Digitális nomádok

Képzeljük el, hogy a hivatalunktól távol – feledve a dress code, vagyis a munkahelyi viselet előírásait, a szigorúan vett munkaidőt és számos egyéb kötelezettséget – szabadon dolgozhatunk a saját időbeosztásunk szerint, a magunk választotta helyszínen, akár egy fehér homokos óceánparton pál­mafák alatt is… Sokak számára mindez már a Covid-járvány előtt sem volt utópia, ám a világméretű fertőzés terjedése még inkább kibővítette a home office kínálta esélyeket, jócskán átírva mindazt, amit korábban a munkahely fogalmáról gondoltunk.

Az ingatlanpiaci szakembereket tömörítő Unissu és a kelet-közép-európai ingat­lanipar vezető rendezvényközpontjaként működő Property Forum által közösen szervezett év eleji konferencia egyik előadója arra hívta fel a figyelmet, hogy 2030-ra 300 millió digitális nomád lehet a világon, vagyis olyan dolgozó, akinek a munkája nincs helyhez kötve, és teljes mértékben az online térben zajlik. A kötetlenül dolgozók között az informatikusok mellett szép számmal akadnak marketinggel, kreatív szolgáltatásokkal vagy éppen tudományos kutatással foglalkozó szakemberek is. A Covid-járvány következtében pedig még több munkaterület előtt nyílik meg a lehetőség, ami komoly alkalmazkodást igényel mindennapi életünk szervezésében, de jelentős változásokat hoz az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a digitalizáció terén is.

Részleges visszarendeződés

A fertőzés megjelenése valóságos digitális robbanást kényszerített ki az élet számos területén, de óriási kihívást jelentett a munkaadók és a munkavállalók számára is Strausz György Gábor, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) elnöke szerint. A Magyar Cetelem Bank megbízott informatikai igazgatója arról számol be, hogy a home office miatt a vállalati rendszereket úgy kellett sürgősen online üzemmódba állítani, hogy folyamatos maradjon az üzletmenet. A váltás jelentős hatást gyakorolt a vállalati kultúrára is. A dolgozók ezzel párhuzamosan rekordsebességgel sajátították el az újonnan felállított rendszerek használatát. Strausz György Gábor arról is tájékoztat, hogy a visszajelzések szerint az idő múlásával a dolgozók egyre nehezebben élték meg, hogy ki kell szakadniuk megszokott munkahelyi környezetükből, hiányzott nekik a háttér-kommunikáció és az informális csatornák. Az otthoni, olykor zavaró körülmények sem könnyítették meg a dolgukat, mint például az online tanuló gyerekek felügyelete és segítése.

– Úgy vélem, a járvány lecsengésével sokkal többen dolgoznak majd home office-ban, mint korábban, de számuk a jelenlegi gyakorlathoz képest csökkenni fog, tehát bizonyos mértékű visszarendeződésre számítok. A tavaszi átállás jól sikerült, úgy is fogalmazhatnék, hogy a megváltozott helyzet az informatikai szektor malmára hajtotta a vizet. A gyors döntéshozatalnak köszönhetően nem kerültek hátrányba a nagyvállalatokhoz képest a kisebb cégek sem, de a sikeres helytállásnak árnyoldala is van. A vállalatok vezetősége ugyanis sok esetben arra a megállapításra jutott, hogy az informatikusok forráshiány esetén is eredményesen birkóznak meg a többletfeladattal, eszerint vannak még tartalékok a rendszerben. Ez azonban félrevezető konklúzió, mert az új struktúrák folyamatos működtetése nem garantálható sem létszámleépítés esetén, sem a költségvetés további csökkentésével, sőt sokkal inkább pluszforrásokat igényelne. Ennek hiányában a vállalatok hosszú távon jelentős üzleti kockázatot vállalnak – figyelmeztet a VISZ elnöke.

Várostervezés és a bérlő kényeztetése

– A városfejlesztés terén is szemléleti fordulatra számíthatunk az elkövetkező években – jelenti ki dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke. – Ahogyan már a középkorban is a járványok és katasztrófák határozták meg a városok tagolását, úgy napjainkban is felerősödnek a várostervezés védelmi és biztonsági szempontjai a gazdasági követelményekkel szemben. A paradigmaváltás részeként megnövekszik a zöldfelületek, parkerdők jelentősége, és élénkül a veszélytelen kapcsolattartás szerepe. Ennek persze megvan az árnyoldala is, hiszen az egyéni mobilitás iránti igény miatt egyre többen szavazhatnak az autós megoldásokra. Nem egyértelmű tehát, hogy a home office együtt jár a közlekedési dugók enyhülésével, és egy csapásra megoldja a parkolási problémákat is.

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetője hozzáteszi, a járványhelyzettől függetlenül is zajlik már egy olyan életmódváltás a világon, amelynek következtében a munka és a magán­élet kevésbé válik el egymástól, a pandémia azonban felerősítette ezt a tendenciát. Az egyetemi docens megjegyzi, hogy az otthoni munkavégzéshez szükséges infotechnika már korábban is rendelkezésre állt, most azonban szélesebb csoportok vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Ezzel összefüggésben átértékelődnek a lakóhely-preferenciák, előtérbe kerül a tisztább, zöldebb, egészségesebb környezet. A MUT elnöke kiemeli, hogy Magyarországon a rendszerváltozás után megindult, de a kétezres években megtorpant szuburbanizációs boom – amelynek során a város belső területein élők egy része az elővárosokba, illetve város környéki településekre költözik – újabb lendületet kaphat. Ugyanakkor a városlakók is igyekeznek szabadtéri rekreációs lehetőségekhez jutni, látványos bizonyítékot szolgáltatnak erre a hétvégenként zsúfolásig megtelt város környéki erdők, parkok és vidéki kirándulóhelyek.

– Valószínű, hogy a jövőben egyre kevesebben járnak majd be a központokba dolgozni, de ez nem feltétlenül az irodaházak funkcióinak drámai csökkenését, inkább térbeli átrendeződésüket jelenti. A hatékony közös munkavégzésre ezután is szükség lesz, a kevesebb alkalmazottal működő irodákat pedig alkalmasabbá lehet tenni a társadalmi távolságtartásra. Elképzelhető, hogy a fenntarthatóság jegyében a cégek egyetlen központi irodaépülete helyett több kisebb irodacentrum jön majd létre, ahová a munkavállalók kevesebb ingázással, esetleg kerékpárral vagy akár gyalog is eljuthatnak. Budapesten a belvárosi, a dél-budai vagy az angyalföldi irodaház-folyosót kiegészítve meghonosodhat egy policentrikusabb kínálat a lakóhelyhez karnyújtásnyira eső megosztott közösségi irodákkal a tágabb várostérségben. A több központú, emberléptékű várostervezés végső soron enyhíthet a túlzott főváros-centrikusságon is. Az ehhez szükséges szemléletet beépítik a jövő szakembereinek oktatásába is a Corvinuson most elindult első hazai gazdaságtudományi alapú urbanisztikai képzésen.

Tovább árnyalja a képet Balla Ákos ingatlanpiaci szakértő, az Etikus Ingatlanos mozgalom tagja. A szakértő szerint a fővárosi irodaházak üresedése a korábbi rekordalacsony hat százalékról tíz fölé növekedett a Covid-járvány tavaszi megjelenése óta, miközben az átlagos bérleti díjak is csökkentek, így sok iroda-bérbeadó került nehéz helyzetbe a kettős negatív hatás miatt.

– Viszonylag lassú, de jelentős változásnak lehetünk tanúi. Az irodapiaci szektor ugyanis nem mindig képes azonnal reagálni a megváltozott körülményekre, egyrészt mert az üzleti partnerek a bérleti szerződéseket jellemzően három évre kötik, másrészt mert a már megkezdett és éveken át tartó építkezéseket nem célszerű hirtelen leállítani. A piacon azok a szolgáltatók maradnak meg és lesznek sikeresek, amelyek képesek minél több egyéni igényt kielégíteni. A megrendelők ma már nemcsak a kényelmet, hanem a tiszta, érintésmentes környezetet és a tágas irodákat is nélkülözhetetlennek tartják, csakúgy mint az adott épület könnyű megközelíthetőségét. A 30-40 éves, elavult irodaházak tapasztalataink szerint már nem tudnak versenyképesek maradni, a minőségi beruházás és modernizálás elengedhetetlen – teszi hozzá Balla Ákos.

Az ingatlanpiaci szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, a személyes munkatársi kapcsolattartásra dolgozói igény van, a közösségi eseményeknek, konferenciáknak, képzéseknek helyszínt adó, elektronikusan jól felszerelt irodaházak a jövőben is nélkülözhetetlenek lesznek, szerinte ugyanis a kizárólag otthon végzett munka elidegeníti az embereket.

Uralni a saját életünket

– Hogy milyen mértékben viseli meg a közérzetünket a bezártság és az otthon végzett munka, nagymértékben egyéni alkalmazkodási képességünktől függ – állítja Sári Róza életmód-tanácsadó és terapeuta.

A szakember Aaron Antonovsky XX. századi orvos-szociológust idézi, aki azt vizsgálta, miként lehetséges, hogy hasonló életkörülmények között élő és ugyanolyan traumákat elszenvedő emberek közül egyesek megbetegszenek, míg mások egészségesek maradnak. A tudós úgy vélte, a válasz az egyén megküzdő képességében rejlik.

– A megoldásközpontú gondolkodás fejleszthető, rajtunk múlik, hogyan reagálunk a minkét érő kihívásokra. Úgy vélem, a gyermeknevelés napjainkban sajnos nélkülözi a megküzdésre tanítást, a túlzott kényeztetés és az erőpróbák folytonos elkerülése később mentális összeomláshoz vezethet. Mindez nagyon veszélyes az Y és Z generációba tartozóknál, ahol az idősebbekkel ellentétben kevésbé alakult ki az értékorientált gondolkodás, ez pedig megnehezítheti az egyéni válságkezelést. A problémákon leginkább úgy tudunk úrrá lenni, ha azt vizsgáljuk, hogyan fordíthatjuk előnyünkre a megpróbáltatásokat. Ügyes munkaszervezéssel, önszabályozással a home office például remek lehetőségeket kínál arra, hogy a saját bioritmusunk szerint végezzük a feladatainkat a főnökünk folyamatos kontrollja és esetleges munkahelyi konfliktusok nélkül: home office-ban elkészíthetjük például az ebédet, de két tárgyalás között akár elmehetünk sportolni is. Mindez persze nem azt jelenti, hogy teljesen elhanyagolnánk a kapcsolatainkat, hiszen a személyesen vagy webes felületeken igénybe vehető munkahelyi szociális hálóra mindenkinek szüksége van – mondja a szakértő.

Majd hozzáteszi, jó iránynak tartja a kormányrendeletet, amely lehetőséget kínál a munkaadóknak, hogy hozzájáruljanak a távmunka rezsiköltségeihez.

A Konnektív Felnőttképző Kft. vezetője azt is elmeséli, cégük már a járvány megjelenése előtt áttért a – határon túli magyar érdeklődőket is bekapcsolni képes – távoktatásra, így a digitális munkavégzés nem érte felkészületlenül őket. Ugyanakkor elismeri, hogy a gyakorlati foglalkozások és a vizsgák ideiglenes elhalasztása vállalkozásukat is újratervezésre késztette.

Ahogy Sári Róza fogalmaz, jelenleg a tananyagfejlesztés mellett a teljes újranyitásra készülnek, addig pedig maguk is éles helyzetekben gyakorolják Antonovsky elméletét az alkalmazkodás fontosságáról és arról, hogyan lehet embert próbáló körülmények között is nyertesnek lenni.