Csak három éve maradt az emberiségnek a vörös vonal átlépéséig?
Egy közel hatvan nemzetközi klimatológus részvételével készült friss jelentés szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása olyan mértékben növekszik, hogy az emberiség akár már 2028-ra átlépheti a Párizsi Megállapodás szempontjából kritikusnak tartott 1,5 °C-os globális hőmérsékletemelkedési határt. Az elemzés a Earth System Science Data című szaklapban jelent meg.
A jelentés szerint az emberiség számára rendelkezésre álló, globális szén-dioxid-kibocsátási „költségvetés” – vagyis az a mennyiség, amely még biztonságosan kibocsátható anélkül, hogy átlépnénk az 1,5 °C-os küszöböt – már csupán 130–143 milliárd tonnára tehető. Ez a jelenlegi, évi 42–46 milliárd tonnás kibocsátási szint mellett azt jelenti, hogy legfeljebb két-három év maradt a keret kimerüléséig.
Felgyorsult a felmelegedés, nő a tengerszint
A globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest már 1,24 °C-kal emelkedett, a felmelegedés üteme pedig évtizedenként 0,27 °C-ra gyorsult – ami több mint kétszerese a korábbi időszakokban mért értéknek. Az extra hőmennyiség túlnyomó része, mintegy 90 százaléka, az óceánokban raktározódik, ami fokozza a tengerszint emelkedését és az élővilág pusztulását, továbbá gyakoribbá teszi az áradásokat és a partvonalak erózióját.
1900 óta a tengerszint globálisan mintegy 22,8 centiméterrel nőtt. Bár ez a szám önmagában csekélynek tűnhet, a tengerparti régiók számára komoly kihívást jelent, hiszen növeli a viharok és az áradások esélyét.
A hatások már most is érezhetők
A felmelegedés hatása nem csupán a természetet, de az emberi társadalmakat is súlyosan érinti. Egyes kulcsfontosságú agrárországokban – például az Egyesült Államokban, Kínában vagy Oroszországban – a kukorica- és búzatermés akár 40 százalékkal is csökkenhet, ami komoly élelmiszer-ellátási zavarokat okozhat. Egy másik elemzés szerint 2022-ben a szárazföldek mintegy 30 százalékát érintette extrém aszály, és ez a tendencia folytatódik.
Még van remény, de az idő sürget
Bár a jelentés szerint az 1,5 °C-os határérték átlépése egyre valószínűbb, a kutatók úgy vélik, még nem késő a folyamat lassítása. A fosszilis energiahordozókról való áttérés, a megújuló energiaforrások (nap-, szélenergia) előtérbe helyezése és a kibocsátás drasztikus visszafogása esetén még stabilizálható lehet a hőmérséklet-emelkedés.
A tanulmány egyik szerzője, Joeri Rogelj professzor (Imperial College London) így fogalmazott:
„Már a legkisebb mértékű felmelegedés is számít, mivel gyakoribbá és intenzívebbé teszi a szélsőséges időjárási jelenségeket.„
(forrás)
