Amikor a zöldekkel szembejön az egész világ
Atomreneszánsz Európában
Németország a hétvégén lekapcsolta utolsó három, még működő atomerőművét, annak ellenére, hogy az eddigi lekapcsolások a környezetszennyező szénerőművek jelentős térhódítását hozták. Eközben Franciaország erőteljesen fejleszti atomkapacitását, Finnországban pedig a napokban állították termelésbe Európa legnagyobb nukleáris reaktorát. A magyarországi „zöldek” értékrendjét azonban csak a német példa inspirálja, arra sincsenek tekintettel, hogy az atomerőművek a megújulókkal együtt környezetbarát minősítésűek.
Hasonlóan német elvbarátaihoz, az LMP még mindig atomenergia-mentes világot vizionál, kivezetné a nukleáris energiát Magyarországról, és megújulókkal gondolja kiváltani a majdani Paks II. termelését. Annak ellenére, hogy a világon és Európában ma valóságos atomreneszánsz bontakozik ki. Jelenleg 18 országban 58 új blokkot építenek, a jövőben pedig további 430-450 új egység építése kezdődhet el globálisan; csak 2023 és 2030 között 50 új blokk átadása várható. A teljesség igénye nélkül, Európában Magyarország mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Svédország, Belgium, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia épít, illetve tervez új atomerőműveket, esetleg hosszabbítja meg a jelenleg üzemelő egységek üzemidejét. A világ más részében is egyre több ország ismeri fel, köztük olyanok is, mint az olajban és gázban gazdag Szaúd-Arábia, hogy hosszú távon egyidejűleg ellátásbiztonságot, a klímavédelmi célok elérését és az olcsó áramot csak és kizárólag atomerőművekkel lehet garantálni.
Kritikus ellátásbiztonság
A legújabb 3+ generációs egységek, mint amilyen a Paks II. Atomerőmű is lesz, legalább 60 éves garantált üzemidővel épülnek, és a gázfüggőség csökkentésében is kiváló választást jelentenek. Csak a két új paksi blokk éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgázt tud kiváltani! A nukleáris üzemanyag pedig könnyen készletezhető, ezért hagyományos értelemben a függőséget nem növeli, hanem csökkenti. A Paksi Atomerőműnek például folyamatosan kétéves üzemanyag-tartaléka van, és a szállítás a szomszédban dúló háború ellenére is biztosított, miután tavaly három szállítmány is érkezett.
A nap- és szélerőművek viszont nem tudnak ellátásbiztonságot garantálni, hiszen a termelésük az időjárástól, a napszaktól és az évszaktól is függ, ezért melléjük minden esetben tartalék kapacitásokat kell rendelni, amelyek napjainkban jellemzően klímagyilkos szén- és drágán üzemelő gázerőművek. Jó példa erre Németország, ahol a hatalmas nap- és szélerőművi kapacitás mellett növekszik a széntüzelésű erőművek termelése, hiszen ha az időjárásfüggő megújulókból származó villamos energia mennyisége a töredékére esik vissza, akkor ezek helyét döntően a széntüzelésű erőművek veszik át. Arról nem is beszélve, hogy a megújulók kiaknázásának fejlesztéséhez hatalmas támogatásra van szükség, miközben a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje legfeljebb 20-25, de reálisan inkább csak 15-20 év, szemben az új atomerőművi egységek garantált 60 évével.
Az LMP a két új paksi blokk hűthetőségét is folyamatosan megkérdőjelezi. Az orosz tervezők számoltak azzal, hogy Pakson a legforróbb nyári napokon se legyen szükség a Dunába visszavezetett hűtővízre vonatkozó korlátozások miatt a blokkok visszaterhelésére. Alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére az új melegvíz-csatorna mellett kiegészítő, úgynevezett csúcshűtő berendezés áll majd rendelkezésre, amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába engedés előtt.
Névleges kontra tényleges
Az atomellenes politikusoktól és szervezetektől gyakran hallhatjuk érvrendszerük igazolására, hogy Dániában és Hollandiában vannak olyan napok, amikor ez energiaigény 100 százalékát megújuló energiákból állítják elő. Egy év azonban nem csak néhány órából, napból áll. Egy villamosenergia-rendszernek az év 365 napján, éjjel-nappal képesnek kell lennie kiszolgálni a fogyasztókat. Dánia esetében például nincs szó a megújulók kizárólagosságáról, hiszen tavaly a termelés 25 százalékát fosszilis, döntően szénerőművek adták. Sőt, ez sem volt elegendő, hiszen a dánok folyamatosan importálnak áramot más országokból, például Norvégiából és Svédországból is. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a dánok végeredményben a svéd atomerőművekben megtermelt áramot is fogyasztják…
Ugyanez igaz a hazai naperőművekre is, hiszen gyakran hallhatjuk, hogy a naperőművek teljesítménye vagy aktuális 15 percre vonatkozó termelése lepipálja már a Paksi Atomerőművet is. Azonban naperőművekkel ellátásbiztonságot nem lehet garantálni, ami megmutatkozik az éves termelési értékeken is. 2022-ben a hazai ipari méretű naperőművek a 2525 megawattos (év végi adat) beépített kapacitásuk révén 3 terawattóra villamos energiát termeltek, ezzel szemben a Paksi Atomerőmű a 2027 MW teljesítményével 15,8 TWh-t!
Az LMP szerint a jövőben nyugodtan támaszkodhatunk az import lehetőségére, ám ez is csak egy félresiklott próbálkozás annak igazolására, hogy nincsen szükség Paks II.-re. Ha reálisan vizsgáljuk a helyzetet, akkor azt mondhatjuk, hogy az import egyáltalán nem nevezhető biztonságos beszerzési forrásnak. Ugyanis már most is kapacitáshiányos a rendszer, ami a jövőben a klímavédelmi szempontból káros szénerőművek kiesése és az áramigények növekedése miatt még súlyosabb lesz. Mindezek következtében az importlehetőségek nagymértékben be fognak szűkülni.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ha zöldíteni kívánjuk a közlekedést, a fűtést és újabb iparágakat akarunk Magyarországra telepíteni, akkor ezzel a villamosenergia-igények a közeljövőben nagymértékben növekedni fognak. Ami újabb érv a folyamatos termelésre képes atomerőművek mellett, nem mellékesen Magyarország önellátását is biztosítva.
Magyarország zöld
Nem túl meglepő módon az atomellenes politikusok folyamatosan előveszik a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták kérdését is, mondván, tárolásuk nincs megoldva, és ez súlyos teherként nehezedik a jövő generációira. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az üzemanyagciklus zárása megoldást nyújt majd a kiégett üzemanyag-kazetták újrahasznosítására is. Ez azt jelenti, hogy a kiégett üzemanyagot Oroszország újrafeldolgozza, kinyeri a még felhasználható izotópokat, és új típusú üzemanyagokat gyárt belőle. Egyes orosz reaktorokban tesztüzemben már ilyen üzemanyagot is használnak.
A magyar kormány felelős klíma- és energiapolitikai döntéseket hoz. Ezt visszaigazolja, hogy klímavédelmi szempontból Magyarország már most is zöldebb, mint Németország, hiszen 2022-ben a klímabarát (megújuló+atom) villamosenergia-termelés részaránya Magyarországon 64, Németországban viszont csak 56,5 százalék volt. Ez a különbség a jövőben – főleg a két új paksi blokkal és az újabb naperőművi kapacitásokkal – tovább nőhet.
