Eddig ismeretlen anyagot mutattak ki
Oroszország déli részén bukkantak rá aranyásók arra a meteoritra, amelyből kutatók egy eddig ismeretlen ásványt azonosítottak.Oroszország déli részén bukkantak rá aranyásók arra a meteoritra, amelyből kutatók egy eddig ismeretlen ásványt azonosítottak. Az új anyagot uakititnek nevezték el.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A V. Sz. Szobolev Föld- és Ásványtani Intézet munkatársai nemrégiben számoltak be arról, hogy eddig ásványt mutattak ki az úgynevezett uakiti meteoritban. Az új anyagot uakititnek nevezték el. A vizsgálatok során kiderült, hogy az űrbeli kőzet több mint 98 százaléka kamacit. Ez az ötvözet vasból, illetve 5-10 százalékban nikkelből épül fel, és csak meteoritokban fordul elő. A kőzet 1-2 százalékát olyan ásványok adják, amelyek szinte csak az űrben találhatók meg. A vizsgálat azt is felfedte, hogy az uakiti meteorit mintegy 1000 Celsius-fokos forróságban jött létre.
A szakértők a kőzet tanulmányozása során fedezték fel az uakititet. Az új ásvány rendkívül apró, legfeljebb 5 makrométeres szemcsékben fordul elő, kis mérete miatt pedig a kutatók nem tudták felmérni minden fizikai tulajdonságát. Azt ugyanakkor sikerült kideríteniük, hogy az ásvány szerkezete két másik űrbéli anyag, a karlsbergit és az osbornit felépítésére hasonlít. Az efféle anyagok rendkívül kemények.
Több hírportál is úgy számolt be az új anyagról, hogy keményebb, mint a gyémánt, az igazság azonban az, hogy egyelőre közvetlen módon nem mérték fel az anyag keménységét. Az apró szemcsék miatt ugyanis erre nem volt lehetőség, a kutatók ezért egy hasonló anyag, a vanádium-nitrid felhasználásával adtak becslést – magyarázta Viktor Sarigyin, a V. Sz. Szobolev Föld- és Ásványtani Intézet munkatársa.
A kutatók úgy vélik, hogy az uakiti 9-10 pontos lehet a Mohs-féle keménységi skálán. A skála legerősebb anyaga a 10 pontos gyémánt, a 9-es és 10-es értékek között azonban igen komoly eltérések akadnak. Sarigyin szerint az egyetlen anyag, amely keménységben megközelíti a gyémántot, a szintén magas hőmérsékleten keletkező bór-nitrid.