A kamera rossz oldalán

Egy Floridában raboskodó drogdíler, Scott Whitney rejtett kamerákkal készített felvételeket a Martin-fegyintézetben éveken át, így olyan eseményeket, jeleneteket is rögzített, amelyek anyagát az eddigi leghitelesebb börtön-dokumentumfilmmé tették. Egy nagy keretű, rejtett kamerás szemüveggel és egy bibliába rejtett telefonnal dolgozott, a videókat ezután kicsempészte a börtönből, és aktivisták segítségével juttatta el a The Miami Heraldnak. Felvett durva verekedéseket; egy saját vérében fekvő rabot, azt, hogyan lehet kábítószerhez vagy késhez jutni, és hogy miként hat a szintetikus drog a rabokra: a Martinban az elmúlt hat évben 31 haláleset történt. A videó elsősorban a börtön drogproblémáinak és az őrök nemtörődömségének bemutatását célozta.

Nem a te pornód

Dél-Koreában legutóbb tíz város 30 szállodájának 42 szobájában találtak rejtett kamerákat, amelyekkel a vendégekről készítettek felvételeket, és valós időben streamelték őket a neten, fizető felhasználók számára. Az eszközöket a digitális televízió beltéri egységeibe, konnektorokba vagy a hajszárítók falra szerelt állványaiba dugták, a weboldalnak több mint 4000 felhasználója volt, közülük sokan felárat is fizettek olyan extra szolgáltatásokért, mint a visszatekerés lehetősége. Arra utaló nyomokat nem találtak, hogy maguk a hotelek is érintettek lettek volna a kukkolásban.

De nem ez volt az első eset, hogy Dél-Koreában botrányt okoztak az illegálisan telepített rejtett kamerák, 2017-ben több mint 6400 hasonló incidenst jelentettek, miközben öt évvel korábban ez a szám még csak 2400 volt. Annyira elharapózott a jelenség, hogy külön kifejezés is van rá: molka, így tavaly több tízezer nő tüntetett a következő szlogennel: Az én életem nem a te pornód. A tiltakozók szerint ugyanis csak látszatintézkedéseket tesznek a hatóságok, a jelenség mögött meghúzódó társadalmi problémákkal pedig nem foglalkoznak. Több érintett nő olyan erős szégyent érez, hogy öngyilkosságon gondolkodik; gyakran nem mernek kilépni az utcára, mivel attól rettegnek, hogy valaki felismeri őket. Ráadásul, ahogy mondani szokták, az interneten nincs delete gomb, vagyis ha valami egyszer felkerült rá, azt lehetetlen eltüntetni. Dél-Koreában már kaphatóak kukkolás elleni csomagok, amelyek arctakaró maszkot, lyukakat betömködő szilikongélt és csavarhúzót tartalmaznak.

De ez nem csak Ázsiában fordul elő: áprilisban egy új-zélandi család Írországban fedezte fel a szállásán, hogy a füstjelzőbe rejtett kamerával élőben közvetítik őket az interneten. Ezután a Kaspersky Lab nevű, ismert kiberbiztonsági vállalat közzétett egy listát arról, hogyan csökkenthetjük az utazásunk során felmerülő biztonsági kockázatokat. Például alkalmazhatunk olyan, online is beszerezhető készüléket, ami kimutatja az elektromágneses hullámokat kibocsátó eszközöket (ilyen a legtöbb vezeték nélküli poloska és kamera). Zavaró háttérzaj keltésével pedig elkerülhető a rejtett mikrofonnal történő lehallgatás, ehhez a telefonokra is telepíthető programot ajánlanak, amivel például a csapból folyó víz hangját lehet imitálni.

Leragasztva

Régóta téma, hogy ki és hogyan ragasztja le a laptopja kameráját. James Comey, az FBI korábbi igazgatója egy konferencián elmondta: minden amerikai kormányzati hivatalban letakarják a laptopok kameráját, és ezt javasolják az átlagembernek is. Olyan hétköznapi, természetes biztonsági intézkedésnek nevezte ezt, mint bezárni a lakásunk vagy a kocsink ajtaját, bekapcsolni a riasztót. Egy neten közzétett fotóból az is kiderült, Mark Zuckerberg is így használja a gépét.

– Én is leragasztom a laptopom kameráját – mondja Solymos Ákos informatikai szakember, a Quadron Kibervédelmi Szolgáltató Kft. munkatársa, aki az oktatási és kutatás-fejlesztési üzletágat vezeti, illetve társszerzőként részt vett az IT-biztonság közérthetően című tankönyv megírásában, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakirányú továbbképzési anyagának összeállításában. – A felvett anyagokat közvetlenül is lehet használni zsarolásra, de ezekről az esetekről keveset tudunk, jellemzően nem kerülnek napvilágra. Viszont az tudott, hogy idén év elején sokan kaptak pornós zsaroló e-mailt azzal a tartalommal, miszerint feltörték a címzett számítógépét, levideózták, ahogy pornóoldalakat néz és „jól érzi magát”, ha pedig nem fizet ennyi és ennyi bitcoint vagy dollárt, szétküldik az ismerőseinek. Mindehhez igazolásképpen felmutattak egy jelszót, ami az illetőhöz tartozott. Ez valódi volt ugyan, de nem a gép feltörésével jutottak hozzá, hanem abból a 2,7 milliárd darabos felhasználónév- és jelszógyűjtemény-csomagból, ami nem sokkal előtte került ki az internetre. Blöff volt tehát valójában, de többmilliónyi levelet küldtek szét: ha csak néhányan fizettek kérdés nélkül, valószínűleg már megérte nekik.

Az emberek többsége nem dőlt be a levélnek, de akkor a gonosztevők még rátettek egy lapáttal azt állítva, hogy a feltört gépre gyerekpornót raktak, és ha az áldozat nem fizet, szólnak a hatóságnak…

A történetnek az egyik fele az, hogy kompromittáló vagy erkölcstelen helyzetben készülhet rólunk felvétel, a másik fele viszont az, kinek mekkora az ingerküszöbe az intim szféráját illetően. Van, akit az sem zavar, ha felkerül a netre, amint „jól érzi magát”, például a szakértő szerint volt, aki azt írta vissza a zsarolóknak: küldhetik a felvételt, legalább neki is meglesz. Más viszont egy fehérneműs képet is megalázónak találna.

A szerelők élete

– Az is kockázati tényező, hogy sok webkamerát rosszul konfigurálnak, alap­állapotban hagyják a jelszavaikat, és ezeket azután meg lehet találni az interneten – folytatja a sort Solymos Ákos. – Vannak olyan webes szolgáltatások, amelyek a különféle IOT, vagyis internetre kapcsolt eszközöket listázzák. Ha rosszul használnak valamit, be lehet lépni a kezelői felületére. Volt erre példa Magyarországon is, meg lehetett nézni egy vidéki szerelőműhely belső életét, forgatni a kameráját, teljes hozzáféréssel. Ráadásul sok gyártó eleve kiskapukat tesz az eszközökbe. Nem véletlenül szokták mondani, arról ismerszik meg a jó szakember, hogy otthon semmilyen okoseszköze sincs.

Például a webkamera szoftverében lehet olyan nem dokumentált funkció, aminek révén egy beégetett jelszóval távolról be lehet lépni az eszközbe. Kínában eleve minden gyártmányban biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a kormányzatnak, de az okostelevíziók is gyakran készítenek hangfelvételt, videofelvételt a környezetükről, számos mobiltelefonos applikációban is van ilyen rejtett funkció, vagy a geolokációs adatok lekövetése.

– Volt olyan gyártó, aki bekerülési költség alatt árusította az okostelevíziókat, és kiderült, azzal kompenzálja a veszteséget, hogy a felhasználókról adatokat gyűjt, azokat feldolgozza, elemzi és eladja. Az adat aranyat ér, versenyelőnyt jelent egy cég számára, ha többet tud a felhasználóiról vagy a konkurenciáról másoknál. Deperszonalizálva vannak ugyan ezek az információk, de azért csak rajtuk ül a gyártó – figyelmeztet Solymos Ákos. – Persze senkit nem érdekel, mire kattint egy ember, és mit csinál egész nap a gépe előtt, de annak már van értéke, mire kattintanak százezrek, mert így befolyásolni lehet őket akár politikai, akár eladási céllal.

A szakértő szerint ameddig az emberek nem érzik, hogy ez közvetlenül hat az életükre, nem törődnek a kockázattal, és számos információt önként osztanak meg magukról, ráadásul a gyerekeikről is. Hiba, hogy nem tanítanak információ­biztonságot sehol a közoktatásban, sem a pedagógushallgatóknak, csak a szakemberképzésben, pedig mind a gyerekek, mind a felnőttek ébrenlétük jelentős részét töltik az interneten. Solymos úgy látja, jobb esetben a jövőben javulhat a helyzet, kialakulnak a fékek és kontrollok, habár a magánélet mint olyan gyakorlatilag meg fog szűnni. Rosszabb esetben az történik, ami állítólag Kínában: kategóriákba sorolják az embereket, miután megfigyelik őket online és fizikai életükben, és ez alapján dől el, hogyan bírálják el a hitelkérelmüket, megkaphatnak-e egy munkát, és a többi.

Cyberbullying, bosszúpornó

„Amit meg tudunk tenni, nem nyújt iránymutatást arra, mit kellene tennünk.” Az idézet Neumann Jánostól származik, és bár az atombombára célzott, a gondolat bármely új technikai fejleményre érvényes.

– Azok az eszközök, amelyek tizenöt éve még titkosszolgálati használatban voltak, ma már bárki számára hozzáférhetőek. A legnagyobb, kínai termékeket forgalmazó felületen mindent megvásárolhat az átlagember a helikoptertől kezdve a rejtett kameráig, amiből rengetegféle van a tollba rejtett változattól a csavar alakúig – mondja Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, biztonságpolitikai szakértő. – Nem kevés olyan esetről értesültem, hogy az emberek párkapcsolati problémák esetén használnak valamilyen kémprogramot egymás ellenőrzésére, noha ez jogszabályba ütközik. A mindennapok részévé vált, hogy az életünket megosztjuk, mintha örökké kamera előtt állnánk, és jelentősen csökkent a veszélyérzetünk, pedig ezek a felvételek számunkra nem kívánt körülmények között is kikerülhetnek.

Ahogy a gyerekek egyre korábban kezdik el használni a digitális világot, úgy a cyberbullying, illetve az egymás és a saját adataink nem megfelelő kezelése is egyre korábbi életkorra tevődik. Viszont úgy tűnik, hogy ezért meg is égetik magukat a gyerekek, 18-19 éves korukban már annyi tapasztalaton túl vannak, hogy vigyáznak, és sokuk nem szívesen él ezekkel az eszközökkel.

– Aki beosztása vagy munkája miatt tarthat a zsarolástól, nagyon óvatosan kell eljárnia. Arról nem is beszélve, hogy ha a közbizalom megtestesítője, akkor nemcsak a saját karrierjével játszik, hanem az abba a szervezetbe vezetett bizalommal is, amelyhez az arcát adja – így Krasznay Csaba.

A bosszúpornó olyan videó vagy fotó, amit az egyik fél a másik hozzájárulása nélkül, revans szándékával tesz közzé az interneten. Ez ma már világméretű jelenség, az igazságszolgáltatás azonban csak a kiskorúakat védi megfelelően, felnőtt áldozat esetén ez nem komolyan vett bűncselekmény. Habár vannak férfi áldozatok is, a legtöbb esetben nőről van szó. Az érintettek még a feljelentéstől is vonakodnak, mert attól tartanak, hogy a rendőrök megjegyzéseket tesznek, őket fogják hibáztatni. Tartanak a büntetőeljárás során az elkövetővel való szembesítéstől, ami a bíróságon akár nyilvánosság előtt is előfordulhat. Arról szintén nem tudni, hány esetben válik egy-egy ilyen felvétel zsarolás, illetve szexuális erőszak eszközévé a párkapcsolaton belül.

– Fő kérdés pedig az, egyáltalán miért készülnek ilyen videók – mondja Krasznay Csaba. – Ha nem akarjuk, hogy később felkerülhessen az internetre, legbiztosabb, ha maga a felvétel sem születik meg. Ma, a Tinder világában nagyon hamar létrejönnek különböző szintű párkapcsolatok, éppen intim fotók elküldözgetésével. Ha megnézzük az ember egyedfejlődését, a közösségek alakulását, ez hullámzó folyamat, sokszor egyik szélsőségből a másikba esünk. Most pont a másik végletben vagyunk, mint egykor, a viktoriánus korban, szerintem az inga rövidesen némileg vissza fog lendülni.