A kiégés nemcsak kifáraszt – butít is?
A kiégést sokáig pusztán érzelmi vagy fizikai kimerültségként kezelték, az elmúlt évek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják: a burnout az agy működését is tartósan károsítja.
Nemcsak az energiát és a motivációt veszi el, hanem az értelmi teljesítményt is rombolja.
A szakirodalom a kiégést tartós, munkahelyi stressz hatására kialakuló mentális állapotként írja le, amelyet szélsőséges fáradtság, érzelmi eltompulás és a kognitív folyamatok szabályozásának gyengülése jellemez.
Hogyan rombolja a kiégés a gondolkodást?
Az emberi agy nem folyamatos túlterhelésre van tervezve. A krónikus stressz hatására tartósan megemelkedik a kortizolszint, ami hosszú távon „rövidzárlatot” okoz az idegrendszerben. Az agy egyes területei zsugorodnak, az idegsejtek közötti kapcsolatok romlanak, a gondolkodás lassabbá és pontatlanabbá válik.
Nagy elemszámú elemzések szerint a kiégés több területen is mérhető szellemi hanyatlást okoz.
A kiégett emberek gyakran panaszkodnak arra, hogy nehezebben jutnak eszükbe nevek, részletek, korábban rutinszerűen kezelt információk. Kutatások szerint a rövid távú és a hosszú távú memória egyaránt romlik, ami a mindennapi működést és a munkavégzést is megnehezíti.
A fókusz fenntartása egyre nagyobb erőfeszítést igényel. Meetingeken elkalandozik a figyelem, beszélgetések közben elveszik a fonal, a korábban megszokott „mély koncentráció” eltűnik. A kiégés jelentősen csökkenti a tartós figyelmet és növeli a zavarhatóságot.
Sokan számolnak be arról, hogy nehezebben találnak szavakat, egyszerűbb kifejezéseket használnak, vagy elveszítik a korábbi verbális magabiztosságukat. A kutatások szerint a szókincs, a szóbeli következtetés és a gyors szóelőhívás is sérülhet.
Multitasking és feladatváltás nehézségei
A kiégés egyik kevésbé látványos, de súlyos következménye, hogy az agy nehezebben vált feladatok között. Az egyszerre több projekt kezelése túlterhelővé válik, nő a hibák száma, csökken a határidők betartásának képessége.
A mentális tartalékok kimerülése miatt romlik az önkontroll. Az érintettek ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé válnak, könnyebben reagálnak indulatból. Ez nemcsak a munkahelyi kapcsolatokra, hanem a magánéletre is kihat.
A kiégés csökkenti az információfeldolgozás sebességét, rontja a tervezési és szervezési készséget, valamint nehezíti az új ismeretek elsajátítását. Gyakori élmény, hogy ugyanazt a szöveget többször kell elolvasni a megértéshez, vagy hogy a problémamegoldás „lelassul”.
Mi történik az agyban kiégéskor?
A tartósan magas kortizolszint felborítja az idegi jelátvitelt. A hippocampus – amely a memóriáért felel – zsugorodik, miközben az amygdala és a striatum működése is megváltozik. Ezzel párhuzamosan csökken az agy neuroplaszticitása, vagyis az a képessége, hogy új kapcsolatokat hozzon létre és alkalmazkodjon.
A kiégéshez gyakran alvászavar is társul, ami tovább rontja a memóriát, a koncentrációt és az érzelmi stabilitást.
Tartós hatások a felépülés után is
Egyes vizsgálatok szerint a kognitív károsodások egy része akkor is fennmaradhat, amikor a kimerültség és a lelki tünetek már enyhülnek. Ez azt jelenti, hogy a kiégés nemcsak átmeneti rosszullét, hanem hosszabb távú szellemi veszteséggel is járhat.
Mikor kell komolyan venni a jeleket?
A feledékenység, a mentális köd, a csökkenő teljesítmény nem egyszerű fáradtság jelei. Ha az agy tartósan „túlmelegedettnek” érződik, ideje közbelépni, mert a mentális kapacitás megőrzése nem luxus, hanem alapfeltétel.
Az elme nem kimeríthetetlen erőforrás. Ha nem vigyázunk rá, a kiégés csendben, de következetesen leépíti.
