Csák János: A magyarság célja ezerszáz éve a megmaradás
„A magyarság célja 1100 éve a megmaradás. Identitás nélkül azonban nem képzelhető el a megmaradást megalapozó cselekvőképesség. Ezért ragaszkodunk a zsidó-keresztény gyökereinkhez” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 196. közgyűlésén hétfőn Budapesten.
A tudós testület ülése Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött, aki kiemelte: „Csak érdemi akadémiai szerepvállalás és az akadémia és a kormányzat közötti együttműködés hozhatja el a kormányzati ciklusokon túlmutatóan stabil, kiszámítható és hatékony nemzeti KFI rendszert, és az eredmények nemzetet erősítő hasznosulását”.
Freund Tamás köszöntőjében az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
Mint mondta, ez kiemelten igaz a kutatás-fejlesztés-innováció politikára, de valójában érvényes minden tudományos és technológiai megalapozást igénylő szakpolitikai, társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai kezdeményezésre is.
„Ez a meggyőződés hatotta át első elnökjelölti programomat, az elmúlt három évet, és megválasztásom esetén ennek érvényesítésére törekszem a következő három évben is” – hangsúlyozta.
Az MTA elnöke után Csák János kulturális és innovációs miniszter mondott beszédet, aki kiemelte: a magyarok ezer éve konstituált életvilágot alkottak, amit nemzedékről nemzedékre képesek voltak továbbadni.
Beszélt arról is, hogy koronként változott, mi határozta meg, hogyan látjuk a világot. Eleinte a vallás, később emellett a politikai filozófia, majd a művészet, napjainkban pedig a tudomány az, ami meghatározza világlátásunkat – fogalmazott.
Kitért arra, hogy a hazai hozzáadott érték növelése érdekében, a mostaninál szorosabban együttműködő ökoszisztémát kell kialakítani a gazdaság és a piaci szféra, valamint az egyetemek, a kutatóintézetek és az akadémia együttműködésével. Emellett szorgalmazta a különböző tudományterületek művelői közötti kapcsolat erősítését, a létrejövő intellektuális teljesítmények társadalmi és gazdasági hasznosulásának elősegítését és reménytelinek nevezte az MTA és a kormány közötti együttműködést.
Ezt követően Didier Queloz Nobel-díjas asztrofizikus, a Genfi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem professzora tartott ünnepi előadást az exobolygókról, azaz a Naprendszerünkön kívüli csillagok körül keringő égitestekről.
A program az akadémiai díjak átadásával folytatódott.
Délután zárt munkaközgyűléssel folytatja tanácskozását az MTA legfőbb döntéshozó testülete. Ennek keretében egyebek mellett Freund Tamás elnök és Kollár László Péter főtitkár beszámolóját hallgathatják meg az akadémikusok és a közgyűlés nem akadémikus képviselői. Tárgyalnak az MTA vagyongazdálkodási irányelveiről, illetve döntenek több egyéni indítványról is. Kedden pedig a közgyűlés tagjai megválasztják az MTA tisztségviselőit.
