Az influenzavírus okozta megbetegedésről szinte évente elmondanak, leírnak mindent. Pedig nem is olyan egyszerű a járvány előrejelzése, mivel nemcsak a cseppfertőzéses terjedés, hanem hihetetlen változékonyságuk révén is veszélyesek ezek a vírusok. Sokan méltatlankodnak azért, hogy miért kell óriási költséggel évente újabb oltóanyagot készíteni, jó lenne az elmúlt évi is. Arra nem gondolnak, hogy azok a vírusok, amelyek az elmúlt szezonban a leggyakoribbak voltak, nem biztos, hogy az idén is támadnak. Azokról a típusokról nem is szólva, amelyek ritkán ugyan, de szintén okoznak megbetegedéseket, ha nem is járványt.

Az idei év különösen veszélyesnek ígérkezik, mivel egy új vírusváltozat léphet akcióba Európában is, állapították meg szakemberek a portugáliai Villamourában tartott konferencián. Nem feltétlenül veszélyesebb vagy fertőzőbb, mint az eddigiek, csupán az okoz problémát, hogy még ismeretlen Európában, így semmiféle védettség nem alakulhatott ki az emberek szervezetében. Márpedig az immunrendszer csak akkor lép akcióba, ha valamilyen „ellenség” megtámadja – jelen esetben az új vírus –, és erre a szervezet válasza az, hogy ellenanyagot termel. Lényegesen veszélytelenebb, ha ez a találkozás az új vírussal nem természetes módon, vagyis cseppfertőzéssel történik, hanem oltóanyag révén.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szokatlanul aktív ausztrál vírusváltozat megjelenésére számít Európában, és ennek megfelelően állították össze az idei szezon influenzaoltását. Az említett ausztrál vírustörzs az utóbbi öt évben csaknem háromszor annyi megbetegedést okozott a szigeten, mint hagyományos elődei, ezért az új oltóanyag mindhárom összetevőjét kicserélték.

De honnan tudják a járványügyi szakemberek, hogy milyen vírus okoz majd járványt egy-egy téli szezonban? Elég egyszerű megfigyeléssel tudható, hogy ha a déli féltekén – ahol akkor van tél, amikor nálunk nyár – egy adott vírustörzs okoz járványt, akkor az északi féltekén is nagy valószínűséggel az terjed el, és ez fordítva is működik. Így az idei oltóanyagban három vírus ellen is van védettséget kiváltó összetevő. Ha valaki évről évre beoltatja magát a mindig aktuális vakcinával, akkor lassan elérhető egy olyan védettség, hogy az illető egy várható világjárvány idején is kevésbé lesz veszélyeztetett.

Azaz, a rendszeres oltás egy pandémiára való felkészülésnek is része lehet. Márpedig az a veszély fönnáll, hogy egy humán és egy állati influenzavírus kereszteződéséből keletkező kórokozó olyan világméretű járványt okoz, amely elkerülhetetlen. Különösen nagy az esélye a madárinfluenza-vírus „humanizálódásának”, a prognózisok szerint ez esetben Ázsia lehet a fertőzés kiindulásának elsődleges helye.

Világjárványok már többször pusztítottak a történelem során, amelyeket súlyosbítottak a rossz higiénés viszonyok és a háborúk okozta rossz szociális viszonyok. Ilyen eset volt például 1918-ban a spanyolnáthajárvány, amely húszmillió áldozatot követelt, többet, mint az első világháború.

A végletekig elszegényedett, lerongyolódott, hitevesztett emberek úgy hullottak, mint a legyek. Ezt követően 1957-ben és 1968-ban ismét végigsöpört a világon egy megváltozott antigén-szerkezetű A-vírus (lásd keretes írásunkat), ezt a kiindulás helyéről hongkongi influenzának titulálják. Ez a vírus mintegy kétmillió ember halálát okozta. 1968 óta nem volt olyan nagy változás a vírusok szerkezetében, hogy pandémiát okoztak volna, de bármelyik pillanatban előfordulhat, mivel a tapasztalat szerint 30-40 évente ismétlődnek a világjárványok. Érdekes módon 1977-ben visszatért egy olyan A-vírus, amelyik korábban, a negyvenes–ötvenes években okozott járványt, ez volt a H1N1 vírustörzs. A legutóbbi „normális” járványt – 2003–2004-ben – ismét a Hongkong vírus A3N2 nevű variánsa okozta. Az elmúlt évben szintén egy új mutáció, az úgynevezett Salamon-szigeteki vírus fertőzött. Az Európában akkor kimutatott és vizsgált 121 influenzavírus közül 101 az A H1N1 Salamon Islands/3/2006 alaptípusba tartozott.

Országos influenzajárványt egyébként Magyarországon akkor jelent be az ÁNTSZ, ha 1000 lakosra 200 új megbetegedés jut. A megbetegedés elsődleges tünetei a hirtelen magasra szökő láz, borzongás, izom-, hát- és fejfájás, levertség, bágyadtság, gyengeségérzés. A tavalyi járvány két hétig tartott, mintegy 250 ezren betegedtek meg, 12 ezernél észleltek szövődményt, kórházi ápolásra 250-en szorultak. Az idei évben Magyarországon még nem mutattak ki influenzavírust, de már több európai államban megjelent, így hamarosan nálunk is várható. Eddig 17 mintát vizsgáltak az Országos Epidemiológiai Központban, de influenzavírus nem volt köztük. Októberben Angliában és Svédországban azonosították az A-típusú kórokozót. A tapasztalat azt mutatja, hogy hazánkban általában január elején indul a „szezon”, és sokáig elhúzódik.

A járvány hosszúságát befolyásolja az időjárás is, a hideg, napfényes teleket nem kedvelik a vírusok, a nyirkos, enyhe időjárást annál inkább. Mivel cseppfertőzéssel a levegőben terjed, a vele való érintkezést szinte képtelenség kivédeni. Egy-egy zsúfolt jármű, sok ember együtt, iskolák, kórházak, színházak mind melegágyai a fertőzésnek.

Különösen akkor, ha a már beteg ember nem marad otthon, teleköhögi – zsebkendő nélkül – a levegőt, lázasan jár dolgozni, vagy a beteg gyereket a szülő elviszi az óvodába és az iskolába. Ez nemcsak magunkkal szemben kíméletlenség, de nemtörődömség a másik emberrel szemben is.

Fontos tudni, hogy a típusos influenza nem jár légúti tünetekkel. Az orrfolyás, a köhögés, a torokfájás már szövődménynek számít, mert a legyengült immunrendszerű embert hamar megtalálják egyéb vírusok és baktériumok. Szövődményre hajlamosíthatnak krónikus betegségek is, a magasabb életkor, a legyengült fizikai állapot és a nagyon fiatal életkor. Különösen veszélyes szövődmény a tüdőgyulladás, kiváltképp idős korban.

Ha már megbetegedtünk influenzában, nehéz átvészelni a lázas napokat, de a kezelése – ha nem lép föl szövődmény – elég egyszerű: ágynyugalom, lázcsillapítás, sok folyadék és C-vitamin, valamint diéta. Az étvágytalanság betegség esetén természetes, nem kell erőltetni az evést, viszont nagyon fontos a sok folyadék fogyasztása.

A láz lényegében a kórokozók komoly ellenfele, így ha már 38 Celsius-fok körül stagnál, hagyni kell, hogy a szervezet a saját erőit mozgassa meg. Gyógyszerek helyett nagyon hatásos lázcsillapító a hűtőfürdő és a hűtőborogatás. Miként védekezhetünk az influenza ellen?

Az ausztrál Bond Egyetem kutatói ötvenegy, a témával kapcsolatos tanulmány átnézése után arra jutottak, hogy a kézmosás, a száj elé tett maszk, a kesztyű és a köpeny viselése hatékony védelmet nyújthat, mivel bizonyos fizikai akadályt állítanak a kórokozók elé. Az is bizonyított, hogy a személyi és a környezeti higiéné is sokat nyom a latban. A leghatásosabb megelőzési módszer az immunizálás, vagyis az oltás. Már megérkeztek a háziorvosokhoz az új vírust is tartalmazó vakcinák, amelyek 60 éven felülieknek, krónikus betegségben szenvedőknek és egészségügyi intézményekben dolgozóknak ingyen jár. Mások patikákban vásárolhatják meg a készítményt.

Hazánkban az ingyenes vakcinálásra jogosultaknak csak harmada él a lehetőséggel. Pedig a WHO ajánlása szerint a 60 éven felülieknek, a krónikus betegeknek háromnegyedét kellene beoltani, az aktív népességnek pedig a felét. Így talán elkerülhető lenne az agresszív vírus terjedése, illetve ha le is zajlik a fertőzés, enyhébb tüneteket produkál és már az is nagy könnyebbség.

A vakcinálás már elkezdődött, a járvány még nem. Jó befektetés az oltóanyag beadása. Mindeközben az US Wistar Institut kutatói már egy olyan influenza elleni oltóanyag előállításán dolgoznak, amely kiválthatja az évente megismételendő vakcinálást.

(hankó)

Egy ravasz kórokozó

Az influenza napjaink egyik legjelentősebb, cseppfertőzéssel terjedő heveny légúti vírusfertőzése, amelynek súlyát világjárványt okozó képessége és gyakori, esetenként magas halálozású szövődményei adják. Az influenzát okozó vírusok az Orthomyxovirus influensae nevű víruscsaládba tartoznak, amelyen belül az egyes vírusokat A, B és C csoportokba sorolják. Az állatok és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt világjárványokat, pandémiákat okoznak, a humán megbetegedésért felelős B vírus általában kisebb, lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható. Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elő. A felszíni antigének folyamatosan változnak. Ez nagyrészt lassan következik be, így az eltérés a korábbi struktúrákhoz képest mindig csak csekély. Gyors változás esetében azonban a vírus felszíni antigénjei hirtelen teljesen lecserélődnek és új, addig ismeretlen struktúra jelenik meg. Emiatt a népesség korábban megszerzett immunitása többnyire rövid időre szól, az új antigenitású kórokozóval szemben hatástalanná válik, ami pandémia kialakulásának veszélyét teremti meg. A B vírusnál lényegesen kisebb mérvű az antigének változékonysága, a C vírus esetében pedig elhanyagolható. Az 1977 óta az időrőlidőre visszatérő járványokban általában a H1N1 és a H3N2 A vírusok, illetve egyes B influenzavírusok a globálisan elterjedt kórokozók.

A jelenlegi influenzaoltások a vírusok felületén található fehérjékre hatnak, amelyek azonban nagyon gyorsan átalakulnak, mutálódnak, újabb és újabb feladatot adva ezzel a vakcinák készítőinek. Az immunizálás mindig a következő influenzaszezon feltételezhető, elölt kórokozóit tartalmazó oltóanyag beadásával történik. Az oltóanyag influenza-megbetegedést nem okoz, hiszen nem tartalmaz élő vírust. Azonban az oltás helyén hat-tizenkét órával, negyvennyolc óra alatt elmúló bőrpír, egy-két napon át tartó hőemelkedés, esetleg influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek, a tojásfehérjére érzékenyeknél pedig allergiás reakciót válthat ki. Egészséges embernek az oltást követő tizennegyedik naptól hat-tizenkét hónapig tartó védettséget ad. Mivel a tüdőgyulladást okozó pneumoccocus baktérium is cseppfertőzéssel terjed, ezért célszerű az influenzaoltással együtt ezt az oltást is beadni. A gyerekek ezt védettséget az úgynevezett konjugált típusú oltás formájában szerezhetik meg.

Az oltások mellett azonban mi is tehetünk az egészségünkért, ellenálló képességünk erősítéséért. A savanyúkáposzta, a vöröshagyma, a fokhagyma, az alma, a sütőtök, a citrom, a grapefruit, mind-mind kiváló egészségmegőrzők.

R. Papp Ágnes