Prof. Dr. Haller József, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi tanára, a Drogkutató Intézet igazgatója összesen közel 200 nemzetközi publikáció szerzője, amelyekre több mint 7000-en hivatkoztak. A Drogkutató Intézet közelmúltban tartott sajtóreggelijén a depresszió és a marihuána-fogyasztás összefüggéseiről esett szó, hiszen Haller Józsefnek a közelmúltban új tanulmánya jelent meg Növényi kannabisz és depresszió – az elmúlt három év publikációinak összegzése címmel, melyben a professzor a nevezett témát járja körül.

Hirdetés

Korábban engedélyezték az orvosi marihuána használatát azon betegek esetében, akiknél depressziót diagnosztizáltak – a páciensek receptre kaphattak kannabiszt. Haller József szerint szinte „vallásos hit” volt az elképzelés, miszerint a marihuána csökkenti a depressziót. A több évtizedes szakirodalom ellenben azt mutatja, hogy a kannabisz fogyasztása inkább súlyosbítja a betegséget. Az utóbbi három év klinikai vizsgálatai új fénytörést adhatnak a kérdéskörnek.

156 klinikai vizsgálat keretében foglalkoztak a marihuána és a depresszió közötti összefüggésekkel. A depresszió szintje a fogyasztással együtt emelkedett a kutatások szerint – a marihuána-pártiak mindezt úgy magyarázták, hogy azért mutatják a betegek a tüneteket, mert a depresszió csökkentését célzó kannabisz-használat kezdő fázisában a marihuánának még nem volt ideje hatni.

A tanulmányok többsége szerint egyébként az anyag letételét követően csökken a depresszió – jellemzően a fogyasztás abbahagyása után négy-öt évvel vizsgálták a páciensek eredményeit, amelyek alapján erre a következtetésre jutottak. Ahogyan a depresszió kialakulása évekig tart, úgy a marihuánának is több évbe telik, mire súlyosbítja a depressziós állapotot. Az orvosi marihuánáról szólva Haller József tisztázta: a megnevezés a célra vonatkozik, nem az összetételre. Nincs szó másfajta anyagról, hiszen az orvosi kannabisz ugyanaz a marihuána, pusztán egészségügyi célzatú használatra.

Korábban írtuk

A marihuánában egyaránt megtalálható a mámoros összetevő, a THC, valamint a THC-hoz hasonló szerkezetű, de az idegrendszerre másként ható CBD. Jellemzően változó ezek aránya a kannabisz-készítményekben, így az orvosi kannabisz esetében is – az „own choice”-szemlélet –a fogyasztó saját döntése – alapján választhatja ki a marihuána THC- és CBD-összetételét.

Bár léteznek olyan vizsgálatok, amelyek azt mutatták ki az orvosi kannabisz kapcsán, hogy csökkenti a depressziót; ugyanakkor ezen kutatások során nem alkalmaztak placebót, így ezek alapján nem lehet kijelenteni, hogy az orvosi marihuána mérsékli a kedélybetegséget. Az ugyancsak az elmúlt három évben publikált, nem kannabisszal foglalkozó tanulmányok esetében, amelyek alkalmaztak placebót, a placebo-hatás erősebb volt, mint az orvosi marihuánáé, a placebo tehát jobban csökkentette a depressziót, mint a kannabisz.

Fontos kérdésről van szó: az öngyilkosságot elkövetők 80 százaléka élete során depresszióban szenvedett, így az halálos betegségnek minősül. A betegek 60-70 százaléka gyógyul, vannak tehát olyanok, akiknek nincs esélyük a rekreációra – az elképzelés szerint nekik nyújtana segítséget az orvosi marihuána. 

Nem kizárt, hogy a kannabiszban található vegyületek közül némelyik hatása kompatibilis lehet az antidepresszánsok hatásaival, ugyanakkor az eddigi, releváns klinikai vizsgálatok alapján világos, hogy a marihuána nemhogy nem javít, hanem inkább ront a depressziós betegek helyzetén.