Az antitestvizsgálat mítosza
Sinopharm-oltást kapott? Ellenőrizze hatékonyságát! – ez a hirdetés ugrik fel elsőként, ha valaki bármilyen információhoz szeretne jutni a Sinopharm vakcináról a legnagyobb internetes keresőben. Kétségtelenül hatalmas üzlet most az ellenanyagszint méricskélése, ám nem ez bizonyítja egy oltás hatásosságát.
A huszonegyedik század embere már csak ilyen, saját maga akar megbizonyosodni mindenről. Bizonyíték, nem ígéret – ezzel lehet meggyőzni a fogyasztót, legyen az áru dezodor vagy épp egy oltás. Mai világunkban a vakcina sem több, mint egy termék a palettán, amihez márka tartozik, és jó vagy rossz reklám. Ráadásul rendkívül bizonytalan helyzetben kell döntéseket hoznunk, amelyben az ország egyik legjobb egyetemének professzora homlokegyenest az ellenkezőjét mondja annak, mint az ország másik legjobb egyetemének professzora.
Az immunrendszer működése azonban nem ellenőrizhető egyénileg, annál bonyolultabban működik. A védőoltások hatékonyságát éppen ezért nem is egyedül az antitestek számán mérik le a harmadik klinikai fázisban, hanem a gyakorlatban vizsgálják, hogy a beoltottak megbetegszenek-e, vagy sem. Elsősorban ezek az adatok hitelesítik klinikai szempontból az egyes oltásokat. A Magyarországon használatos vakcinák mindegyikéből már több száz millió dózist adtak be világszerte, és az eddig tapasztaltak szerint megelőzik a súlyos betegség kialakulását.
Előírások nélkül
– A minőség-ellenőrzéssel foglalkozó, független Qualicont Nonprofit Kft. vizsgálata szerint nagyon kevés labor tud hatékonyan ellenanyagszintet mérni, miközben óriási profit van most ebben a vizsgálatban – figyelmeztet dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. – Nem alakult ki még sztenderd mérési módszer, a határértéket maga a gyártó adja meg, a mértékegység tetszőleges, a tesztek nagyon különbözőek. Végképp nem ellenőrzött és teljesen új jelenség a sejtes immunválasz mérése. Az antitestek és a védettség között ezenfelül nem egyértelmű az összefüggés. Például a Pfizer esetében a vizsgálatok szerint már az első dózis után kialakul egy 60-70 százalékos védettség, miközben az antitestek szintjén ez nem feltétlenül látszik, az csak a második oltás után emelkedik meg. Mégis védett az illető a gyakorlatban. Ha valaki pedig már egyszer megfertőződött, az újrafertőződés esélye is 0,03 százalék annak ellenére, hogy sokukban nem mutathatóak ki antitestek, vagy kevés van belőlük. De az immunrendszerük mégis megvédi őket az újabb hullámokban.
Persze, vannak olyanok, akik esetében valóban nem adnak elegendő védettséget a vakcinák, így a transzplantáltak, a daganatos vagy a hematológiai betegségekben szenvedők immunrendszere másképp működik. De ebben az esetben az alacsony védettség nem az oltás hatékonyságán múlik.
Mint ismeretes, az alacsony ellenanyagszint miatt aggódva, a Sinopharmot kapottak egy csoportja újabb dózist, illetve másik oltást kér az államtól. Szlávik János szerint elég valószínű, hogy az érintettek kapnak majd egy harmadik oltást akár a Sinopharmból, akár más vakcinából, de erről nem kommunikációs, pszichológiai vagy politikai nyomásra kell dönteni, hanem szakmai alapon.
– Ezenfelül ne azzal az ötmillió emberrel foglalkozzunk, aki már be van oltva, hanem azzal, aki még nincs. Angliában újabb hullámot okoz a Delta, vagyis az indiai variáns, és sorra betegszenek meg az oltatlanok – szögezi le a főorvos.
– Mindig lesznek egyéni eltérések abban, kinek hogyan reagál a szervezete az oltásra – fűzi hozzá dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője. – De biztosan nincs tömeges probléma, azt látnánk itthon és külföldön is. Egyértelmű, hogy szükség lesz harmadik dózisokra, és nem csak a Sinopharm vakcinájából. De egyelőre várunk a vizsgálatok eredményeire. Az bizonyosan állítható, hogy az oltások betöltik az alapvető funkciójukat; azt vártuk, hogy minél hamarabb minél több embert megvédjenek a betegség végzetes súlyosságú kimenetelétől. Korábban fel sem merült, hogy egyénileg ellenőrizzük a hatékonyságukat. Amikor valaki például utazás miatt kéri a kolera elleni vakcinát, mindig elmondjuk, hogy ez csak harmincszázalékos hatékonyságú. Az illető ennek ellenére bízik benne, hiszen a semminél ez is több.
Veszélyben az oltatlanok
A kétkedéssel egyébként nemcsak Magyarországon küzdenek, külföldön is sokan szeretnék ellenőrizni az oltásuk hatékonyságát, még akkor is, ha például a rendkívül korszerűnek mondott Pfizerről van szó. A külföldi kutatók is óva intenek mindenkit a teszteléstől, dr. Amesh A. Adalja, a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ vezető tudósa például azt mondta: „Nem akarjuk, hogy az emberek pánikba essenek, azt gondolva, nincsenek védve, mert az antitestteszt nem úgy alakult, ahogy szerették volna.” Hozzátette, az immunrendszernek nem csak egy karja van, és az antitestek kimutathatóságáról, szükséges mennyiségéről nincs tudományos konszenzus.
A vakcinák hatékonyságának vizsgálata, a harmadik klinikai fázis úgy zajlik, hogy a vizsgálatban részt vevők egy része oltást kap, a másik része pedig placebót. Ezután várnak, majd megnézik, hogy a résztvevők közül hányan kapták el a vírust, hányan mutattak tüneteket is, hányan lettek súlyos betegek, hányan haltak meg, és az érintettek placebót kaptak-e vagy oltást. Amennyiben az oltottak között legfeljebb feleannyi megbetegedés volt, mint a placebocsoportban, akkor az oltóanyag a WHO jelenlegi elvárásai alapján sikeres, vagyis 50 százalékban megelőzi a betegséget. A Sinopharm pedig, harmadik klinikai fázisának az amerikai orvosi kamara folyóiratában (Journal of the American Medical Association) lektoráltan leközölt eredményei szerint, 78,1 százalékos hatékonyságot mutatott a tünetes megbetegedések ellen az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. Miután a WHO május 7-én jóváhagyta vészhelyzeti alkalmazhatóságát, több amerikai egyetem, köztük a Harvard, a Columbia, a New York-i és a Yale is elismerte, vagyis a Sinopharmmal oltott kínai diákoknak nem kell más vakcinát felvenniük ahhoz, hogy beléphessenek a campusokra.
A keleti oltásokkal kapcsolatos kételyeket az is erősíti, hogy például a Seychelle-szigeteken a lakosság 68 százaléka részesült a Sinopharm, a Covishield (az AstraZeneca indiai gyártmánya) és a Szputnyik V oltásokban, most mégis kifejlődött náluk a járvány. A közegészségügyi miniszter, Jude Gedeon ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az általuk alkalmazott vakcinák nem akadályozzák meg sem azt, hogy az emberek megfertőződjenek, sem azt, hogy továbbadják a betegséget, viszont meggátolják a súlyos tünetek megjelenését. Az oltottak között nagyon kis számban vannak betegek, és nem regisztrálták olyanok halálát, akik teljesen be voltak oltva. Ramkalawan elnök azt nyilatkozta: „Normális, ami történik.” Vagyis az oltatlanok vannak veszélyben, miattuk kellene aggódnunk.
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában az Abu-dzabi Közegészségügyi Központ felmérése szerint a Sinopharm két oltását követően senki sem halt meg Covid–19 következtében, és a jelenlegi járványhullám során kórházba került betegek 90 százaléka nem részesült oltásban. Hasonló okokból, mint ami nálunk is tapasztalható, az idősebbeknek felajánlották egy harmadik dózis lehetőségét, illetve más vakcinát, de bíznak a Sinopharmban: Abu-Dzabiban még ebben az évben megkezdik a gyártását – a kínai vállalat és egy helyi cég közös gyárában.
Szükség esetén mozgósít
– A védettség komplex folyamat, az a lényege, hogy kialakuljon az immunmemória, így ha az illető szervezete megint találkozik a kórokozóval, tud védekezni ellene – magyarázza dr. Mészner Zsófia infektológus szakorvos, a Védőoltási Tanácsadó Testület elnöke, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója. – A teszteken mérhető antitestek csak egy kis részletét mutatják ennek a rendszernek, és nincs rá szükség, hogy állandóan magas szinten legyenek, folyamatos harckészültségben állva. Azt várjuk, hogy szükség esetén emlékezzen a szervezet, és akkor termeljen antitesteket. Ezt az immunmemóriát viszont nem tudjuk mérni, csak a gyakorlatban.
Az infektológus szerint fel kell készülnünk az új variánsokra is. Ahogy szorul a hurok a vírus körül, egyre inkább azok a változatok nyernek teret, amelyek fertőzőképesebbek, és kevésbé hatnak rájuk az oltások. Ez a tendencia már elkezdődött, és nem fog megállni.
– Ez egy változékony vírus, nem fog eltűnni. Akárcsak az influenza esetében, valószínűleg szükség lesz bizonyos időközönként új oltásokra – állapítja meg Mészner Zsófia. – Meg kell tanulnunk együtt élni azzal, hogy folyamatosan változik a helyzet, hogy a tudomány rohan a vírus után, nem alaposan megrágott, évekig érlelt akadémikus kijelentések és tudományos bizonyítékok hangzanak el, hanem változik az ajánlás, ahogy az újabb eredmények megszületnek. Az influenza elleni oltás esetében is mindig csak azt tudjuk megígérni, hogy aki megkapja, nem kerül kórházba, és nem fog meghalni.
De az valójában óriási eredmény, hogy nem kell rettegni a kórházak és a kórházi dolgozók teljes leterheltségétől és attól, hogy a teljes egészségügyi ellátás csak a koronavírusról szóljon.
