A böjtölés annyit jelent, hogy a böjtölő leegyszerűsíti az életét. Nem eszik és nem iszik, csak éppen annyit, amennyi feltétlenül szükséges. Táplálkozáskutatók szerint a böjt a hosszú élet egyik alapvető titka. A böjtölők között nincs szívelhájasodásban meghaló ember. Gondolatait nem kötik meg a hétköznapokban futandó kötelező körök, mert csak a fontos dolgokra figyel.

A negyvennapos böjtre a Bibliában sok példát találunk. A legfontosabb mégis Jézus története. Őt negyvennapos böjt után kísértette meg a sátán. Csupa olyan dologgal, amit egy ember maga is nap mint nap átél. Jézus győzelmet aratott a kísértések felett és ez erőt ad arra, hogy a keresztény ember újra meg újra megpróbáljon jó lenni. Újra meg újra, minden kudarca mellett törekedjen arra, hogy egyre tökéletesebben szeretni tudó ember váljék belőle.

Nagyböjt idején, Isten Igéjének segítségével, figyeljünk arra, hogy váljék fontossá minden közösség számára a szeretetteljes, megértő magatartás azok iránt, akik megöregszenek. Mindemellett rá kell hangolódnunk arra is, hogy bizalommal tekintsünk a halál misztériumára azért, hogy az Istennel való végső találkozásunk a belső béke állapotában történjen. Ismerjük fel, hogy az fogad bennünket, aki az anyai méhben szőtt egybe minket, vagy más helyen: saját képére és hasonlatosságára alkotott bennünket. Erre figyelmeztet minket hamvazószerda régi szokása, a hamvazkodás. A pap a bűnbánat jeleként az elégetett barka hamujából keresztet rajzol a hívő homlokára, és ezt mondja: "Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!"

A nagyböjt (a húsvétot megelőző 40 nap) mai gyakorlata, amelynek kezdetét a nagyböjt első vasárnapját megelőző szerdára tették, a VII. században alakult ki. Így hamvazószerdától húsvétvasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. Fontos azonban, hogy a közbeeső hat vasárnap nem böjti nap! A vasárnap, s ez minden vasárnapra érvényes, ugyanis ünnepnap.

Az asztalközösség, a közös étkezés, még a vasárnapi családi ebéd is az istentisztelet egy formája. 325-ben a niceai zsinat már általános gyakorlatként beszél a húsvét előtti negyvennapos böjtről. A negyvenes szám leginkább Jézus negyvennapos böjtjére (Mt: 4,2) emlékeztet. A negyven nap kettős rendeltetése: a katekumenek felkészítése a keresztség felvételére és a hívek általános bűnbánati ideje, amely a húsvéti örömre készíti fel lelkünket.

A középkorban egyre inkább előtérbe került a Jézus szenvedésére való kegyes emlékezés. A szent negyven napnak kettős jellegzetessége van, előkészít a keresztségre vagy emlékezetünkbe idézi azt, továbbá hangsúlyozza a töredelmesen bűnbánó lelkületet. Ennek révén különösen jól előkészíti a nagyböjt a húsvéti misztérium megünneplésére a hívőket, akik Isten igéjét nagyobb buzgósággal hallgatják és több időt fordítanak az imádságra. Ez az időszak hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a mise megkezdéséig tart. Ekkor kezdődik ugyanis a húsvéti szent háromnap.

A liturgia szerint a nagyböjtre eső emléknapon vasárnapokon, megemlékező gyászmiséken az oltárokat nem díszítik virággal. Nagyhéten az orgona hallgat. Korábban a nagyböjt ötödik vasárnapján a feszületeket és a szobrokat egészen a nagypénteki keresztleleplezésig lila leplekkel takarták le. A néphagyomány szerint az úgynevezett "fekete vasárnapon" a falusi asszonyok és leányok az ország számos vidékein feketébe öltöztek, s így mentek a templomba.

Nagyböjtben van virágvasárnap, latinul Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap. Az Úr e messiási bevonulását már a IV. század végén nagy ünnepélyességgel ünnepelték Jeruzsálemben. A keresztények az Olajfák hegyén gyűltek öszsze, s hosszabb liturgián vettek részt, majd estefelé a püspököt körmenetben kísérték körül a városon. A részt vevő gyermekek olaj- vagy pálmaágakat vittek.

A körmenet a XI. században vált általános gyakorlattá. A századforduló táján az ország több részén szokásban volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, és csak húsvétkor vették elő újra. Az idősebb emberek még emlegetik a "negyvenölést", ami abból állt, hogy aki tartotta, negyven napig csak egyszer evett napjában. Húst és zsíros ételeket a nagyböjtben nem ettek. Külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti étel volt többek között a korpából készült savanyú leves. Az étrendek alakulása az egyház böjti előírásaihoz igazodott, mind a nagyböjtben, mind pedig az év más böjti napjain, úgymint pénteken vagy karácsony böjtjében.

A magyar parasztkonyha két jól elkülönülő ételcsoportja a tészták és a húsételek. Általában kedd és csütörtök a "húsevő" nap, míg a szerda és a péntek "tésztaevő" nap volt. Hétfő, szombat változik, gyakran az elmúlt ünnep maradékából, illetve már az ünnepi készülődés jegyében formálódik. A vasárnapi, illetve ünnepi étkezés étrendje gazdagabb volt a szokásos hétköznapinál. A nagyböjti étrendekben sűrűn szerepelt az egyszerű sóban főtt bab, az olajos káposzta, asztalt gyümölcs, főzelékfélék, különböző halételek, tojásételek, kalácsok.

A felsorolás azt mutatja, hogy az ételek helyes megválasztásával a böjti napokon is lehet választékosan étkezni. A klasszikus léböjt idején le kell mondanunk a szilárd táplálékról, viszont sok folyadékot kell innunk. Az úgynevezett száraz böjt idején tulajdonképpen mindenfajta tápláléktól, még a folyékonytól is tartózkodnunk kell. Folyadékra, ami elsősorban víz kell hogy legyen, azonban nagyobb mennyiségben van szükségünk. A kombinált böjt alkalmával klasszikus és száraz böjti napok váltakoznak.

Jó, ha tudjuk, hogy már egy kis szelet kenyér, egy kiflidarab, vagy egy kis gyümölcs is megszakítja a belső forrásokból történő táplálékfelvételt. Egyes teákkal és gyümölcslevekkel is vigyáznunk kell, mivel ezek hatására gyomorsav termelődik, ami irritálhatja a gyomorfalat. Fontos, hogy a böjtkúra megkezdése előtt alaposan tisztítsuk ki a szervezetünket. Ilyenkor ajánlatos a szokásosnál kevesebbet és egyszerűbb ételeket enni.

Fogyasszunk sok gyümölcsöt és nyers táplálékot. A böjt reggelén pedig végezzünk savanyúkáposzta-leveses, keserűsós, avagy beöntéses béltisztítást, ezzel gátolva a salakanyagok ingerlő hatását és azok visszaszívódását. Hashajtószert szedni szigorúan tilos, mert az ingerli a gyomrot és a beleket. A kúra alatt naponta legalább 2,5-3 liter folyadékot igyunk meg. Erre azért van szükségünk, hogy a salak- és a méreganyagok kiürüljenek a szervezetünkből.

A testmozgás szintén serkentőleg hat a vérkeringésre és a bomlástermékek kiürülésére a szövetekből. Masszázzsal is segíthetjük a salaktalanítást, ugyanakkor feszesebbé tehetjük a bőrünket. Böjt idején sokat kell pihennünk, aludnunk, mert a testünk mellett az idegrendszerünknek is regenerálódásra van szüksége. Éppen ezért nem árt, ha erre az időre szabadságot veszünk ki, esetleg olyan helyre megyünk, ahol csoportosan böjtölhetünk.

A böjt időtartama lehet heti 1-2 nap, vagy akár 30-40 nap is. Ha negyedévenként böjtölünk, akkor 5-10 nap is elegendő. A kúra utáni evésre történő visszaállásra, az úgynevezett felépítésre nagyon oda kell figyelnünk, ezért étrendünk összeállítására legalább annyi időt kell szánnunk, mint a böjtre. Fokról fokra álljunk vissza a korábbi étkezésre. A böjtöt egy almával törjük meg. Ebédre már fogyaszthatunk zöldségekben gazdag levest. Estére megint egy almát, egy kefírt vagy joghurtot. A következő napon ehetünk rizst, párolt zöldségeket, de húst még mindig nem. Viszont frissen csavart gyümölcs- és zöldséglevet, akár vízzel hígítva, és gyógyteákat már ihatunk. Néhány szem héjában sült vagy főtt krumpli is kerülhet az asztalunkra.

A visszaállás időszakában lehetőség szerint ne igyunk kávét és alkoholt. Kerüljük az édességeket! Ne együnk csokoládét, süteményt! Húsból csak csirke- vagy pulykamellet, esetleg halat, amit a böjt utáni második héten iktassunk be az étrendünkbe. A felépítő étrend alatt ne sózzunk, mert a szöveteink ödémássá válhatnak. Fokozatosan fogyaszzunk minél több rostban gazdag ételt. Mindent alaposan rágjunk meg. Ha az emésztésünkkel gondunk lenne, reggelente együnk meg néhány szem, előző este vízbe áztatott aszalt szilvát, amelynek a levét is igyuk meg.

Böjti káposzta

Hozzávalók: 50 dkg savanyú káposzta, 1 kg-os hasáb (káposztafej), 25 dkg rizs, 4 kemény tojás, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor zöldkapor, 1 alma vagy birsalma, 2 dl tejföl, 1 kiskanál pirospaprika, 2 kiskanál levesízesítő por, 1 kiskanál törött bors, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál olaj. Az olajban megpirítjuk a vöröshagymát, néhány percig sütjük rajta a rizst, sóval, törött borssal, pirospaprikával, fokhagymával ízesítjük, és egy kevés vízzel 5 percig pároljuk. Kihűtjük, összekeverjük a kis kockákra vágott kemény tojásokkal. Ezzel töltjük meg a káposztafej leveleit. Az edény aljára rakjuk a szálas káposztát, közé rakjuk a finomra vagdalt kaprot, felszeletelt almát, és egymás mellé a töltelékeket. Annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, és kis lángon puhára főzzük. Végül a liszttel elkevert tejföllel behabarjuk.

Juhtúrós lángos

Hozzávalók: tíz lángoshoz: 40 dkg liszt, 1,2 kg főtt burgonya, 1,5 dl olaj, 2 dkg élesztő, 3 dkg cukor, 2 dl tej, só. A töltelékhez: 25 dkg juhtúró, 1 dl tejföl, egy csokor kapor. A lisztet langyos helyre tesszük. A burgonyát megtisztítjuk, jól megmossuk, és gyengén sózott vízben megfőzzük. Ha puha (vigyázzunk, hogy túl puhára ne főjön), leszűrjük, jól lecsurgatjuk és azonnal forrón áttörjük. Közben az élesztőből egy kevés cukorral, langyos tejjel és liszttel kovászt készítünk. Langyos helyen megkelesztjük, ezután a burgonyát hozzáadjuk a liszthez, beletesszük a megkelt kovászt, megsózzuk és annyi langyos tejet adunk hozzá, amennyit felvesz ahhoz, hogy kb. kenyértészta keménységű legyen. Jól összegyúrjuk és egy kevés liszttel megszórva, a tetejét tiszta ruhával letakarva, langyos helyen megkelesztjük. Ha megkelt, meglisztezett deszkára borítjuk, ceruzavastagságúra nyújtjuk, kiszaggatjuk gömbölyűre nagyobb kiszúróval, vagy vághatjuk, ízlés szerint téglalap vagy négyzet alakúra. Mielőtt a forró zsírba tesszük, minden lángost két-három helyen éles késsel bevagdosunk, azért, hogy ne húzódjon össze sütés közben. Serpenyőben, egy kevés forró zsírban vagy olajban sütjük ki, előbb az egyik oldalát szép pirosra-ropogósra, majd megfordítva ugyanúgy a másik oldalát. A friss juhtúrót egyenletesen, simán szétterítve elosztjuk a lángosokra, meglocsoljuk 1 dl tejföllel és megszórjuk egy kis csomó finomra vágott friss kaporral. Gyorsan félbehajtjuk, egy kissé összenyomkodjuk a lángosokat, hogy ne nyíljanak ki és a töltelék egyenletesen terüljön el bennük. Tűzálló tálon vagy zománcozott tepsiben 5-10 percig a sütőbe tesszük, hogy jól összemelegedjen. Forrón tálaljuk.

Kapucinus rétes

Hozzávalók: 12 dkg vaj, 24 dkg liszt, 2 tojás, 2 dkg élesztő, 10 dkg cukor, tej, só. A töltelékhez: 12 dkg cukor, 20 dkg mandula, 1 citrom, mazsola, 4 evőkanál ruh, fahéj. A vajból, lisztből, egy egész tojásból és egy sárgájából, élesztőből és cukorból egy kevés sóval és langyos tejjel rétestészta keménységű tésztát készítünk. Ha szép sima és hólyagos, meleg lábassal betakarjuk és kelni hagyjuk. Ezalatt elkészítjük a tölteléket: a cukorból egy kevés vízzel szirupot főzünk, ezután beletesszük a héjas őrölt mandulát (fele lehet dió is), egy kevés citromhéjat, 6 dkg mazsolát, 4 evőkanál rumot, egy pici fahéjat. A kihűlt tölteléket a kinyújtott tésztára kenjük, de nem egészen a széléig, azután összesodorjuk, tepsibe tesszük, kelni hagyjuk, végül megsütjük. Ha kihűlt, csokoládémázzal vonjuk be.