A hidegháború alatt a CIA nemcsak katonai célpontokat, hanem a Biblia egyik legszentebb tárgyát, a Frigyládát is kereste.
A hidegháború alatt a CIA az elveszett Frigyládát is kereste
Egy nyilvánosságra került CIA-dokumentum szerint az amerikai hírszerzés a távlátás módszerét alkalmazta a Frigyláda keresése során.
A Frigyládát, a Biblia egyik legismertebb és legszentebb ereklyéjét az izraeliták készítették, hogy abban tárolják a Tízparancsolat két kőtábláját. A láda sorsa Jeruzsálem pusztulása után rejtélyessé vált, holléte évszázadok óta izgatja a történészeket, régészeket és kalandorokat egyaránt.
Egy CIA-dokumentum szerint az amerikai hírszerzés is célként tűzte ki a titokzatos ereklye felkutatását.
A hidegháború időszakában a CIA számos innovatív és szokatlan módszert alkalmazott hírszerzési célokra, köztük az úgynevezett távlátás technikáját.
A Csillagkapu projekt keretében extraszenzoros észleléssel rendelkező egyéneket toboroztak, akik képesek voltak látni távoli helyszíneket, eseményeket, akár teljes földrajzi vagy időbeli távolságokon át. A projekt egyik legkülönlegesebb kísérlete 1988-ban zajlott, amelynek során egy médium azt állította, a Frigyláda valahol a Közel-Keleten található, mélyen elásva, és nem emberi lények őrzik.
A nyilvánosságra hozott látomás (SUN STREAK PROJECT 0209 SESSION NUMBER: – CRV VIEWER: 032) komor, baljós hangulatot áraszt, mintha egy tiltott világ kapuja nyílt volna meg a médium elméjében. A médium mélyen a föld alatti térben találta magát, ahol a levegő sűrű volt az intenzív energiától. Körülötte faragott falak emelkedtek, amelyek groteszk ábrázolásokkal, ismeretlen jelekkel és lényekkel voltak tele. A tér közepén állt egy fénylő láda, amelyet a médium részletekbe menően leírt.
Bár a CIA-tisztek nem árulták el neki, mit kerestetnek vele (a Frigyláda szót egy borítékba zárták és az asztalra tették), leírásai több tekintetben is meglepő hasonlóságot mutattak a bibliai Frigyládáról szóló beszámolókkal.
A médium egy fából, aranyból és ezüstből készült tartályt írt le, amelyet szárnyas angyalfigurák díszítettek. Ez pontosan megfelel a Biblia leírásának, amely szerint a Frigyládát akácfából készítették, arannyal vonták be, és rajta kerubok álltak szárnyukkal kiterjesztve.
A láda mellett furcsa, szinte élettelen alakokat látott, amelyeket múmiaként írt le, ám nem volt biztos abban, hogy valóban halottak. Távolabb, a félhomály mélyén, egy hatalmas, szárnyakkal és karmokkal rendelkező lény jelent meg, akinek a szeradin elnevezést adta.
A médium elmondása szerint a láda őrzői nem emberi lények voltak, hanem egy másik világból származó entitások, akik minden jogosulatlan közeledőt megsemmisítenek. A médium azt állította, a ládát csak akkor lehet kinyitni, amikor „az idő megfelelő”. Ez párhuzamba állítható a Bibliában említett isteni védelemmel és azzal, hogy a Frigyláda szakrális jelentőségű tárgy.
A Frigyládát csak bizonyos személyek kezelhették, különben halálos következményekkel járhatott.
A titkosítás alól feloldott CIA-dokumentum tartalmazza a médium rajzait is, amelyek között szerepelt egy kupolás épület, nyolc múmia és a szeradin, egy szárnyakkal és karmokkal rendelkező lény.
2000-ben a CIA már nyilvánosságra hozta a Csillagkapu projekt dokumentációját, amely bemutatta a távérzékelési technikák alkalmazási módjait. Mint kiderült, a CIA ezeket a médiumokat más belső műveletekben is felhasználta, például túszok felkutatására vagy szökevény bűnözők nyomon követésére az Egyesült Államokon belül.
A projektet azonban 1995-ben hivatalosan leállították, mivel nem álltak rendelkezésre dokumentált bizonyítékok az alkalmazott módszerek hatékonyságát illetően.
Most egy amerikai podcast műsor révén ismét a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek a Frigyláda keresésének részletei, amelyek több mint húsz évvel ezelőtt visszhang nélkül maradtak. A podcastot a közösségi média széles körben megosztotta, ami hatalmas érdeklődést generált.
Joe McMoneagle, a CIA korábbi munkatársa kritikusan szólt a kutatásról. Távoli megfigyelőként több olyan kísérletben vett részt, amelyek célja az információgyűjtés volt pszichikai képességek révén.
Szerinte a távoli megfigyelés hasznos lehet olyan célpontok azonosításában, amelyekről fizikai bizonyítékokat lehet szerezni, például katonai objektumok, rejtett létesítmények vagy más, valós világban létező tárgyak esetén., és segíthet abban, hogy nyomra bukkanjanak, amelyet később hagyományos módszerekkel meg lehet erősíteni.
McMoneagle azonban úgy véli, hogy legendás vagy mitikus tárgyak esetében, mint a Frigyláda, amelyek létezését nem lehet fizikai bizonyítékokkal alátámasztani, a távoli megfigyelés kevésbé hatékony, mivel az ilyen kutatásoknál az információk igazolása nehézkes.
A Biblia szerint az izraeliták a Frigyládát Mózes idején, az egyiptomi kivonulást követően készítették Kr. 1445-ben. Az elkészítésére Mózes a Sínai-hegyen kapott utasítást, amikor átvette a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat Istentől. A láda célja az volt, hogy ezeket a kőtáblákat tárolja, és az isteni jelenlét szimbólumaként szolgáljon az izraeliták számára. A szent tárgyat a Szentek Szentjében, a jeruzsálemi templom legbelső szentélyében őrizték. Egyesek szerint a Frigyláda Jeruzsálem pusztítása után, Kr. e. 586-ban Babilonba került, míg mások úgy vélik, hogy Etiópiában található. Az etióp ortodox egyház szerint a frigyláda jelenleg Axum városában, a Sion Miasszonyunk templomban található. A templomban csak egyetlen ember, a Láda Őrzője láthatja a Frigyládát, aki egész életében nem hagyhatja el a templom területét. A templom szigorú őrzése miatt senki sem tudta megerősíteni vagy cáfolni ezt az állítást.
A CIA dokumentumai alátámasztják, az ügynökség komoly erőfeszítéseket tett a Frigyláda felkutatására, bár sem az ereklye létezésére, sem annak pontos helyére nem találtak kézzelfogható bizonyítékot. A most nyilvánosságra hozott iratok szerint a CIA sem az egykori Babilónia, azaz a mai Irak, sem Etiópa területén nem kereste a Frigyládát.
