A következő könnyebb lesz

A fertőzöttek száma több országban meredeken ível felfelé, Angliában, Hollandiában, Spanyolországban már meglódult a negyedik hullám.

– Az biztos, hogy a delta variáns jóval fertőzőbb az eredeti vuhani változatnál, és súlyosabb tüneteket okoz – mondja dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. – Nagyobb fertőzési számot produkál, ilyen értelemben mindenképpen veszélyesebb, az oltatlan gyerekeket és fiatalokat is nagyobb arányban érinti. Habár az ő esetükben kevésbé jelentkeznek az akut betegség tünetei, a poszt-Covid és a szövődmények az ő körükben is aggasztó mértékben tapasztalhatóak. Attól is tartani kell, hogy a vírus evolúciója olyan irányt vesz, ami ezt a korcsoportot nagyobb mértékben veszélyezteti.

Az izraeli példa

Hogy mikor kezdődik nálunk a negyedik hullám, a külföldi nyaralásoktól is függ. A szakember szerint elképzelhető, hogy már augusztus második felétől számíthatunk korlátozásokra.

Most sokat tanulhatunk az izraeli eseményekből, ahol az átoltottság hatvanszázalékos, de mégis terjed a delta variáns. Az új esetek között fele-fele arányban vannak oltottak és oltatlanok, ugyanakkor szépen látszik, hogy az előbbiek enyhe vagy semmilyen tünetet nem mutatnak. Tehát hiába emelkedik a fertőzöttek száma meredeken, a kórházi ápoltaké messze nem követi ezt az ívet. Az említett európai országokban is ugyanezt lehet tapasztalni. Ráadásul úgy tűnik, hogy nemcsak az egészségügy, hanem a gazdaság is fellélegezhet: Izraelben visszaállították ugyan a beltéri maszkviselési kötelezettséget, de a vezetés hangsúlyozottan nem készül további szigorításokra.

– A negyedik hullám valószínűleg enyhébb lesz, a súlyos komplikációk elsősorban az oltatlanokat fogják érinteni. Erőteljesen javasoljuk az oltás felvételét azoknak, akik eddig még nem tették, miután a közel hatvanszázalékos átoltottság még nem állítja meg a delta variánst, ehhez legalább nyolcvan, de talán kilencven százalékra is szükség lesz – figyelmeztet a tanszékvezető.

Hatvan felett érdemes

Múlt héten a magyar kormány bejelentette a harmadik oltás bevezetését. Azért volt indokolt, mert a kínai vakcinával oltott hatvan felettiek egy részének szervezetében nem jelent meg immunválasz. Az ilyenek aránya eltérő a különböző felmérésekben, de eléggé jelentős ahhoz, hogy szükség legyen korrigálásra.

– Korábban vitatott volt, hogy az antitestek hiánya valóban a védettség hiányát jelenti-e, az utóbbi időben azonban hazai vizsgálatok is bebizonyították, hogy ha valakinek a szervezetében nem mutatható ki tüskefehérje elleni antitest, akkor a sejtes immunválasza sem jelentős – magyarázza Boldogkői Zsolt. – Tehát ebben az esetben ajánlott egy harmadik oltás. Viszont volt példa a jelenségre nemcsak a Sinopharm, hanem az AstraZeneca, sőt a Pfizer használatakor is, csak kisebb arányban. Én azt gondolom, hogy a tesztektől függetlenül minden hatvan év feletti Sinopharmmal oltott ember esetében érdemes lenne beadatni a harmadik oltást, ugyanis nemcsak az immunválasz megléte, hanem az erőssége is fontos. Az idősebbekben kialakult védelem általánosságban véve is gyengébb, a szervezetük, az immunrendszerük egyébként is nehezebben birkózik meg a fertőzésekkel, miközben a delta variánssal szemben kevésbé hatékonyak a vakcinák. Tehát ajánlott erősíteni egy harmadik oltással az egész érintett csoportot. Az eddigi kombinált oltások pozitív tapasztalatai alapján az eltérő vakcina pedig hatásosabb védelmet épít. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy a heterogén vakcina ártson. Mivel még nincsenek erre vonatkozó gyártói vizsgálatok, a Pfizer egyelőre nem javasolja a vakcinák kombinálását.

Koktél

Ennek ellenére bőven van példa már a kombinálásra. Az európai járványvédelmi központ (ECDC) szerint augusztus végére tízből kilenc fertőzést a delta variáns fog okozni Európában. Ez ellen az oltások kisebb hatékonyságot mutatnak, például a Pfizer nyolcvanszázalékosat a korábbi 94 százalékkal szemben. A variánsokra idővel a célzottan ellenük fejlesztett vakcinák jelentik majd a megoldást, de addig is gondolkodnak róla a szakemberek, hogy egy harmadik dózissal vagy a különböző vakcinák keverésével miként növelhető a hatékonyság, illetve hogyan fokozható az idővel csökkenő védelem.

Izrael a gyenge immunrendszerű vagy az eddigi oltásaira elégtelen immunválaszt mutató polgárainak ugyanúgy a Pfizert adja harmadszorra, mint ahogy Oroszországban is újra a Szputnyik V-öt kapják, akiket több mint fél évvel korábban oltottak be (jellemzően idősekről van szó). Ugyanakkor a vakcinák keverésében is van már tapasztalat. Egy júniusban publikált oxfordi tanulmány szerint az első AstraZeneca-dózis után beadott Pfizer több antitestet eredményez, mint két AstraZeneca. Németországban is alkalmazták ezt a megoldást, miután abbahagyták az utóbbi használatát a vérrögképződéssel kapcsolatos mellékhatások miatt. Angela Merkel német kancellár maga is Modernát kapott az AstraZeneca után, ami szintén vektor- és mRNS-alapú vakcinák keverése.

De van tapasztalat az elölt vírust tartalmazó készítményekkel kapcsolatban is, az Egyesült Arab Emírségekben Pfizert ajánlottak fel azoknak, akik a Sinopharm után kérnek még egy oltást. Thaiföld azt tervezi, hogy AstraZenecát és Pfizert használ emlékeztető oltásként azoknak az egészségügyi dolgozóknak az esetében, akik korábban Sinovac-oltást kaptak, és az előzetes tanulmányaik szerint a Sinovac első adagjára adott AstraZeneca erősebb immunválaszt vált ki, mint a Sinovac két adagja. Magyarország is elsősorban a heterológ oltási formát részesíti előnyben Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének bejelentése alapján.

Mindez azokban az országokban merülhet fel, ahol nagyrészt megkapták mindkét oltásukat, akik kérték. Az európai és az amerikai járványügyi központ is várakozó állásponton van, figyelmeztetvén arra, hogy még nem tudunk eleget sem a harmadik oltás szükségességéről, sem arról, mennyire biztonságos. Viszont az Egyesült Államokban a lakosságnak kevesebb mint ötven százaléka kapta meg az első oltását, és egy része még mindig a másodikra vár. A WHO pedig az egész világot képviseli, márpedig a Föld lakosságának 25,8 százaléka kapott legalább egy dózist, és ebből csak egy százalék él fejlődő országban. A WHO vészhelyzeti Covid-bizottsága ezért kijelentette, hogy a harmadik dózis széles körű alkalmazása akadályozhatja a vakcinák igazságos globális elosztását. Az aránytalanság ugyanis visszaüthet: amíg terjed a vírus, mutálódhat is.

Ennek ellenére többek között Nagy-Britannia, Dél-Korea, Németország és számos nemzet készül a harmadik oltásra, szeptemberre vagy jövő évre időzítve.

Nem volt rossz döntés

Amikor egymással közel egy időben közzétették a Semmelweis Egyetem és a Fővárosi Önkormányzat által lefolytatott ellenanyagszint-vizsgálatok eredményeit, borítékolható volt az ebből fakadó politikai adok-kapok. Lassan ott tartunk, hogy van baloldali meg jobboldali vizsgálat; mindjárt lesz baloldali meg jobboldali antitest is. Azt fontos látni, hogy egyik felmérés alapján sem lehet olyan kijelentést tenni, miszerint a kínai vakcina semmit nem érne, pénzkidobás volt megvenni. A különböző vizsgálatok alapján ugyanis az oltottak legalább nyolcvan százalékában kiváltotta az antitestek termelődését, hatékonysága a WHO elvárásai alapján is megfelelő.

Ugyanakkor a felmérésekből az is egyértelmű, hogy a Sinopharmmal oltott hatvan év felettiek egy részében nem jelent meg az immunválasz. Az ilyen személyek aránya valószínűleg nem több mint harminc százalék, ugyanis ennyi a Videoton által finanszírozott felmérés eredménye, míg a főváros 24 százalékot mutatott ki a korcsoportban. A Semmelweis Egyetem vizsgálata alapján pedig 18 százalék volt a negatív immunválasz aránya. Elvileg ez utóbbi felmérésre azok jelentkeztek, akiknek korábban negatív tesztjük volt, tehát az arány ennél kisebb is lehet, miután számos, eleve pozitívnak mért személy nem szerepelt a vizsgálatban. Mivel különbségek mutatkoznak – de nem volt azonos a teszt, több esetben nem volt reprezentatív a minta, és a tesztek egyébként sem sztenderdizáltak – lábra is kapott a politikai színezetű találgatás, hogy ki mit csinált rosszul. A vád, miszerint a Semmelweis nem megfelelő – nem semlegesítő – antitesteket vizsgált volna, nem igaz, miután egy szintén nemzetközileg elismert cégnek, a Roche-nak a tüskefehérjével szembeni antitestek kimutatására szolgáló tesztjét használták. Ezt nem lehet kevésbé autentikusnak nevezni, mint a főváros felmérését.

Mivel hosszú távon nem tudjuk, melyik vakcina mennyi ideig hatásos, és mennyire véd a vírus egyes variációi ellen, a jövőben folyamatosan szükség lesz különböző okokból korrekciókra. Ha ebből minden alkalommal politikai ügyet kreálnak, az hiteltelenítheti az egész eljárást a nagyközönség szemében.

– Korábban a nyugati vakcinákhoz korlátozott mértékben lehetett hozzáférni, a keleti oltások behozatalával bizonyosan emberéleteket mentettünk meg, és időt nyertünk – szögezi le Boldogkői Zsolt. – Akkor még nem tudtuk, hogyan hat a Sinopharm oltóanyaga az idősekre. Fennállt egy dilemma, egyik oldalról az ismeretek hiánya, másik oldalról az a bevett erkölcsi norma a nyugati társadalmakban, hogy az idősek oltása élvez prioritást. Utólag lehet azt mondani, hogy mégiscsak a fiataloknak kellett volna adni, mert az idős oltottak húsz százalékának szervezetében nem lépett fel megfelelő védettség, de ezt meg is fordíthatjuk: az idősek nyolcvan százalékát hatékonyan védtük a vírus ellen, amikor a legjobbnak tartott Pfizer nem állt kellő mennyiségben rendelkezésre. Tehát ez nem volt feltétlen rossz döntés, mert a kínai vakcina nem hatástalan, csak kevésbé hatékony, mint például a Pfizer. Tehát nem veszélyeztették az időseket, hanem védték őket. Most már hozzájuthatunk hatékonyabb vakcinához, megoldva a problémát. Az érintettek esetében majd egy negyedik oltásra is szükség lehet.

Első lépés

Franciaország, Görögország és Horvátország után Magyarország is kötelezővé tette az egészségügyi dolgozók beoltását.

– Nagyon jó döntésnek, de legfőképp első lépésnek tartom – vélekedik a kérdésről Boldogkői Zsolt. – Magyarországon az egészségügyi dolgozók kilencven százaléka be van oltva az én becsléseim szerint, tehát járványügyi szempontból ennek nincs túl nagy jelentősége, viszont szimbolikus értelemben igen. Nagyon demoralizáló, ha éppen egy egészségügyben dolgozó nem oltatja magát, noha egyébként is fokozott veszélyben van. A későbbiekben azt tartanám jónak, ha más munkakörökre is kiterjedne a kötelezettség, az oktatásban, a vendéglátóiparban, a turizmusban, amelyekben az érintettek sok emberrel találkoznak. Még akkor is, ha egy beoltott képes megfertőződni a vírussal és továbbadni, ennek a lehetősége és mértéke jelentősen lecsökken. A magyar egyetemek pedig követhetnék a nagy amerikai intézmények példáját, az elsők között például a Kaliforniai Egyetem jelentette be, hogy az összes munkatársa és hallgatója számára kötelezővé tette az oltást. Egy ilyen lépés már járványtani szempontból is jelentőségteljes, de példamutatásként talán még fontosabb. Azóta a Columbián, a Harvardon és a Princetonon is hasonló intézkedéseket vezettek be. A végleges megoldás véleményem szerint mégiscsak az, hogy elérjük a nyolcvan-kilencven százalékos átoltottságot, és ehhez kötelezővé kellene tenni az oltást.