Az oltatlanok hulláma
Elkerülhetetlennek látszik a negyedik hullám elérkezése Magyarországra, miután több európai országban már zajlik, sőt, Portugáliában, Spanyolországban, Hollandiában sikerült is leküzdeni. Különbözik azonban az előzőektől, az Egyesült Államokban az oltatlanok hulláma kifejezést is használták rá. Lassan gyűlik a tapasztalat arról is, hogyan hat a vírus az oltottakra: az elemzések alapján különösebben nem kell félniük.
Annak ellenére, hogy az oltás erősíti a védekezőképességet, tény, hogy az oltottak is meg tudnak fertőződni, sőt tovább is adhatják a vírust, tehát a negyedik hullámban újra védekeznünk kell. Viszont sokkal könnyebben és gyorsabban le tudják küzdeni a kórt, akik megkapták mindkét adagot.
Ritka az áttörés
A megfertőződések aránya szintén jóval kedvezőbb az oltottak körében, mint a vakcinát elutasítóknál. Dél-Koreában közel egy hónapja naponta legalább ezer új fertőzést mutatnak ki. Ezen belül azonban mindössze 1132 oltott tesztje lett pozitív, közülük nyolcan betegedtek meg súlyosan, és egy ember halt meg.
Az Egyesült Államokban az új fertőzöttek napi esetszámai kezdenek közelíteni a legutóbbi járványhullám maximumához, amit télen jegyeztek fel. A kórházi ellátásra szorulók és a halálesetek száma is emelkedik, de messze elmarad az oltási kampány előtti csúcsoktól. Országosan 50 százalékos a teljesen védettek aránya, de a déli államokban jóval alacsonyabb, ezzel párhuzamosan ott feltűnően magas a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek aránya. Floridában diagnosztizálják az országos új fertőzöttek több mint húsz százalékát, ami háromszor magasabb, mint amennyi lakosságarányosan indokolt lehetne. Florida, Texas, Missouri, Arkansas, Louisiana, Alabama és Mississippi államokban a legalacsonyabb az oltási arány, miközben az új esetek és kórházi kezelések mintegy felét itt regisztrálták, noha a lakosságnak csupán a negyede lakik itt. A kórházak túltelítettek, Jacksonville egyes egészségügyi intézményeiből kénytelenek hazaküldeni koronavírusos betegeket, hogy ágyakat szabadítsanak fel a súlyosabb állapotú fertőzötteknek.
Az amerikai központi kormányzat csak a súlyos, illetve a halállal végződő áttöréses eseteket tartja nyilván (így nevezzük, ha egy oltott megfertőződik), eszerint a teljesen beoltottak 0,004 százaléka került kórházba a Covid–19 miatt, és 0,001 százaléka halt bele a betegségbe.
A Kaiser Family Foundation (KFF) nevű nonprofit szervezet 24 amerikai állam hivatalos járványadatai alapján részletesebb elemzést készített az áttöréses esetekről. Eszerint az új hullámban az összes fertőzött több mint 90 százaléka került ki az oltatlanok közül, míg a kórházi ápolást igénylő és a halállal végződő eseteknél ugyanez a szám 95 százalék. 900 oltottból egy fertőződött meg Coviddal, 17 ezer közül egyet kellett kórházba szállítani. Halált 83 ezer esetből csupán egyetlen esetben jegyeztek az oltottak között, ami megegyezik azzal, hogy egy amerikai lakos darázscsípésbe haljon bele. Konkrétan egy államot kiragadva: Kaliforniában 992 oltott emberből egy fertőződött meg, míg az oltatlanok esetében 11-ből egy. 22 405 oltott közül egynek volt szüksége kórházi kezelésre, míg 157 oltatlanból egy került kórházba. Az oltottak körében 225 ezer fertőzöttből halt meg egy, miközben az oltatlanok közül minden 486. elhunyt.
Jön a harmadik oltás
Izraelbe szintén megérkezett a negyedik hullám, az izraeli egészségügyi minisztérium azt az információt tette közzé, hogy a delta variáns megjelenése előtt a Pfizer oltása 94,3 százalékban védett a megfertőződéstől, az új változattal szemben ez az arány 64 százalékos.
Az adatok szerint korábban – május 2. és június 5. között – a vakcina 98,2 százalékos hatékonysággal előzte meg a kórházi ápolást igénylő, súlyos eseteket, míg június 6. és július 3. között 93 százalékra csökkent ez az arány. Tehát jó néhány oltással védett ember is megkapta a vírust Izraelben, de a kritikus állapotban kórházba kerülők aránya sokkal mérsékeltebben emelkedik, mint az előző hullámokban. Mindenesetre a delta variáns miatt már júliusban elkezdődött a harmadik oltás beadása, Naftali Benet miniszterelnök bejelentése szerint enélkül 60 év fölött hatszor nagyobb az esélye a súlyos megbetegedésnek.
Ausztráliában a 9 milliós lakosság 78,9 százaléka már megkapta legalább az egyik oltást, 70,57 százalék mindkettőt. Itt is terjed a delta variáns, a három legnépesebb államban, Új-Dél-Walesben, Viktóriában és Queenslandben vasárnap összesen 362 embert ápoltak kórházban, ebből 58 személy állapota volt súlyos: közülük 54 egyáltalán nem volt beoltva.
Az Egyesült Államok Nemzeti Közegészségügyi Ügynökségének igazgatója, dr. Rochelle Walensky nemhiába nevezte a legújabb hullámot a „be nem oltottak járványának”. Ezzel kapcsolatban egyre erőteljesebb megszólalások jelennek meg a médiában. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke úgy fogalmazott: „Hallani fognak olyan történetekről, hogy a kórházba kerülő haldokló azt kérdezi az orvostól, kaphat-e oltást. És az orvos majd azt válaszolja, sajnálom, már késő.”
Ez Amerikában már meg is történt. A koronavírus-fertőzés szövődményei következtében meghalt Dick Farrel amerikai rádiós műsorvezető, a floridai WFLN arca, akit oltásellenes kirohanásairól is ismert a közönség. Például a járvány elleni amerikai védekezés vezetőjét, Anthony Faucit „hataloméhes, hazug szörnynek” nevezte. Miután elkapta a fertőzést, több barátjának is azt mondta, oltassák be magukat, de ő maga meghalt. Hatvanöt éves volt.
Új tünetek a deltánál
A koronavirus.gov.hu tájékoztatása szerint a delta vírusmutáns nemcsak fertőzőbb a korábbi vírusváltozatoknál, hanem az eddig jellemzők mellett allergiaszerű tüneteket is okoz. Több vírust termel a szervezetben, akár 1260-szor nagyobb mennyiséget, mint az eredeti. Gyorsabban replikálódik, így a lappangási ideje átlagosan négy nap, míg az alfa variánsé hat volt. A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke tehát sokkal nagyobb, ami a rövidebb lappangási idővel együtt azt jelenti, hogy 60 százalékkal fertőzőképesebb, és gyorsabban terjed.
Az eredeti vuhanitól eltérő tüneteket okozhat: az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, inkább a légzőszervi, náthaszerű panaszok a jellemzőek. Leggyakrabban fejfájást, torokfájást, orrfolyást, tüsszögést, hőemelkedést, bágyadtságot és levertséget okoz, a láz továbbra is gyakori. Az emésztőszervi panaszok, hányinger, hányás, hasmenés is fokozottabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatosak sem ritkák (fülzúgás, fülcsengés, szédülés). Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat, esetleg váladékozás.
Tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával vagy egy súlyosabb lefolyású náthával. Ha valaki észleli magán ezeket, teszteltesse magát, ne menjen közösségbe, értesítse háziorvosát.
