Bővül az arzenál

A kínai oltóanyag neve Convidecia, és a kínai CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejlesztette közösen. Vektoralapú készítmény, vagyis a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy ártalmatlan hordozóvírusba, vektorba csomagolták, így jut a szervezetbe, ahol az immunrendszer letermeli ellene a megfelelő antitestet. Vektorként az ad5-ös humán-adenovírust használták (az AstraZenecánál csimpánzból származót, az orosz Szputnyik V-nél ad26 és ad5 humán változatokat, a John­son & Jonhsonnál ad26-ot). Egyszerű tárolni, 2–8 Celsius-fok között, egy adag is elég a védettséghez, a tesztek alapján 60 év fölöttieknek is biztonsággal adható.

Elég régóta használt oltásról van szó, habár széles körben először hallunk róla itthon. Ugyanis ez a hatóanyag jutott leghamarabb a humán klinikai vizsgálatok egyes és kettes fázisába, 2020 márciusában, illetve áprilisában. Júniustól kezdve a kínai hadsereg 150 ezer tagját oltották be vele, de katonai oltóanyagként a nagyközönség sokáig nem tudott hozzájutni. A harmadik klinikai fázist 40 ezer önkéntes bevonásával Argentínában, Chilében, Mexikóban, Oroszországban és Pakisztánban folytatták le, azért nem Kínában, mert a hatékonyságot csak járványban lehet lemérni.

Az eredmények szerint 65,7 százalékos védelmet jelent a Covid–19 mérsékelt lefolyású formájával szemben, illetve 91 százalékos biztonságot nyújt a súlyos kórlefolyású megbetegedés ellen. Mexikóban és Pakisztánban engedélyezték vészhelyzeti használatát, Kínában a lakosság idén februártól kaphatja. Magyarországon az OGYÉI már tavaly decemberben áttekintette a dokumentációt, és hasonló eljárásban engedélyezte, mint a Szputnyik V-t, a felmerülő kérdésekre a gyártó cég megküldte a választ. Jelenleg a beérkező mintákat várjuk, amelyeket még bevizsgál a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A hírek szerint néhány héten belül várható több millió adag leszállítása.

A Covishield indiai vakcina nem más, mint a brit–svéd AstraZeneca-gyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztése, amit a Serum Institute of India gyárt licenc alapján. Ez a világ legnagyobb vakcinagyártója, napi 50 millió dózissal, ezen belül a Covishield napi 2,5 millió adagot tesz ki. Múlt hét végi hírek szerint azonban az indiai kormány felfüggesztette az exportot legalább áprilisig, tehát innen csak ezután kaphatunk vakcinát. Az indiai gyár eddig 60 millió dózist szállított le a világ 76 országának, belföldre pedig 54 milliót. Az ország ugyanakkor vakcinahiánnyal és a járvánnyal is küzd, ráadásul azonosítottak egy új típusú, úgynevezett dupla mutánst, ami két változat tulajdonságait is hordozza, de egyelőre nem tisztázott, hogy veszélyesebb-e az eredeti vírustörzsnél. Gyakorlatilag borítékolható volt, hogy a kormány hazai ellátásra kötelezi a gyárat.

A Covishieldet egyébként nem saját vizsgálat, hanem annak a rendeletnek alapján engedélyezte az OGYÉI, miszerint már lefolytatták az eljárást olyan államban, ahol a gyógyszergyártás és a klinikai vizsgálatok a magyarországi szabályozással egyenértékűnek tekinthetők. Ilyen ország a többi között Kanada, ahol a hatóság (Health Canada) februárban adott ki rá veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt.

Az utóbbi hetekben arról is szóltak a hírek, hogy bizonyos esetekben ritka, vérrögképződéssel járó mellékhatást okoz az AstraZeneca-oltás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata alapján azonban folytatni lehet vele az oltási kampányokat, miután megállapították, hogy az oltóanyag biztonságos, „a vérrögképződési események gyakorisága” az ezen vakcinával oltottak körében nem tűnik magasabbnak, mint az általános populáció körében tapasztalt érték.

Az EMA nemrég engedélyezte a John­son & Johnson egydózisos vakcináját is, ebből 4,3 milliót rendeltünk az Európai Unión keresztül, de ennek érkezéséről keveset tudni, talán áprilisra várható.