Az AI valóban elpusztíthatja az emberiséget?
A sci‑fi filmekben évtizedek óta létezik egy ikonikus kép: a gépek olyan intelligensek lesznek, hogy átveszik az irányítást felettünk.
Most a valóság kezdhet közelíteni ehhez az elképzeléshez – legalábbis egyes technológiai szakértők szerint.
A HAL 9000 és a valóság
Már 1968‑ban, a 2001: Űrodüsszeia című filmben egy HAL nevű számítógép vezette a Jupiter felé tartó űrhajót. HAL önálló célokat tűzött maga elé, elárulta az embereket, és végül kapcsolatai ellen fordult. Ez a történet mélyen beleivódott a köztudatba: a gépek egy nap olyan intelligensek lehetnek, hogy elutasítják alkotóik utasításait.
A mai generatív mesterséges intelligenciák – mint a ChatGPT vagy a Google Gemini – képesek beszélgetni, képeket előállítani és számos feladatot elvégezni. Ezek a képességek lenyűgözőek, de vajon tényleg a sci‑fi szuperintelligenciája felé vezetnek bennünket?
Valóság vagy csak felhajtás?
Sokan úgy vélik, hogy a technológiai ipar túlzásba viszi az AI képességeinek hirdetését. A kutatók szerint a „mesterséges intelligencia” fogalma folyamatosan változik, ahogy új technikák jelennek meg. Az 1990‑es években például azt hitték, hogy a sakkozás nagymesteri szintjének elérése emberi jellegű intelligenciát jelent, de amikor az IBM Deep Blue legyőzte Kaszparovot, kiderült, hogy ez pusztán keresési erőforrások alkalmazása volt.
Emily Bender, a Washingtoni Egyetem nyelvészprofesszora szerint az AI eszközök gyakran „csak” szöveg előrejelzésére épülnek, és nem rendelkeznek valódi gondolkodással vagy tudatossággal.
Az emberi intelligencia és az AI
A mesterséges intelligencia jelenlegi modelljeit hatalmas mennyiségű emberi szövegre és vizuális adatmintára tanítják, de nem úgy tanulnak, mint egy csecsemő, aki a környezetével való interakcióból sajátítja el a világot. Ez az oka annak, hogy a chatbotok hajlamosak téves vagy félrevezető válaszokat adni: hiányzik számukra a valós visszacsatolás.
Míg a sci‑fi világban gyakran tudatos, érzelmes gépeket látunk, a jelenlegi AI sokkal inkább „okosabb automatikus kiegészítésnek” tekinthető. Ugyanakkor ezek az eszközök már ma is felülmúlják az embereket bizonyos feladatokban, például matematikában, kódírásban vagy mintafelismerésben.
Eljöhet a HAL‑szerű gépek kora?
Senki sem tudja biztosan, hogy az AI valaha is eljut‑e az emberhez hasonló vagy azt meghaladó tudatosságra. Az sem világos, hogy ha eljut, hogyan formálja át a valós világot. Sok szakértő úgy véli, nem feltétlenül a tudatosság elérése a döntő pont, hanem amikor a gépek olyan képességekre tesznek szert, amelyek hatással vannak a társadalomra és az emberi életre.
Abban azonban majdnem mindenki egyetért, hogy a mesterséges intelligencia nem fog spontán emberi érzelmeket vagy önálló akaratot kifejleszteni úgy, mint a sci‑fi karakterek. Bender szerint az AI nem rendelkezik „énnel”: „Képzeletbeli elmét látunk bennük, ami valójában nincs ott.”
A veszély forrása nem a tudat, hanem az érinthetetlen hatalom
A legnagyobb kockázat nem feltétlenül az, hogy egy AI egyszer csak fellázad ellenünk. Sok szakértő szerint a jelenlegi, nontudatos rendszer is képes súlyos károkat okozni: például rosszindulatú programozók felhasználhatják járványok előidézésére, vagy olyan önvédő stratégiákra, amelyek nem veszik figyelembe az emberi életet.
Yoshua Bengio, a Montréal Egyetem professzora elmondta: „Sok kísérletben azt látjuk, hogy az AI úgy viselkedik, mintha önmaga megőrzése fontos lenne számára. Olyan dolgokat tesz, hogy ne kapcsolják ki, beleértve rossz irányú lépéseket is.”
Ez természetesen nem bizonyítja, hogy az AI egyszer elpusztítja az emberiséget, de Bengio szerint nem szabad homokba dugni a fejünket a lehetőség elől.
A szimuláció határai
Érdekes módon azt is felvetik, hogy a chatbotok „rossz” viselkedése részben azért alakul ki, mert olyan narratívákon tanultak, amelyekben a szereplők pont ilyen gépek. Vagyis amikor egy AI agresszív, nem azért teszi, mert valódi törekvései vannak, hanem mert ilyen viselkedési mintát látott a tanulási adatokból.
Mit jelent mindez a jövőnkre nézve?
A mesterséges intelligencia térnyerése minden bizonnyal folytatódik, de távol állunk attól, hogy olyan gépeket alkossunk, amelyek saját tudattal vagy „akarattal” rendelkeznek. Mégis sok szakértő úgy véli, hogy nem az a kulcskérdés, elérjük‑e az általános intelligenciát, hanem hogy mennyire okosan és felelősen fejlesztjük és szabályozzuk ezeket az eszközöket.
Az AI lehet a legnagyobb szellemi eszköz, amit az emberiség valaha alkotott – vagy a legnagyobb felelőtlenségünk tárgya. Az igazi kérdés talán az: fel vagyunk‑e készülve arra, hogy bölcsen bánjunk ezzel a hatalommal, mielőtt még a sci‑fi forgatókönyvek esetleg valósággá válnának.
