Csernobil megmentője: a gomba, ami megeszi a sugárzást
Egy elhagyatott, halálos zónában kezdődött – de akár a jövő űrbéli védelmi technológiája is lehet.
A csernobili reaktor romjai között egy titokzatos fekete penészgomba bukkant fel, amely nemcsak túlélte az extrém sugárzást, hanem úgy tűnik, táplálkozik is belőle. A tudósok szerint ez a különös élőlény egy napon megvédheti az embereket a világűr legnagyobb veszélyétől: a kozmikus sugárzástól.
A sugárzás elől mindenki menekül – ez a gomba viszont keresi
1997 májusában a mikrobiológus Nelli Zsdanova belépett a csernobili atomerőmű kiégett reaktorának romjai közé, és meglepő felfedezést tett: a falakon és vezetékek belsejében fekete penészgombák telepedtek meg. A halálos sugárzás ellenére ezek az élőlények nemhogy elpusztultak volna – mintha vonzotta volna őket az ionizáló sugárzás.
A penész nem csupán túlélni próbált: kutatások szerint a gombafonalak (hifák) a sugárzás irányába növekedtek, hasonlóan ahhoz, ahogy a növények a napfény felé nyúlnak. Ezt a furcsa jelenséget Zsdanova radiotropizmusnak nevezte el.
Melanin: a természetes sugárpajzs?
A fekete penészt színét adó melanin kulcsszereplő lehet. Ez a pigment – amely az emberi bőr és haj színéért is felelős – úgy tűnik, képes elnyelni az ionizáló sugárzást, és azt energiává alakítani. Hasonlóan működik, mint a fotoszintézis – csak itt nem fényt, hanem sugárzást használ az élőlény.
A melaninnal telített sejtfalak egyfajta pajzsként viselkednek, elnyelik a káros sugarakat, és antioxidánsként védik a sejtszerkezetet a szabad gyököktől.
Túlélőképesség, ami túlnő a Földön
Zsdanova munkáját 2007-ben Ekaterina Dadachova vitte tovább, aki kimutatta: a sugárzás valójában gyorsítja ezeknek a gombáknak a növekedését. A csernobili penészek 10%-kal gyorsabban fejlődtek radioaktív cézium mellett, mint normál környezetben. Ezt a jelenséget radioszintézisnek nevezik: a gombák nemcsak elviselik a sugárzást – hasznosítják is.
A gomba az űrben is helytállt
2018-ban a Cladosporium sphaerospermum nevű gombát a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldték. A kutatók megdöbbentek: a sugárzással bombázott minták átlagosan 21%-kal gyorsabban nőttek, mint a földi kontrollminták. Még egy vékony penészréteg is mérhetően csökkentette a sugárzást a minták alatt – ez arra utal, hogy ezek a gombák potenciális élő sugárvédelmi pajzsként is használhatók.
Jön a „gombafal” a Marson?
A NASA tudósai már dolgoznak rajta: a jövő marsi vagy holdi bázisai gombaalapú anyagokból épülhetnek. Az úgynevezett „mikoarchitektúra” nemcsak könnyen termeszthető lenne idegen bolygón, de öngyógyító és sugárzásálló is – ráadásul nem kéne drága és nehéz anyagokat szállítani az űrből.
Mindez még kutatás alatt áll, de ha Dadachova és Averesch eredményei igazolhttps://www.bbc.com/future/article/20251125-the-mysterious-black-fungus-from-chernobyl-that-appears-to-eat-radiationást nyernek, a csernobili fekete penész megmentheti az űrhajósokat – és vele együtt az emberiség távoli jövőjét.
