Csák János: ez a három dolog számít a technológiai versenyben
A világgazdasági technológiai versenyben való helytállásnak is feltétele az önvédelmi képesség és a „puha hatalom” megfelelő alkalmazása, valamint a világos célkitűzés – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, egy nemzetközi tudományos fórumon.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ki nyeri a technológiai és gazdasági versenyt? című, Kínát és az Egyesült Államokat középpontba állító konferenciáján elmondott nyitóbeszédében Csák János kiemelte, hogy vegyes nemzetközi megítélése ellenére a kínai gazdasági modell működőképes, mert a hagyományos identitáson alapuló önrendelkezésre és a cselekvőképesség fenntartására épít.
Hozzátette: a külföldi befektetések területén ugyanakkor Kína még jelentős hátrányban van az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, mivel a GDP-arányos érték csak 15 százalék az amerikai 43 százalékkal szemben.
Csák János arra számít, hogy ha Kína nemzeti össztermékben beéri amerikai ellenfelét, akkor a külföldi befektetéseit legalább megduplázhatja.
A technológiai versenyben részt vevő országok számára a miniszter fontos célnak nevezte a kulturális erő, azaz a „puha hatalom” jó alkalmazását, hogy ne csak reagálásra, hanem előregondolkodásra is használják.
Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője arra figyelmeztetett, hogy a technológia birtoklása hatalmat jelent, és az együttműködéseket jelenleg felülírja a verseny, amely egyre jobb alkalmazkodási képességet követel a részt vevő országoktól.
Az MCC kétnapos rendezvényén többek között olyan témákról tartanak előadásokat, mint a kínai-amerikai technológiai verseny magyar vonatkozásai gazdasági, társadalmi és diplomáciai szempontból; a technológiai versengés geopolitikai következményei; az amerikai-kínai versengés az elektromosautó-ipar és az akkumulátorgyártás területén, valamint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok önfejlesztési lehetőségei.
A kerekasztal-beszélgetéseken az MCC és több magyar egyetem szakértőin kívül indonéz, izraeli, orosz, kínai, vietnámi és szlovén egyetemi kutatók, valamint szakdiplomaták, illetve a nemzetközi és kereskedelmi kapcsolatfejlesztéssel foglalkozó szakemberek is részt vesznek.
