Az évszakok szabálytalan, átmenet nélküli változása az embert is megzavarja. Míg egyik nap hajléktalanok a Moszkva téren éjszakáztak, addig másnapra már meleg ruha és fedél kellett volna nekik a kihűlés ellen. Az emberi szervezetnek is nehéz az átállás, az alkalmazkodás. Szerencsére létezik egy hőszabályozó, ami azért felelős, hogy a testhőmérséklet viszonylag állandóan 36-37 Celsius-fok körül legyen. Ez az érték egyénenként némi eltérést mutat, egészséges szervezetben az ingadozás 0,5-1,5 Celsius-fok között mozog.

Ez azért fontos, mert a létfontosságú szervek működése csak bizonyos hőfokon normális. A szervezetben van egy igen érzékeny „hőmérő”, amely jelzi a kis ingadozásokat is, és igyekszik helyre állítani az egyensúlyt.

Ez a hőmérő az agy hipotalamusz nevű részében található és igen érzékenyen reagál a körülötte lévő vér hőmérsékletének megváltozására. A vér hőmérsékletének emelkedésekor azonnal beindítja a hőleadási folyamatokat. A vér lehűlésekor pedig a hőtermeléssel járó mechanizmust riasztja.

A hőleadás verejtékezéssel és sugárzással történik. 34-35 Celsius-fok külső hőmérsékletig a test összes hőveszteségének 60-65 százalékát sugárzással, ugyanakkor 20-30 százalékát párolgással (verejtékezés) idézi elő. Keleten – például az araboknál – a verejtékezést néhány korty forró teával indítják be. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy a hőguta áldozatai sápadtak, de nem verejtékeznek.

Hogyan akadályozhatjuk meg a szervezet hőveszteségét? A táplálkozás során olyan kémiai folyamatok – például oxidáció – játszódnak le, amelyek hőképződéssel járnak. Ezért az éhes ember jobban fázik, mint a jóllakott. A mozgás is hőtermeléssel jár, ezért nagy hidegben nem tanácsos izommozgás nélkül ülni, feküdni. Akaratlan izommozgást indít be az agy is, amikor hidegben fogunk vacog, egész testünk remeg, libabőrösök leszünk. Ezek az apró izommozgások a hőtermelést provokálják.

Fontos a ruházkodás is, mert a réteges öltözködés termoszhatást vált ki, sokkal melegebben tartja az embert, mint egyetlen vastag kabát. A fentieket azért érdemes szem előtt tartani, hogy a környezet hőmérsékletének hirtelen változása ellen védekezni tudjunk.

Megdöbbentő adat, de szeptember és november között húszan szenvedtek fagyhalált, a fagyási sérülésekről nem is szólva. Az áldozatok hajléktalanok és fűteni nem tudó, idős emberek közül kerültek ki. Nem is kell hozzá nagy hideg, a huzamos lehűlés a lényeges szervek működését – anyagcsere, pulzus, légzés – lelassítja, és az oxigénhiány miatt álomba szenderülő ember átalussza magát a túlvilágra.

Lehűlt testben az úgynevezett maghőmérséklet (végbélben) 35 Celsius-fok alá süllyed. Azt hihetnénk, hogy ez nem is olyan nagyon alacsony hőmérséklet, pedig az életfolyamatok lelassulása okán könnyen fölborul az anyagcsere és a sóvíz háztartás egyensúlya, szívritmuszavar állhat be. Ezért a kihűlt embert kórházba kell vinni és a felmelegítést fokozatosan ott végezni.

A súlyos lehűlés fölismerhető az érintett viselkedésén is, ezért a hajléktalanok vagy szomszédok között nem árt, ha fölismerik a tüneteket. Először izgatottság jelentkezik, azután érzéstelenség, levertség, álmosság. Az utóbbi olyan erővel tör az emberre, melynek leküzdésére ritkán képes. Akkor is, ha tisztában van az elalvás veszélyeivel, általában feladja. Külső segítség nélkül ilyen állapotban szinte esély sincs a halál elkerülésére.

Alattomos gyilkos a fagy. Ha nem öl meg azonnal, súlyos sérüléseket okoz, amelyek következményei évekig megmaradhatnak. Tünetei az égéshez hasonlóak. Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, égő, viszkető érzés kíséri, majd néhány óra múlva vizenyő alakul ki. Napok múlva hámlani kezd a bőr. A másodfokú fagyás tünetei a bővérűség, vizenyő jelentkezése és mintegy fél nap múlva hólyagok jelennek meg. Utóbbiakban víztiszta vagy fehéres váladék gyűlik össze. A vizenyő egy héten belül fölszívódik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak, fekete pörk marad a helyükön. Ezen a ponton már fájdalom és fonákérzés is jelentkezik.

Harmadfokú fagyáskor a bőr egész vastagságában sérül. A viaszos felületekről zavaros váladék szivárog, a sérült rész határán hólyagok képződnek; az egész testrész megdagad. Napok alatt elhalnak a mélyebben fekvő szövetek. Ez a sérülés már kifejezetten lüktető, nyilaló fájdalommal jár. Idővel a nedvező sebet fekete, kemény pörk fedi be, aminek leválása után a bőrön fekélyek képződnek, a vérkeringés hiánya okán. Negyedfokú fagyáskor a bőr, az izom és a csont is elhal, üszkösödés indul meg, a sérült bőr vagy végtag fekete színű lesz, mumifikált testrészhez hasonlít.

A fagyással kapcsolatos elsősegélynyújtás szakszerű végzése rendkívül fontos. A végtagok felületes fagyását azonnal kezelni kell a helyszínen. Meleg kézzel tartós, állandó nyomást kell gyakorolni a sérült részre, dörzsölés nélkül. Az ujjakat a hónaljba kell helyezni, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit levenni, a lábat megszárítani és száraz zoknival, cipővel fedni. A fagyást mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni; a nedves kötés kifejezetten ellenjavallt.

A fagyott rész hirtelen felmelegedése nemcsak fájdalmat, hanem szövetelhalást is okozhat. Legcélszerűbb 32-40 Celsius-fokos vízzel végezni a fokozatos melegítést; nem ajánlott a kályha és a nyílt tűz, mert hőfokuk nem állandó. Nagyon lényeges, hogy a fagyott testrészt sem mozgatással, sem havas-jeges vízzel nem szabad dörzsölni.

A fentieken kívül a fertőzés megelőzése a leglényegesebb. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelik a sérült részt, mélyfertőzések esetén antibiotikumokra is szükség lehet. Tetanuszoltás kötelező. Sebészeti beavatkozást csak 1-2 hét után mérlegelnek, amikor már kiderült, hogy elhalt-e a fagyott terület. Érdekes, hogy a fagyás hideg hatására évekig visszatérhet, főleg a sarokrészen, de a lábujjakon is. Komoly visszatérő fagyás után fagydaganat is kialakulhat. A gyulladásos-vizenyős sérülés helyén fölszaporodik a kötőszövet, amely növedéket alkot. Fájdalmassága miatt gyakran szükséges műtéti beavatkozás.

A fentiekből következően legszükségesebb a megelőzés. Figyeljünk egymásra, különösen az idős, beteg, kevés pénzű emberekre. Életet menthetünk meg egy-egy bejelentéssel vagy segítséggel. Étkezés, ruha, mozgás nélkül nehéz túlélni a telet. Az egész társadalom összefogása és figyelme szükséges az évente szaporodó fehér halál megállítására.

Hankó Ildikó