Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

Egyetemi docens, Amerikában élő mérnök, PhD-hallgató és mesterszakos egyetemista: ők négyen alkotják a győztes csapatot.

Dr. Vidács Attilával, a csoport vezetőjével a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén (TMIT) találkozunk. Az egyetemi docens a nagy sebességű hálózatok laboratóriumában robotok, alkatrészek és számítógép-monitorok erdejében fogad bennünket. Megtudjuk, hogy a BME 2018 óta vesz részt a viadalon, és eddig minden alkalommal a döntőbe jutottak. Jelentős szakmai partnerük az Ericsson Magyarország Kft., kutatóikkal az elmúlt két évben együtt alkottak csapatot, és bár idén önállóan indultak a versenyen, a hosszú távú együttműködés megmaradt az infokommunikációs céggel.

– Ezek a versenyek nem öncélúak, hiszen négytagú együttesünkben a két kutatón kívül egyetemi hallgatók is lehetőséghez jutnak. A versenyeséllyel elsősorban a hallgatókat célozzuk meg, de az eredménnyel jelezni tudjuk a nemzetközi tudományos életnek, valamint a gazdasági szférának a BME munkatársainak szakmai felkészültségét is. Büszkék vagyunk arra, hogy tevékenységünk nem áll meg a kutatásnál és a publikálásnál, hanem átültetjük az elméleti munkát a gyakorlatba is: építünk, demonstrációkat készítünk, bemutatunk. A gyakorlat­orientált vetélkedőt meghirdető amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technikai Intézet ipari szereplőkkel konzultálva határozza meg az adott év feladatát, kíváncsian várva, hogy a világ különböző részeiről származó versenyzők milyen megoldásokat kínálnak a nap mint nap jelentkező kihívásokra. A teljesítmények kiértékelése pedig új irányt szabhat az intelligens robotrendszereket érintő további kutatás-fejlesztésnek – magyarázza az egyetemi docens.

Majd hozzáteszi, hogy a jövő gyártósorait fel kell készíteni a váratlan kihívásokra, vagyis arra, hogy sokkal hatékonyabban, alacsonyabb költséggel, precízebben dolgozzanak. Ahogy Vidács Attila fogalmaz, a fejlesztések célja nem az, hogy a robotok elvegyék az embertől a kreatív munkát, hanem hogy biztonságosan együtt tudjanak működni vele.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Vidács Attila
Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Mátyás Gergely
Korábban írtuk

Hálózatok, robotika, 5G, ipar 4.0 – so­ro­lja az érdeklődési körébe tartozó legfontosabb szakszavakat Pető József PhD-hallgató, aki videohívással kapcsolódik be a beszélgetésbe. A fiatal kutató a korábbi években szerzett tapasztalatai alapján már rutinos csapattagnak számít. A nemzetközi versenyt azért tartja jó gyakorlatnak, mert évről évre új ismeretekkel bővítheti meglevő tudását, amit kiválóan kamatoztathat munkahelyén, az Ericsson Magyarország Kft.-nél.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Pető József videotelefonon

A csapat másik gyakorlott tagja, Böjtös László már csaknem negyedszázada él az USA Florida államában. A BME-n végzett mérnökkel telefonon arról beszélgetünk, kettős állampolgárként is nagyon fontos számára a kinti magyar közösség erősítése. Mindemellett fő küldetésének tartja, hogy kapcsolatai révén az óceán túlpartjáról is támogassa a magyar vállalkozókat és alma materét.

Böjtös László

– Pár napja érkeztünk haza, a vírusjárvány miatt kalandos utunk volt, mert a légi közlekedés csak korlátozottan működik az USA és Európa országai között. Évente három hónapot rendszerint itthon töltünk a családommal, a Balaton északi partján. Bár egy amerikai telekommunikációs cég alkalmazásában állok, az informatika fejlődésének köszönhetően ma már a világ bármely pontjáról tudok dolgozni, a távolság nem akadály.

Jóleső érzés számomra, hogy Amerikából segíthettem az egyetemi csapatot, mert bár a felsőfokú magyar műszaki oktatás világszínvonalú, szükség lenne az eddiginél sokkal nagyobb hírverésre. Ezt pedig kiválóan szolgálják a nemzetközi versenyeredmények.

Új belépőként sokat kellett tanulnia Mátyás Gergely mesterszakos egyetemi hallgatónak, hogy megfelelő szintre fejlessze tudását. Néhány hét felkészülési időszak után azonban már ő is aktívan hozzá tudott tenni a csapat teljesítményéhez.

– A BME mesterképzésének része a szabadon választható témájú önálló laboratóriumi gyakorlat. Lényegében ehhez kerestem projektet, amikor rátaláltam a versenykiírásra. Mindig is érdekelt a robotika, a robotkarok vezérlése, de a verseny legnagyobb hozadéka számomra, hogy becsatlakozhattam egy már folyamatban levő kutatásba, és kipróbálhattam magam csapatjátékosként. A mesterdiploma megszerzése után is az ipari robotikával szeretnék foglalkozni, hiszen a digitalizációt magával hozó negyedik ipari forradalom korában rengeteg lehetőség nyílik ezen a területen a kutatás-fejlesztésre – avat be terveibe a csoport legfiatalabb tagja.

A BME fődíja mögött a második és a harmadik helyezést egyaránt amerikai szakemberek vívták ki. Ráadásul az ezüstérmes csapat tagjai egy korábbi NASA-asztronauta, Daniel Thomas Barry cégének munkatársai. A hazai siker értékét még inkább növeli, hogy idén őket is sikerült legyőznie a négy magyar szakembernek.

Fotó: shutterstock.com

Agilis ipari robotok

Az amerikai NIST 2017-ben indította el robotika-versenysorozatát. A részt vevő csapatoknak idén olyan programot kellett írniuk, amelynek segítségével a kétkarú robotok önállóan észlelik a gyártási folyamat hibáit, a probléma felfedezése után automatikusan helyreállnak, miközben érzékelve a környezetüket, azonnal reagálnak a váratlan helyzetekre is.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a robotnak különböző alkatrészeket kellett pakolnia futószalagról, ládákból, polcokról, vagyis össze kellett készítenie a tartozékokat a megrendelő kívánsága szerint. A robotkar a vezérlés során a csarnokban elhelyezett több tucat érzékelő és kamera által látott képet dolgozta fel, csakhogy a feladat teljesítése közben váratlan meghibásodások, dinamikusan változó megrendelések, módosítások nehezítették munkáját.

A verseny célja, hogy az automatizált üzemek hatékonyabban, nagyobb termelékenységgel működjenek, és kevesebb időt, valamint figyelmet vonjanak el az üzem dolgozóitól. Robotvezérlés, a környezet szenzorokkal történő érzékennyé tétele és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás: ez a hármasság jelenti a jövőt az ipari robotikában.