Az első ismert, összesen másfél percig tartó felszállást 1907-ben hajtotta végre a francia Louis Bréguet, de ezt az eseményt nem dokumentálták és legtöbben erről a dátumról nem is hallottunk.

A lexikonok és a közvélemény ugyanis sokáig a magyar Asbóth Oszkár 1928. szeptember 9-i felszállását tartotta a helikopter születésnapjának, és őt magát a működőképes helikopter megtervezőjének. Ez azonban nem igaz.

Más feltételezések szerint egyszerűen ellopott műszaki megoldásokat a többi tervezőtől. Asbóth ugyanis dolgozott az első világháború alatt helikopterépítőként- és egyes vélekedések szerint onnan emelt át megoldásokat saját magáról elnevezett gépébe.

– Ő ott valamit megfigyelt és utána 10 évvel később megpróbálta a gyakorlatba átültetve, saját nevén futtatva kért támogatást – mondja Szabó Attila repüléstörténész.

Asbóth saját állítása szerint- megdöntötte a korabeli rekordokat. Gépe, mintegy másfél óráig a levegőben volt, és saját alapján, 20 méter magasan, vízszintesen is tudott repülni.

De pontosan hogyan is nézett ki ez a szerkezet?

– A helikopter törzse csövekből álló hegesztett vázszerkezet volt. A motor mögött helyezkedett el a pilóta egy nagyon kezdetleges ülőkén és így pilotírozta perceken, egyes feljegyzések szerint másfél órán keresztül ezt a veszélyes ördögszekeret – magyarázza Szabó Attila.

Asbóth ugyanis utólag erősen eltúlozta saját repülési eredményeit. Az általa épített helikopter lényegében semmiféle műszaki újdonságot nem tartalmazott. Ez is, mint akkor még általános volt, szeles időben kötelekkel volt a földhöz rögzítve, a gép ugyanis csak emelkedni-süllyedni tudott, vízszintesen egy enyhe szélfuvallat is kibillentette a helyéből.

– Biztosítókötelekkel stabilizálták a helikopterének a repülését, csakhogy ezeket a köteleket az eredeti felvételekről, amelyek készültek viszonylag kis számban, utólag kiretusálták – teszi hozzá a repüléstörténész.

Asbóth Oszkár tehát feltalálónak semmi esetre sem nevezhető- még Magyarországon sem ő az első, aki helikoptert épített. Ugyanis őt megelőzve az első világháborúban már felszállt és, mintegy 50 méter magasra emelkedett a Petróczky, Zurovecz és Kármán Tódor által készített szerkezet, amely szintén kötelekkel volt stabilizálva.

– Ez egy kötött helikopter volt, tüzérségi megfigyelő helikopter, a könnyen lelőhető gázzal töltött tüzérségi megfigyelő ballonok helyett – mondja Szabó.

A 3 forgómotorral hajtott gép kb 50 méterre tudott felemelkedni, igaz, a felszállásokat – a katonai feladatok miatt – sosem dokumentálták.

Ez a helikopter a háborúban megsemmisült, de ezek a repülési tapasztalatok vezették rá Kármán Tódort az aerodinamika alapelveinek megfogalmazására.

Ő számította ki, hogy a helikopter megfelelően stabil mozgásához két, egymástól távol lévő forgólapát szüksége, mert így marad csak egyensúlyban a repülő szerkezete. Ám Kármán Tódor Németországba, majd Amerikába ment, így a helikopterrel már nem foglalkozott. Ezért tudta Asbóth Oszkár remek szervezési és propagandaképességével magának tulajdonítani az elsőséget.

És, hogy a vízszintesen is repülni képes, stabil, jól kormányozható helikopter mikor alakult ki?

– A második világháborúban már működtek ilyen helikopterek,még akkor is, ha erről nagyon keveset tudunk és az archív felvételeken általában a jóval ismertebb merevszárnyú vadászgépeket, Spitfire-eket, Messersmith-eket mutatják – meséli Szabó Attila repüléstörténész.

Tehát több, mint 30 évre volt szükség a jól működő helikopter elkészítéséhez. Az azóta eltelt 70 év alatt pedig kialakult a mai csúcstechnológia: a helikopter, amely óránként akár 300 km-t is képes megtenni, és akár 6-8 órán keresztül is a levegőben marad.