A légzésünk ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk
Minden ember légzési mintázata egyedi, és a jövőben akár az egészségi állapotunkról is árulkodhat – derül ki a Current Biology folyóiratban megjelent friss kutatásból.
A kutatás során a résztvevőket kizárólag a légzésük alapján azonosították, 96,8 százalékos pontossággal. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy egyes légzési minták összefüggésben állnak fizikai és mentális jellemzőkkel, például az alvás-ébrenlét ritmusával, a testtömegindexszel, valamint a szorongás és a depresszió mértékével.
Az agy irányítja a légzést – de a légzés is hat az agyra
A kutatást vezető Noam Sobel, a Weizmann Institute of Science neurobiológusa szerint a légzést az agy számos területe hangolja össze. A ritmust befolyásolja a beszéd, a mozgás, az érzelmek és a figyelem is, ezért a légzés mintázata szoros kapcsolatban áll az idegrendszer működésével.
Orrba helyezett eszközzel mérték a légzést
A vizsgálat során száz egészséges fiatal felnőtt 24 órán át viselt egy könnyű, az orrban elhelyezett eszközt, amely folyamatosan rögzítette az orron átáramló levegőt. Az adatok alapján minden résztvevőnél jól elkülöníthető, stabil „légzési ujjlenyomatot” azonosítottak, amely évekkel később is felismerhető maradt.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a lélegzetvételek közötti szünetek hossza és változékonysága különösen erős kapcsolatot mutatott a mentális állapottal. A szorongóbb résztvevőknél például rövidebb belégzéseket és változó hosszúságú szüneteket figyeltek meg, főként alvás közben.
Evolúciós okok állhatnak a háttérben
A légzés és az agy szoros kapcsolata evolúciós eredetű lehet. Az orron át történő légzés összefügg a szaglással, amely az egyik legősibb érzékszervi rendszer. Ez magyarázhatja, hogy a belégzés miért befolyásolja az emlékezetet, a figyelmet és az érzelmi állapotot is.
Egyes vizsgálatok szerint az emberek belégzés közben jobban teljesítenek vizuális és térbeli feladatokban. Daniel Kluger, a University of Münster kutatója szerint ilyenkor az agy nyitottabb a különböző érzékszervi ingerekre, nemcsak a szaglásra, hanem a látásra és a hallásra is.
A tudósok úgy vélik, hogy a légzési minták elemzése a jövőben új diagnosztikai lehetőségeket nyithat meg. A módszert jelenleg további csoportokon és betegségek esetében is tesztelik.
Megváltoztatható-e az agyműködés a légzésen keresztül?
A kutatás egyik legfontosabb kérdése az ok-okozati viszony. Vajon a mentális állapot alakítja a légzést, vagy a légzés formálja a mentális állapotot? Noam Sobel szerint ha a légzés tudatos megváltoztatásával valóban befolyásolható az agyműködés, az új utakat nyithat a szorongás és a depresszió kezelésében.
