A tünetek elmúltával is jelen maradhat a vírus a szervezetben
Az enyhe Covid-19 fertőzéssel kezelt betegek felében tüneteik megszűnése után még legalább nyolc nappal jelen volt az új koronavírus – hívták fel a figyelmet tanulmányukban kínai kutatók.
A szakemberek szerint ezért az enyhe tünetekkel házi karanténban tartott Covid-19-betegek esetében a felépülés után még legalább két hétig meg kellene hosszabbítani a karantént, biztosítandó, hogy ne fertőzzenek meg másokat.
Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók a pekingi PLA Általános Kórházban január 28. és február 9. között kezelt 16 beteg esetét mutatták be, akiknek átlagéletkora 35,5 év volt.
A kutatók több napon vettek garatmintákat és elemezték azokat. Gyógyulásuk után bocsátották haza a betegeket, amikor két negatív vírusteszt is megerősítette felépülésüket.
„Tanulmányunk legjelentősebb megállapítása az, hogy a betegek felénél rejtőzködött a vírus még a tüneteik megszűnésekor is” – mondta Lokesh Shrama, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának instruktora, a tanulmány társszerzője. „Súlyosabb fertőzés esetén hosszabb ideig tarthat a rejtőzködési idő” – tette hozzá.
Ezeknél a betegeknél az elsődleges tüntetek a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés voltak. Egy beteg kivételével öt nap volt a lappangási időszak, a tünetek átlagosan nyolc napig tartottak. Egytől nyolc napig tartott az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után még fertőzőképesek voltak.
„Ha enyhe légzőszervi tüntetek jelentkeznek a Covid-19 betegségnél és házi karanténban van a beteg, hogy ne fertőzzön másokat, meg kell hosszabbítani két héttel a karantént a felépülés után, biztosítandó, hogy az illető ne fertőzzön meg másokat” – idézte Hszie Ki-hszint, a pekingi kórház professzorát, a tanulmány társszerzőjét a Medicalxpress orvostudományi hírportál.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy ugyanolyan gondossággal kell kezelni a tünetmentes, éppen csak talpra állt betegeket, mint a tünetekkel bírókat.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem tudni, eredményeik igazak-e a jóval sebezhetőbb betegek, például az időse vagy az immunhiányos betegek esetében.
