Kelet kontra Nyugat

A 19. század óta két nagyobb szellemi irányzat próbálja meghódítani az orosz gondolkodást. Immár több mint két évszázada vetekszenek egymással a nyugati kulturális hatásoknak teret engedő, illetve a saját fejlődési út fontosságát hirdető szlavofil elképzelések. Bár a vita koránt sincs még lezárva, sőt a gyorsuló globalizáció miatt folyamosan napirenden vannak a nyugati angolszász kultúra térnyerésének hozadékai, úgy tűnik az orosz állampolgárok már állást foglaltak a kérdésben.

Az orosz Bashkirova & Partners marketing ügynökség egyetlen kérdésre kereste a választ a napokban közzétett reprezentatív közvélemény-kutatása során: "Egyetért-e Ön azzal, hogy életmódunkat védeni kell a külföldi hatásoktól?" Az 1000 orosz felnőtt megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint, a válasz igen.

A válaszadók 78,2 százaléka értett egyet a kérdésben megfogalmazott állítással: 42,1 százalékuk teljes mértékben, 36,1 százalékuk pedig inkább elfogadja az állítást, miszerint az orosz életmódot és kultúrát védeni kell a külföldi befolyással és nyugati kulturális hatásokkal szemben.

A megkérdezetteknek kevesebb, mint az ötöde utasította el az állítást. Igaz, ezek körében is csak 3 százalék azoknak az aránya, akik teljes mértékben elvetik az elképzelést, míg 14,3 százalékuk az inkább nem ért egyet álláspontra helyezkedetett.

Nem mindegy, hogyan kérdezünk

– A Bashkirova & Partners nem járt el elég szakszerűen – állapítja meg a Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

A közvélemény-kutatásban ugyanis a kérdés megfogalmazásának módja nagyon kényes kérdés, és ha egy ilyen "nyitunk vagy elzárkózunk" attitűdre kíváncsi a kutató, akkor azt nem egyetlen, sugalmazó kérdéssel kell kutatni. – Ha például azt kérdezték volna, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy életmódunkat közelíteni kell a legfejlettebb országokéhoz", akkor valószínűleg arra is hasonló arányban kaptak volna egyetértő válaszokat – teszi hozzá a szakértő.

– Egy így feltett kérdésre adott válasszal könnyen egy táborba kerül az, aki például arra gondol, hogy a klasszikus orosz irodalomnak méltó helyet kell biztosítani az oktatásban és a színházak, mozik kínálatában, azokkal, akik szerint például be kellene tiltani az amerikai filmek nemzetközi forgalmazását – egészíti ki Síklaki István megállapításait Rudas Tamás, az ELTE Statisztika Tanszékének vezetője.

Rudas szerint, ha a kutatók a rákérdeztek volna arra is, hogy milyen konkrét "védekezéssel" értenének egyet a válaszolók, kiderültek volna az ellentmondások. Ebben az esetben ugyanis feltehetőleg azt tapasztaltak volna, hogy többen értenek egyet az első állítással, mint a másodikkal.

(Forrás: ELTE TáTK hírlevél)