A napviharok szívrohamot okozhatnak?!
A geomágneses viharokat eddig leginkább az áramszünetekkel, a műholdas kommunikáció zavarásaival vagy a látványos sarki fényekkel hozták összefüggésbe.
Egy friss tanulmány azonban arra utal, hogy a Napból származó geomágneses zavarok közvetlen hatással lehetnek az emberi egészségre is, különösen a szív- és érrendszer működésére. Közel egy évvel ezelőtt a NASA hivatalosan bejelentette, hogy a Nap elérte 11 éves ciklusának csúcspontját, az úgynevezett napmaximumot. Ennek köszönhetően a jelenlegi ciklus a tudomány által valaha volt legpontosabban megfigyelt időszaka lett. Ez az oka annak is, hogy a közelmúltban egyre több hír szól napviharokról és szokatlanul erős aurora borealis jelenségekről.
A brazil kutatás eredményei
Egy kutatócsoport Brazíliában a São José dos Campos település kórházi adatait elemezte 1998. január 1. és 2005. május 31. között – ez lefedi a Nap 23. ciklusának nagy részét. Összesen 1 340 szívroham miatti kórházi felvételt (469 nő, 871 férfi) vizsgáltak meg, és az adatokat összevetették az adott időszak geomágneses aktivitási mutatóival. A mágneses viszonyokat három kategóriába sorolták: „csendes”, „mérsékelt” és „zavart”.
Az eredmények részben visszaigazolták a szívrohamokkal kapcsolatos korábbi megfigyeléseket: a férfiakat gyakrabban érte szívroham, de a halálozási arány a nők esetében is hasonló volt. Érdekes azonban, hogy a geomágneses zavarok idején a nőknél arányaiban és abszolút értékben is megnőtt a szívrohamok száma. A kutatók hangsúlyozták, hogy bár az eredmények nem tekinthetők véglegesnek – mivel egy régióra korlátozódnak –, mégis érdemes ezeket összevetni más, hasonló nemzetközi kutatásokkal.
Az űridőjárás hatása a szívritmusra
Egy 2018-as nemzetközi vizsgálat szerint a geomágneses aktivitás befolyásolhatja a szívritmus-változékonyságot (HRV) is, amely fontos mutatója az autonóm idegrendszer állapotának. A kutatás során 16 nő szívritmusát követték öt hónapon át, és azt tapasztalták, hogy geomágneses zavarok esetén a HRV jelentősen módosult. Mivel a magas HRV általában jó egészségi állapotra utal, ez a változás aggasztó lehet.
2022-ben egy másik kutatás már 809 férfi adatait vizsgálta 16 éven keresztül, és azt találta, hogy az intenzív geomágneses zavarok akár 24 órán keresztül is csökkenthetik a HRV-t, ami szív- és érrendszeri megbetegedések előjele lehet. A kutatók szerint ez „fontos klinikai következményekkel járhat”, mivel a HRV a szívbetegségek morbiditásának és mortalitásának előrejelzője.
Kutatások világszerte és a tudományos konszenzus
2023-ban egy átfogó vizsgálat keretében 204 földrajzi terület adatait elemezték világszerte, hogy feltárják, van-e összefüggés a geomágneses instabilitás és a szív- és érrendszeri betegségek között. Az eredmények pozitív korrelációt mutattak a geomágneses tér intenzitása és a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulása között, bár oksági viszonyt még nem sikerült teljes mértékben igazolni.
Egy 2024 elején megjelent orosz meta-analízis, amely hat tanulmányt összesített, megerősítette, hogy a geomágneses viharok fokozhatják a szívroham, az akut koszorúér-szindróma és a stroke kockázatát. A kutatók ugyanakkor kiemelték: még mindig kevés adat áll rendelkezésre, ezért a jövőben további, nagyobb mintaszámú és földrajzilag változatos vizsgálatokra van szükség.
A jelenlegi tudományos álláspont alapján tehát elképzelhető, hogy a Naptevékenység nemcsak a technológiára van hatással, hanem az emberi szervezetre is kockázatot jelenthet, különösen azok számára, akik eleve hajlamosak szív- és érrendszeri betegségekre.
