Fotó: University of Edinburgh/PA
Hirdetés

A kutatók tájékoztatása szerint mintegy 50 lábnyomot találtak különböző útvonalakon két helyszínen, amelyek egymástól néhány száz méterre fekszenek a Hebridák egyik szigetén, Skócia északnyugati partjai közelében.

A nyomok a jura időszak középső periódusából származnak. Azért is nagyon értékesek, mivel ebből a korból kevés fosszilis lábnyom maradt fenn. Az őslények lábnyomai az egykor sáros talajba nyomódtak bele egy sós vizű lagúna peremén.

„A nyomok egy sima sziklás felszínen találhatók a tengerparton, csupán apálykor kerülnek szárazra. Az ár naponta átvonul rajtuk oda és vissza” – mondta el Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem paleontológusa.

A három dinoszaurusz közül, amelyek nyomait elkülönítették, az egyik a theropodákhoz tartozó, dzsip nagyságú, háromujjú, éles karmú, két lábon járó húsevő dinoszaurusz volt. Egy nagyobb dinoszaurusz feltehetően egy növényevő ornithopoda vagy egy nagy testű theropoda háromujjú lábnyomait szintén azonosították a nyomok között. A legizgalmasabb nyomot azonban egy négy lábon járó növényevő sztegoszaurusz hagyta.

Ezek a nyomok a sztegoszauruszok legkorábbi bizonyítékai közé tartoznak a felfedezésről a Plos One tudományos portálon megjelent cikkben beszámoló Paige dePolo doktorandusz, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint.

A sztegoszaurusz akkora lehetett, mint egy tehén, ami a neméhez képest elég kicsi. Elképzelhető az is, hogy egy korai kisebb faj példánya, vagy egy nagyobb faj fiatal egyede hagyta a nyomokat – mondta el a kutatócsoportot vezető Brusatte.

A Sky-sziget, ahol korábban hatalmas növényevő dinoszauruszok lábnyomait is felfedezték már, izgalmas ablakot nyit a jura időszaki dinoszaurusz-evolúcióra – hangsúlyozta Brusatte.