Bizarr rádiójeleket észleltek az antarktiszi jégtakaró alatt
A Pennsylvania State University (Penn State) kutatói az Antarktiszon zajló ANITA-misszió (Antarctic Impulsive Transient Antenna) során olyan rádiójeleket észleltek, amelyek az antarktiszi jégtakaró mélyéről érkeztek, és semmiféle ismert fizikai modell nem ad rájuk magyarázatot.
A NASA által támogatott ANITA-misszió keretében egy kutatóballon gyűjtötte a Föld felszíne felől érkező rádiójeleket, azzal a céllal, hogy szokatlanul magas energiaszintű neutrínókat – az univerzum talán legrejtélyesebb, rendkívül kicsi tömegű, semleges töltésű elemi részecskéit – azonosítson.
Az adatelemzés során azonban két olyan rádiójelet is rögzítettek, amelyek nem a felszínről, hanem lentről, az antarktiszi jégtakaró alól érkeztek.
Ez önmagában még nem lenne különösebben szokatlan, ha a jelek egyszerű visszaverődés vagy más ismert fizikai folyamat következtében keletkeztek volna. A mérések azonban egyértelműen azt mutatták, hogy
a rádiójelek 30 fokos szögben, alulról fölfelé haladtak, ami ellentmond a jelenleg ismert részecskefizikai elméleteknek.
Ha a neutrínó valóban ilyen szögből érkezett, akkor minden ismert fizikai törvény szerint már korábban elnyelődött volna, és elvileg nem érhetett volna el a detektorig.
„Ez a jelenség nem illik bele a létező fizikai modellekbe. Ha nem neutrínó okozta, akkor valamilyen, eddig ismeretlen folyamat állhat mögötte” – nyilatkozta Stephanie Wissel, a kutatás vezetője, a Penn State fizika- és csillagászatprofesszora.
Az ANITA eddig több mint harminc hasonló eseményt észlelt, de ezek közül csupán kettő mutatott ilyesféle anomáliát. A kutatók kizárták, hogy műszerhiba vagy adatfeldolgozási tévedés okozta volna az eredményt, mivel a két jelenség teljesen eltérő időben és körülmények között történt. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy létező, természetes eredetű jelenséggel állunk szemben.
A tudósok több elméletet is mérlegelnek. Egyes vélemények szerint a rádiójelek forrása akár új típusú, eddig ismeretlen részecske is lehet. Mások nem zárják ki, hogy a sötét anyag valamely formája állhat a háttérben. Bár ezek az elméletek jelenleg még feltételezéseken alapulnak, a felfedezés kétségtelenül új kérdéseket vet fel a világegyetem felépítéséről.
A kutatók az elkövetkező években további adatgyűjtést és vizsgálatokat terveznek, hogy pontosabb képet kapjanak a jelenség természetéről. Új generációs detektorok fejlesztése is napirenden van, amelyek érzékenyebbek a jégtakaró mélyéből vagy a magas légkörből érkező, szokatlan rádiójelekre.
Az ANITA következő, továbbfejlesztett verziója várhatóan 2026-ban indulhat újabb misszióra, immár fejlettebb műszerekkel és célzott megfigyelési tervekkel. A mostani eredményeket a Physical Review Letters szakfolyóirat közölte.
(forrás)
