Bármilyen kicsi területileg a katolikus világ római központja, a Vatikán, a földgolyó minden hírközlőszervének munkatársa élénken figyeli, ki megy be, ki jön ki a saját testőrséggel rendelkező, különleges légkört sugárzó, legkisebb államból. Lehet bármilyen világi nagyhatalom vezetője valaki, mégis arra vágynak, hogy fogadja őket Szent Péter utóda, a mindenkori pápa, az egyház feje.

Életre szóló élményt jelent még a más vallásúaknak vagy ateistáknak is, ha az egyszerű, fehér habitusban megjelenő Szentatya közelébe kerülhetnek. Erre mondják a hétköznapi életben, hogy légköre, aurája van, ami nem marad hatás nélkül. Ha bármilyen okból megszólal a pápa, emberek százmilliói lesik szavait, és a vezető hírek közé kerülnek gondolatai. Különösen így van ez, ha pápai körlevelében mutat irányt a világnak a Szentatya.

Görög elnevezéssel pápai enciklika a hivatalos megnevezése, amely az összes vagy több egyházfőhöz van intézve. A polgári év szerint keltezik és a pápa teljes nevével van aláírva, dogmatikus horderejük különböző. Tévmentes tani határozatokat csak kivételesen tartalmaznak, ilyen volt például IX. Pius pápa Quanta cura című enciklikája 1864. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás napján. Híresek XIII. Leo enciklikái, amelyeket a bölcseletről, a családról és a munkáskérdésről (Rerum novarum) írt. Az enciklikák „Acta” néven vannak összegyűjtve.

Pápasága ötödik évében harmadik pásztorlevelét adta közre XVI. Benedek, Szent Péter és Pál apostolok ünnepére dátumozva. Az enciklikát hét nyelven (olaszul, portugálul, németül, angolul, franciául, lengyelül és spanyolul) adták ki július 7-én, magyar fordítása a nyár végére készül el. A pápai Caritas in veritate kezdetű körlevél mintegy hatvanoldalas és hat fejezetből áll. Az első körlevele a Deus caritas est (Isten a szeretet) kezdetű volt 2006-ban, a második a Spe Salvi (A reményben lettünk megváltva) című 2007-ben.

Mit akar a világ tudtára adni legújabb pásztorlevelével a Szentatya? Ha hasonló témájú, korábbi mondanivalót keresünk, akkor VI. Pál pápa Populorum progressio című enciklikájához kapcsolhatjuk. Nevezhetjük szociális körlevélnek is, bár társadalmi tanítása jóval túlmutat a napi aktualitásokon. Központi kérdése az emberi fejlődés, az emberiség aktuális és kívánatos útjaként ábrázolva, amely tart a Végső Cél felé, s amely témát VI. Pál fentebb említett, 1967-ben kiadott körlevelében, a Populorum progressióban már a középpontba állított. Utóbbit választotta XVI. Benedek kiindulópontnak a Caritas in veritate megírásához, és tette teljessé a teljes emberi fejlődés gondolatát.

A Caritas in veritate radikálisan veti fel VI. Pál gondolatát és választ is ad rá. A kérdés az, hogy túlél-e az emberi civilizáció az alapvető vonatkozási pontok megtalálása nélkül, az örökkévalóság megválaszolása nélkül? Lehet-e igazi fejlődés Isten nélkül? A fejlődést a pápa nemcsak anyagi dolgokra érti, hanem az erkölcsi, lelki, transzcendens síkon való fejlődést is mind az egyes ember, mind a közösség szintjén.

Nem könnyű helyesen érteni a Szentatya körlevelét, olyannyira, hogy az eddig megjelent írások és szóbeli vélemények alapján többen azzal vádolják meg a pápát, hogy a globalizáció hívei közé szegődött. Az az értelmezés is félrevezető, amely szerint napi aktualitásokkal, a gazdasági válsággal, a napi szociális problémákkal foglalkozik körlevelében. Ez olyannyira nem így van, hogy miután bizonyos akadályok miatt nem korábban jelent meg az enciklika, csak az aktualitás okán írt a végén az egész világot foglalkoztató problémákról.

Teljesen véletlen, és nem az enciklika apropója, hogy a fejlett országok kormányfői épp július elején tartották találkozójukat Rómában. Mégis, az enciklika mondanivalója távolabbra nézve ugyan, de utat mutat az emberi civilizáció túlélési módjához.

Míg a világ hatalmasságai, politikusai félelemmel nézik az elindult világválságot, addig XVI. Benedek megértette, hogy most jött el az idő megmutatni a helyes utat a szakadék felé bukdácsoló emberiségnek. Nagy kérdés, hogy megfogadják-e a gondolatait és elég bátrak lesznek-e vezetőink a megvalósításához.

Mit jelent a Caritas in veritate? Az igazságban gyökerező szeretetet. A mondanivaló a „szeretetben és az igazságban megvalósuló teljes értékű emberi fejlődésről” szól. A szeretet és az igazság XVI. Benedek üzeneteinek visszatérő fogalmai, mert csak az igazságban létrejövő szeretet képes megváltoztatni az emberiséget. Az igazság pedig nem más, mint a világ és benne az ember rendeltetésére vonatkozó isteni terv. A szeretet mint fogalom a pápai értelmezésben nem csak egy szentimentális érzelem kifejezője, amit azzal is leértékeltek, hogy minden, arra nem méltó érzelemre használják. A szeretet mint fogalom valódi értelme a másik ember vagy közösség javának akarása, mások érdekében való cselekvés. A közjóért tevő ember a szeretetet gyakorolja, amikor embertársaiért tesz valamit. Ez hiányzik napjainkból, ezért van annyi szenvedés és igazságtalanság a földön. A szeretet magába foglalja az igazságosságot, de túlmutat rajta. Már a Deus caritas est kezdetű enciklikában leírta Benedek pápa: „Az a fölfogás, mely szerint az igazságos struktúrák fölöslegessé tennék a szeretet gyakorlását, valójában materialista emberképet rejt: azt a babonát, hogy az ember „csak kenyérrel” él (Mt. 4,4; Törv. 8,3).

Reméljük, hogy lesz „füle” az emberiség vezetőinek, és meghallják a Szentatya szavait.

Hankó Ildikó