit, lakóit, az országban elsőként az egyetemen oltották a kismamákat és jelentős szerepet vállalnak a 18 év alattiak védettségének kialakításában is – sorolta. Az egyetem élen járt a PCR-szűrésekben és zászlóshajóként vett részt a Covid-ellátásban – fogalmazott a rektor, utalva az intézményben végzett, a pandémiával összefüggő mintegy 12 ezer járó- és fekvőbeteg-ellátásra. Jelezte: részt vesznek a vírussal kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkában is.
Leszögezte: ennek a világjárványnak a terhe az oltatlanok vállát nyomja, azokét, akik jogosultak lennének rá, de saját döntésükre hivatkozva utasítják el a védettség megszerzését. Az egyének szabad döntése most is nagy hatással van a világra, éppen ezért méltó módon egy vezető egyetemhez és „névadónk, Semmelweis Ignác szellemiségéhez, felelősséget érzünk abban is, hogy eljuttassuk a lakossághoz a hiteles információkat a rendelkezésünkre álló eszközökkel” – mondta.
Orbán Gábor, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében mérföldkőnek nevezte, hogy az alapítvány látja el az egyetem fenntartói feladatait, ez értékelése szerint egyedülálló fejlődési lehetőséget jelent az intézmény számára. A kuratórium feladata és felelőssége, hogy ezzel a lehető legjobban tudjon élni az egyetem – tette hozzá. „Hisszük, hogy a modellváltás támogatást nyújt” az egyetemnek a teljesítmény és a tudományos színvonal emeléséhez – fogalmazott.
