Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat
A magyar innováció nemzeti szuverenitásunkat, társadalmunkat, gazdaságunkat egyaránt erősíti – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Jedlik Ányos-díj ünnepélyes átadóján, pénteken Budapesten.
Ebben az évben Jedlik Ányos-díjban részesült Fésüs László orvos, biokémikus, Kovári Zoltán magyar és európai szabadalmi ügyvivő, Ondi Levente vegyészmérnök, valamint Stépán Gábor okleveles gépészmérnök.
Hankó Balázs a díjátadón kiemelte: az idei díjazottak olyan meghatározó személyek, akik ötletből értéket teremtettek.
„Önök a magyar innovációt teszik a mindennapok részévé, úgy, hogy mindez társadalmunk, jövőnk szilárd alapja is egyben” – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: a kormány feladata olyan szabályozások létrehozása, amelyek biztosítják az innováció folyamatát az ötlettől a megvalósulásig, valamint ehhez a megfelelő források rendelkezésre bocsátása.
A díjazottak példát jelentenek a fiatalok számára is – hangsúlyozta Hankó Balázs, aki kitért a felsőoktatásban lezajlott modellváltásra is, amelynek köszönhetően – mint mondta – kiszámítható, transzparens és versenyképes egyetemi rendszer jött létre. A kormány a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát fordítja a felsőoktatásra, az elmúlt évek során az innovációra fordított összeg is majdnem elérte a GDP 2 százalékát – mutatott rá.
Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évek során 26 százalékkal nőtt a magyar tudományos publikációk száma nemzetközi szaklapokban, és megduplázódott a Magyarországon tanuló nemzetközi hallgatók létszáma is. Hangsúlyozta, hogy a kormány azonnali ötmilliárd forintos támogatást is nyújt a magyar kutatóknak, biztosítva ezzel a Horizont nemzetközi kutatási együttműködésben való részvételüket.
Az államtitkár megköszönte a díjazottoknak, hogy munkáságukkal, példájukkal segítik a magyar innovációt és hozzájárulnak a magyar értékteremtéshez.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint az innováció legfontosabb szereplője az ember, akiben megszületik az ötlet, majd másokkal együttműködve megvalósítja azt, és így teremt értéket.
Pomázi Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy Jedlik Ányos első műve, amelyben találmányait rögzítette, 1850-ben jelent meg saját kiadásban Súlyos testek természettana címmel. Jedlik eljutott odáig, hogy amit kitalált azt dokumentálja, hogy azok egyszer majd a szellemi tulajdon részévé válhassanak – magyarázta.
Pomázi Gyula szerint a Jedlik Ányos-díj a fiataloknak megmutatja, hogy érdemes olyan kutatónak, szakembernek lenni, aki az innovációval, a kreatív energiák felszabadításával valami újat, eredetit tud alkotni.
Idén immár 27. alkalommal adták át az elismerést az innovációval és szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó kiváló magyar szakembereknek.
Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem volt rektora, akinek fő kutatási területe a sejtbiokémia, a természetes sejthalál különböző formái és a transzglutaminázok. A természetes sejthalál egyik alapköve a sejtbiológiai ismereteinknek, az élettudományoknak, az orvosbiológiai gondolkodásnak. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére.
Kovári Zoltán magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. ügyvezetője munkájában leggyakrabban az élő természettudományok, ezen belül is a biotechnológia és a gyógyszeripar területére eső találmányokkal foglalkozik, mind jogszerzési, mind jogérvényesítési aspektusokból. Folyamatosan részt vesz a hazai szakmai szervezetek munkájában, így az AIPPI Magyar Csoportja, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnökségi tagja, az Európai Szabadalmi Ügyvivők testületében a fegyelmi bizottság magyar delegáltja és tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek.
Ondi Levente vegyészmérnök, a Ximo Hungary Kft. ügyvezetője csapatával megteremtette a molibdén és volfrám alapú, úgynevezett Schrock-típusú olefin metatézis katalizátorok ipari léptékű gazdaságos szintézisét, és ezzel lehetővé tette alkalmazásukat az aroma- és illatszer-, bioenergia-, a polimeripar, és egy olyan, környezetbarát növényvédelem számára, melyben a kártétemény megelőzése a kártevők populációjának természetes módon (fajspecifikus feromonok felhasználásával) történő kontrollján keresztül történik.
Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei terén ért el kiemelkedő eredményeket. Stabilitáselméleti kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg: hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében.
