Egy kutatás szerint akár milliárdokkal többen élünk a Földön, mint azt eddig gondoltuk
Alapjaiban rengették meg a világról alkotott képünket: Többen lehetünk, mint hittük?
Az ENSZ legutóbbi adatai szerint a világ népessége elérte a 8,2 milliárdot, és az előrejelzések alapján a 2050-es évek végére tízmilliárdnyian leszünk a Földön. Egy finn kutatás szerint viszont lehetséges, hogy már most ennyien vagyunk.
A 8,2 milliárdos szám természetesen csak becslés, hiszen lehetetlen pontosan megszámolni a Föld összes lakóját. Egyes országok fejlett népszámlálási rendszereik révén viszonylag pontos adatokat tudnak biztosítani, míg más országok jelentősen elmaradnak ezen a téren. Például becslések szerint világszerte körülbelül 850 millió ember él személyazonosító okmány nélkül, ami tovább nehezíti a pontos statisztikai elemzéseket. Egy új kutatás (Global gridded population datasets systematically underrepresent rural population | Nature Communications) azonban megkérdőjelezi az ENSZ és egyéb szervezetek népességbecslési módszereit, és azt állítja, jelentősen többen élünk a Földön, mint azt eddig hittük.
A finn Aalto Egyetem kutatóinak célja nem az volt, hogy megcáfolják a hivatalosan elfogadott világnépesség-adatot, hanem hogy megbecsüljék, hány embert érintettek a gátépítések miatti kitelepítések az 1980 és 2010 közötti időszakban. Több mint háromszáz gátépítési projektet vizsgáltak meg harmincöt országban, mint például Kínában, Brazíliában, Ausztráliában és Lengyelországban. A kutatás célja az volt, hogy pontosan meghatározzák a gátépítések előtti lakosság számát az érintett vidéki területeken. Az adatok elemzése közben észrevették, hogy az általuk megállapított adatok és a globális népességi adatbázis számai között jelentős eltérések vannak. A kutatók szerint az eltérések átlagosan 53 százalékos alulszámolást mutatnak, egyes területeken ez a különbség elérheti a 84 százalékot is. „Minden okunk megvan feltételezni, hogy a Föld tényleges népességszáma jelentősen meghaladja a nyolcmilliárd főt.” – fogalmazott Josias Láng-Ritter, a kutatás vezetője.
Hogyan jutottak erre a következtetésre? A kutatók először az elárasztás miatt áttelepített emberek számát vették alapul. Ezeket az adatokat a helyi hatóságok jelentéseiből, projekt-dokumentációkból és népszámlálási feljegyzésekből gyűjtötték össze, így meghatározták, hány ember élt az adott területen a gátépítés előtt. Ezt az adatot hasonlították össze a népességi adatbázisok – műholdas adatokon és statisztikai modelleken alapuló globális népességi térképek – becsléseivel. Például egy vidéki területen, ahol a kutatók által begyűjtött adatok szerint tízezer ember élt, a műholdas népességi adatbázis csupán 4 700 főt rögzített. Ez több mint ötvenszázalékos alulszámolást jelent. Egyes vidékeken az alulbecslés mértéke elérte a 84 százalékot, ami azt jelenti, hogy ha egy területen valójában tízezer ember élt, az adatbázis csak ezerhatszáz embert tüntetett fel. A tanulmány kiemeli, a vidéki területeken élők gyakran láthatatlanok maradnak a népszámlálások és a műholdas adatfelvétel számára.
Mivel a világ népességének közel fele vidéki területeken él, a pontos adatok kiemelkedő fontosságúak. Josias Láng-Ritter, a kutatás vezetője szerint pontosabb népességi adatokra van szükség ahhoz, hogy a globális és helyi döntéshozók megfelelően tudják kezelni a kihívásokat. A becslések pontatlansága kihatással lehet a kormányzati tervezésre, például a közszolgáltatások, az infrastruktúra, az egészségügyi ellátás és az oktatás igényeinek meghatározására. Ha a tényleges népesség nagyobb, mint amit hivatalosan számba vesznek, az jelentős tervezési és erőforrásbeli hiányosságokhoz vezethet.
Nem mindenki osztja a fenti kutatás eredményeit. Stuart Gietel-Basten, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem szakértője rámutatott, a kutatócsoport által felhasznált adatok többsége Kínából és Ázsia más régióiból származik, így ezek nem feltétlenül alkalmazhatók globális szinten.
„Jelentős túlzásnak tartom, hogy olyan országok esetében, mint Finnország, Ausztrália vagy Svédország, ahol rendkívül kifinomult nyilvántartási rendszerek működnek, néhány adatpontra alapozva lehetne következtetéseket levonni”
– fogalmazott. A kutatásvezetője azonban kitart a kutatás eredményei mellett. Josias Láng-Ritter hangsúlyozza, mivel nagyon eltérő földrajzi helyszíneket és közösségeket vontak be a kutatásba, a mintájuk kellően széles körű ahhoz, hogy a világ különböző vidéki területeinek általános jellemzőire is következtetni lehessen.
A kutatók nem szolgáltak új becsléssel, de a tanulmány eredményei szerint a világ tényleges népessége túl is lépheti a tízmilliárdot. Végezzük el a kutatás állításai szerinti számítást! A jelenlegi becslések szerint a Föld népessége 8,2 milliárd fő, amelyből hivatalosan az emberek 44 százaléka, tehát körülbelül 3,6 milliárd fő él vidéken. Ha igaz a finn kutatók állítása, hogy a vidéki népességet átlagosan 53 százalékkal alábecsülték, akkor a vidéki lakosok száma elérheti az 5,5 milliárdot. Ehhez hozzáadva a fennmaradó városi lakosságot, amely a népesség 56 százaléka, vagyis 4,6 milliárd fő, a Föld össznépessége körülbelül 10,1 milliárd lehet. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy eredményeik inkább a népességi adatbázisok hiányosságaira mutatnak rá, mintsem pontos globális népességbecslést kínálnának.
