A kutyák öregedését vizsgálják az ELTE kutatói

Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálják kutyákon a kutatók az ELTE Etológia Tanszékén, legfontosabb megállapításaik között szerepel, hogy az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események – olvasható az ELTE összegzésében.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A kutatás legfrissebb eredményeiről a kutatók a Frontiers in Veterinary Science című folyóiratban számoltak be.

A cikkről szóló összegzés szerint bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bonható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor.

Az ELTE Etológia Tanszékén folyó kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. A beszámoló szerint az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik – olvasható az egyetem összegzésében.

Mint írják, az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak – olvasható az összegzésben.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul – írják.  A ELTE Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át.