Porszennyezés esetén nincs szmogriadó

A korán beköszöntött és hosszan tartó tél nemcsak a kitartó hideggel tette próbára az embere ket, a Kárpát-medencébe beült ködös-szennyezett levegő légzőszerveinket is meggyötörte. A szélcsend karácsony óta tartott, a kipufogógáz, a járművek által felkavart por, a fűtés okozta égéstermékek levegőbe jutása pedig olyan helyzetet teremtett, hogy napokon át tanácsosabb lett volna otthon maradni – elsősorban a gépkocsiknak, de az embereknek is. Az Országos Légszennyezettségi Mérőállomások olyan adatokat mértek, amelyek meghaladták az egészségre káros mértéket. Mindeközben az illetékesek nem rendeltek el szmogriadót, várták az enyhülést hozó légmozgást, ami végül kisöpörte a mérgező levegőt.

Azt az uniós előírást, miszerint egy város levegőjének porszennyezettsége évente legfeljebb 35 alkalommal lépheti túl az egészségügyi határértéket, 29 magyar városból csupán négy tudta tartani 2006-ban. Mivel legfőképp Budapestről esik szó a hírekben, sokak számára meglepő lehet, hogy rajta kívül nyolc magyar város került a „szennyezett” kategóriába éves átlaga alapján, sőt Miskolcon nagyobb a koncentráció, mint a fővárosban. Hiába azonban a határérték-túllépés, az unió csak három év múlva fogja büntetni, ráadásul a szennyezett levegő eme legveszélyesebb összetevőjéhez nem rendelt szmogriadóra vonatkozó küszöbértéket, így gyakorlatilag semmilyen jogszabály nem kötelezi egyelőre az önkormányzatokat olyan hosszú vagy rövid távú intézkedésekre, amelyek csökkentenék a szennyezést. Ugyanakkor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint az olyan megoldások, mint a forgalomkorlátozás, az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Az alapvető jogi hiányosságok azonban végzetesek lehetnek, Európa 23 fővárosának elemzése alapján szakértők megállapították, hogy a szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése 10 mikro grammonként 0,6 százalékkal növeli a napi összhalálozás, 0,9 százalékkal a napi szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás arányát. Budapest belvárosában hetekig 100 mikrogramm felett volt köbméterenként a koncentráció, miközben az egészségügyi határérték 50.

Nincs olyan alacsony koncentrációja a szálló pornak, ami nem károsítja az egészséget, állapította meg a WHO. Ugyanakkor nem adható meg olyan, magasabb érték sem, amelynek átlépése azonnali egészségügyi kockázattal járna, ezért azonnali intézkedéseket kívánna meg. Így az unió a többi veszélyes anyaggal szemben (nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon) irányelvében nem adja meg külön, mekkora érték felett szükséges tájékoztatni a lakosságot, és mikor kell az általában forgalomkorlátozással járó szmogriadót elrendelni. Az egyes országok, régiók vagy városok azonban szabadon dönthetnek, mely esetben milyen intézkedéseket vezetnek be. Belgium ebben jó példával jár elöl. Hazánkban azonban semmi nem kötelezte Budapestet arra, hogy a csökkentse a december 17-étől kezdve heteken át mérgező – néha az egészségügyi határérték háromszorosát túllépő – téli szmogot a Belvárosban, vagy egyáltalán felhívja a lakók figyelmét a veszélyre.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI), illetve a környezetvédelmi minisztérium juttatott el közleményt az MTI-hez a magas adatokkal kapcsolatban.

– A tíz mikrométer átmérőjű porszemcse egészségkárosító hatás tekintetében eltér a többi légszennyezőtől – magyarázza Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese -, s mivel hatása hosszú távon mutatkozik, az unió az olyan intézkedéseket támogatja, amelyek valódi csökkentést hoznak. A környezetvédelmi hatóságok elkészítették az erre vonatkozó programokat, ám ezek olyan intézkedéseket is tartalmaznak, amelyeket helyi szinten lehet megoldani – például a forgalomkorlátozást vagy a lakosság ösztönzését a környezetbarát megoldások választására a fűtés és a közlekedés terén.

Nyilvánvaló, hogy az az állapot nem maradhat fenn heteken át, amelyben az ÁNTSZ még az egészséges emberek számára sem javasolja a szabad levegőn való tartózkodást. A környezetvédelmi minisztérium honlapján az érdeklődők persze elvileg bármikor megtekinthetik az adatokat, nem kell az érintett szervek felhívására várni, és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet honlapján az adatok egészségügyi értékelését találjuk napi frissítés mellett. Ez utóbbi szolgáltatás egyelőre csak a fővárosra vonatkozik, de tervezik, hogy Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr és Pécs számára is készítenek ajánlásokat.

A december közepétől kezdődő, heteken át tartó, egészségtelen, illetve veszélyes minősítésű légszennyezés során pár napig elérhetetlenek voltak a mérőállomások nyilvános adatai a honlapon. A problémát a minisztérium állítása szerint szerverhiba okozta, ami most fordult elő először a 2003 óta működő rendszer történetében.

– Mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint enyhén szeles időre lehetett számítani, vagyis óránként tíz kilométer körüli szélsebességre, illetve az ünnepek miatt számítani lehetett a forgalom csökkenésére, valószínűsítettük, hogy a 120-130 mikrogrammos koncentráció alacsonyabb lesz – mondja Páldy Anna, az OKI megbízott főigazgató-helyettes főorvosa.

– A később visszamenőlegesen elérhető adatok szerint helyes volt a következtetés, a koncentráció lecsökkent az egészségügyi határértékre, leszámítva a Szilveszter estét, amikor a petárdák miatt újra felszökött a szennyezettség mértéke. Évente október végétől március közepéig kétszer-háromszor fordul elő, hogy a szálló por napi koncentrációja száz fölé megy, ekkor szoktuk felhívni a sajtó figyelmét a fokozott egészségi veszélyre egy közlemény formájában, mert ebben az esetben tíz százalékkal megnövekszik a légcsőhuruti és asztmás panaszok miatt orvoshoz fordulók száma. Most azért kapott a sajtóban ekkora hangsúlyt az ügy, mert a sajátos, tartósan ködös, nyirkos idő miatt megrekedtek a szennyező anyagok és hosszú ideig fennállt ez az állapot.

A 2007-es év adatai még nem érhetőek el, de a 2006-os vizsgálatok igen érdekes és meglepő eredménnyel szolgálnak az PM10 koncentrációjával kapcsolatban az egyes városokban. Eszerint kilenc „szennyezett” kategóriájú település – Budapest, Vác, Dorog, Várpalota, Eger, Salgótarján, Putnok, Miskolc és Szeged – található Magyarországon, ami azt jelenti, hogy ezek éves átlagszennyezettsége meghaladja a 40 mikrogrammot köbméterenként. A csúcs Miskolcé, ahol 62 mikrogramm volt az éves átlag, de ötven feletti határérték volt Putnokon, a budapesti Honvéd utcában és a Kőrakás parknál, illetve majdnem annyi a budapesti Erzsébet téren és a Kosztolányi Dezső téren.

Még érdekesebb adatokat mutatnak az egyórás átlagok, az ezek között előforduló legmagasabb érték köbméterenként 742 mikrogramm volt Dunaújvárosban, 657 Komlón, 558 Miskolcon, 437 Százhalombattán, 433 Pécsen. A 24 órás átlagokat tekintve az állomások több mint felénél előfordult a száz feletti érték, sőt gyakorta az 150 feletti is, az eddig említett településeken kívül Komlón és Sopronban is.

Az uniós előírás szerint a 24 órás átlagokat tekintve évente 35 napon át lehetne túllépni az 50 mikrogrammos határértéket. Nos, könnyebb felsorolni azokat a városokat, ahol ezt tartani tudták – Kazincbarcika, Oszlár, Szolnok, Veszprém – az összesen 29 városból. A legtöbbször Miskolcon, a Búza téren lépték át a határt, 224-szer, vagyis itt csak az év egyharmadában volt egészséges a levegő!

Tehát 2006-ban riasztóan nagy koncentrációk fordultak elő, amelyekhez bizonyíthatóan kapcsolhatóak halálesetek. 1999-ben vizsgálták a szálló por egészségkárosító hatását 26 európai nagyvárosban, köztük Budapesten, a Levegőszennyezettség és Egészség Európai Információs Rendszer (APHEIS) keretében.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet akkor azt állapította meg, hogy a PM10 24 órás átlaga 289 napon haladta meg a 20-as értéket (akkor még), ami 170, rövid idő alatt bekövetkező többlethalálesettel hozható összefüggésbe. A vizsgálatok során a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a PM10 éves átlagkoncentrációjának csupán köbméterenként 5 mikrogrammal való csökkentése révén a hosszú távon bekövetkező halálesetek számát évi 500 fővel lehetne csökkenteni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint a légszennyezettség miatt évente többen halnak meg, mint autóbalesetben. Európában annyian, mintha évente egy közepes méretű város tűnne el a föld színéről. Egy folyóirat ahhoz hasonlította ezt a számot, mintha hetente lezuhanna két, több száz személyes repülőgép. Azt bezzeg észrevennénk.

-fk-

Veszélyes a finom por

A nagyvárosokban a környezetüknél magasabb a hőmérséklet, ráadásul a betonrengeteg lassabban hűl le. Hiányoznak az éjszakai légmozgások, míg a természetben enyhe szellő lengedez még szélcsendes éjszakákon is. Így a városok klímája sajátosan alakul, különösen azokon a helyeken, ahol kevés a zöldterület, és az úgynevezett szélcsatornákat, amelyeket a domborzati viszonyok alakítanak ki, ostoba módon beépítik, elzárják. Eközben a gépjárművekből származó légszennyező anyagok mennyisége az autók sokasodásával együtt nő. A belső égésű motorok által a légkörbe juttatott elsődleges szennyező anyagok (szénmonoxid, nitrogén-oxidok stb.) már önmagukban is károsak az egészségre, s ezekhez párosul az általuk fölkavart finom por.

A szmog eleinte Londont idézte. A téli enyhe, ködös időben a várost vastag füstköd lepte el, ami komoly veszélyt jelentett a légzőszervi betegség kialakulására, és a halálozási ráta is megugrott, ezért a télen kialakuló füstködöt londoni szmognak nevezik. A negyvenes-ötvenes években a kaliforniai Los Angelesben a légszennyezés egy másik formáját figyelték meg, amely azóta más nagyvárosokban is megjelenik, de nem télen, hanem a nyári forró napokon, napsütéses időben, fokozott gépjárműforgalomban; ez a fotokémiai vagy ózon-szmog.

A Kárpát-medencében különösen megül a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója. Ezért szigorú és a bajt megelőző szabályozásra lenne szükség. Kik a veszélyeztetettek? Főleg az idősek, a légzőszervi betegek és a gyermekek.

Jó tudni azonban, hogy bármilyen alacsony a porkoncentráció, árt egészségünknek. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom por a legveszélyesebb. Ez úgy keletkezik, hogy a járművek mozgó alkatrészei az utcákon lévő port felkavarván tovább őrlik, egyre kisebb részecskékre. A finom por belélegzéskor bejut a tüdőbe, a léghólyagocskákba, átlép a sejtek falán is és rákos gyulladást okoz, gyulladásos folyamatot indít el a tüdőszövetben.

Az utazó egyszerű szemrevételezéssel ellenőrizheti, hogy egy nagyvárosban milyen hatékonysággal védekeznek a levegő szennyezettsége és különösen a veszélyes finom por ellen. Ahol a várost aktív és passzív eszközökkel tisztán tartják – aktív: söprik, takarítják és legfőképpen mossák, passzív: a nagy szellőzőcsatornákat nem építik be, parkosítanak -, ott a házak színesek. Ahol a városra nem vigyáznak, ott idővel minden egyenszürke lesz. A nyugat-európai nagyvárosok házai színesek, Budapestéi például egyen-szürkék. Pedig Európa egyik legnagyobb folyója szeli át a fővárost, amelynek vizével le lehetne mosni az utcákról az autók által újra és újra felkavart veszélyes és ártalmas finom port.

(hankó)