Magyar és olasz fizikus nyújtotta be az első atomreaktor szabadalmát
Atomreaktor egy dollárért eladó
Szilárd Leó magyar és Enrico Fermi olasz fizikusok 1944. december 19-én nyújtották be az első neutronos atomreaktorra vonatkozó szabadalmi bejelentésüket, ám annak elfogadására több mint egy évtizedet kellett várniuk. A találmányt az USA kormánya jelképesen egy dollárért vásárolta meg a tudósoktól. Szilárd és Fermi munkája az atombomba későbbi megépítésének előfutára lett.
„Vagy adták volna meg a találmány igazi értékét, vagy ne adtak volna semmit”
– bosszankodott Szilárd Leó, miután az USA kormánya egy dollárért megvásárolta tőle és munkatársától, Enrico Fermitől az atomenergia irányított felszabadítására képes első atomreaktor szabadalmát, amely utat nyitott az atombomba későbbi előállításához.
Szilárd és Fermi 1939-ben a Columbia Egyetemen kerültek egymással közvetlen munkakapcsolatba. Ugyanebben az évben a New Yorkba érkező Niels Bohr dán fizikus vitte nekik a hírt, hogy Berlinben megvalósították az első urán atommaghasadást neutron becsapódás hatására.
Ekkor látogatott el Szilárd Leó és Wigner Jenő a szintén New Yorkban élő Albert Einstein német fizikus otthonába, hogy arra ösztönözzék őt, haladéktalanul figyelmeztesse a közelgő veszélyre F. D. Rooseveltet, az USA regnáló elnökét. Szilárd ugyan felismerte a magfizikai láncreakcióban rejlő hadászati alkalmazás jelentőségét, de ennél sokkal kétségbeejtőbbnek tartotta annak az eshetőségét, ha az első atombombát éppen a náci Németországban állítják elő.
Hogy Einstein mennyire komolyan vette Szilárd jelzését, azt a német fizikus híres, Rooseveltnek címzett levele is bizonyítja.
„…Az utóbbi négy hónap során Joliot munkái Franciaországban, Femié és Szilárdé Amerikában valószínűvé tették, hogy nagy tömegű urániumban nukleáris láncreakciót lehet megvalósítani… A felmerült helyzet bizonyos aspektusai figyelmet, és ha lehet, gyors tetteket igényelnek a kormánytól”
– írta Einstein az USA első emberének 1939-ben, a Szilárddal való találkozását követően.
Így történt, hogy voltaképpen Einstein sürgető hangvételű levelének nyomán született meg az elnöki döntés, amely útjára indította az USA atomprogramját, a Manhattan-tervet.
Szilárd és Fermi 1942-ben építette meg az első működőképes atomreaktornak tekinthető atommáglyát a Chicagói Egyetem egyik sportpályájának lelátója alatti fallabda teremben. Szilárd láncreakcióra vonatkozó elméletét így a gyakorlatban is sikerült igazolni.
A hatméteres atommáglya 45 ezer grafittéglából és a közéjük ágyazott uránium labdacsokból állt.
A világ tudósainak egymást figyelmeztető összefogása és képletes – mások mellett Bohr, Szilárd, Fermi, Wigner és Einstein közvetítésével megvalósuló – „láncreakciója” végül olyan elméleti és gyakorlati kutatásokat inspirált, amelyek rengeteg, egyes vélemények szerint százezrek életét követelő katasztrófához vezettek. Bár a Szilárd nevéhez köthető – nukleáris láncreakció elméletén alapuló – atombomba megépítése előtt a magyar tudósok, köztük Wigner Jenő, Teller Ede, sőt maga Szilárd és mások is megpróbáltak fellépni a pusztító fegyver emberek ellen történő bevetésével szemben, de tiltakozásukkal ekkor már nem értek el eredményt…
