Kora tavasszal, amikor az idő melegebbre fordul és felolvad a tavakat borító jégpáncél, a békák is életre kelnek és elindulnak szaporodó helyeik felé. Ám legtöbbjük soha nem éri el a kiszemelt tavat. Az országban több száz kilométer hosszúságú olyan forgalmas útszakasz létezik, ami keresztezi e hasznos kétéltűek vonulási útját. Nincs ez másképpen a Keszthely melletti kis település, Zalacsány határában sem. A legnagyobb európai varangyfaj a barna varangy az itteni dombok talajában vészeli át a telet. Késő ősszel 7-10 centiméter mélyen vackot készít magának és itt marad egészen tavaszig. Március, április tájékán a földből előbújva elindul szaporodó helye, a tó felé. A varangyok, mint az összes kétéltű, ugyanis csak vízben tudnak szaporodni. Ilyenkor a sokszor nagyobb termetű 10-15 centiméteres nőstény a hátán cipeli kisebb párját. Mindezt nem önszántából teszi, a hím csimpaszkodik rá azért, hogy biztosan ő legyen az utódok apja.

De az áthaladás életveszélyes vállalkozás e lassú mozgású kétéltűek számára. A békák 70-80 százalékát elütik az autók. A nemzeti park a környéken élő civilekkel együtt békamentő akciót szervezett. A varangyok általában éjszaka indulnak el. Megmentésük érdekében a szakemberek az út két oldalán egy-egy fólia csíkot húznak ki, amely a földbe ásott vödrökbe tereli az állatokat. A kisiskolások és az óvodások ezekből gyűjtik össze a csapdába esett békákat. A békák hidegvérű állatok, ami azt jelenti, hogy szervezetük nem képes állandó hőmérséklet fenntartására. Testhőmérsékletük így mindig a környezetnek megfelelően változik. Jelenleg 12-13 fokosak.

– Ez egy nagyon fontos nevelési eszköz is a kezünkben, hiszen a legtöbb gyerek itt találkozik először élő békával, itt meri megfogni először, mert egyébként mindenhonnan azt hallja, hogy a béka milyen undorító, meg hát nem szokás megfogni. Itt egy-két hét alatt nagyon megkedvelik általában ezeket az állatokat – mondja Fehér Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője.

Miután az összes csapdából begyűjtötték a varangyokat és más békákat átviszik az út túlsó biztonságos oldalára. Itt a szakemberek segítségével megszámolják őket, mielőtt beengednék a vízbe. A tóban megkezdődhet a nász. Néha egy nőstényre négy-öt kérő is akad, akik egymást rugdalva próbálnak megszabadulni vetélytársaiktól. A nőstény béka ezután rakja le egyenként kb. ezer petéjét, amit ilyen akár 3 méter hosszúságú kocsonyás fonalakba fűz a vízben található növényekre. Ezután ezeket a petéket termékenyíti meg a győztes hím. A petékből két héttel később ebihalak kelnek ki., amelyek két hónap múlva apró varangyokká alakulnak.

Ekkor a tüdő és a végtagok kialakulása lehetővé teszik, hogy elhagyják a vizet. Az egy-két centis állatok táplálék után néznek.

– Ezek annyira elhúzódóan teszik a visszavonulásukat, és olyan aprók, hogy szinte lehetetlen őket megmenteni. Tehát hasonló módszerrel nem érünk el célt, és így az utánpótlás, a fiatal állatokból álló utánpótlás esik évről-évre, valószínűleg ez az oka annak, hogy folyamatosan csökken a békák száma – teszi hozzá Fehér Csaba.

Ezt a csökkenést a begyűjtött állatok mennyisége is jelzi. Évről évre egyre kevesebb a varangyos béka. Ennek egyik oka az említett útszakasz, amin több ezer békából csak néhány száz jut át. A szakemberek szerint emiatt és a természetes ellenségek miatt ezer lerakott petéből mindössze csak két-három béka éri meg a négyéves kort, amikor szaporodni tudnak. A másik ok a békák életterének csökkenése.

Ami az utakon való átkelést illeti, a legideálisabb megoldás elég drágának tűnik.

– Egészen kis keresztmetszetű alagutakat elég létesíteni az úttestek alatt, azonban nem a hagyományos sötét, hideg alagutakra van szükség a békák esetében, hanem olyan átjárókra, amelyek felülről, a Nap által bevilágítottak, fel is melegednek, és a békák szívesen átmennek rajtuk. SZINKRON: Fehér Csaba tájegységvezető Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Az alagutakon nemcsak a békák mehetnének át, hanem a szintén védett hüllők, vízi siklók kis rágcsálók, pockok és egerek. Bár megépítésük nem túl olcsó, mégis hosszú távon megéri a befektetést. A barna varangyok számának további csökkenése a kártékony rágcsálók elszaporodását eredményezi.

Forrás: freepress24.tv