Egy elfeledett kódex, amely átírta Európa történelmét
A könyv, ami a jogállamot megalapozta.
A 11–12. század fordulóján Európában döbbenetes felfedezés történt: előkerültek olyan ókori kéziratok, amelyeket évszázadokon át senki sem látott. Ezek nem csupán régiségek voltak – hanem a nyugati jogrendszer forrásai. A mű neve: Corpus Iuris Civilis. A római jog Justinianus császár által összeállított gyűjteménye, amely évszázadokkal később alapjaiban formálta át az európai gondolkodást az államról, a törvényről és a hatalomról.
Egy elfeledett birodalmi törvénykönyv visszatér
A Corpus Iuris Civilis a 6. században született, I. Justinianus bizánci császár megrendelésére. Célja az volt, hogy egységesítse a római birodalom során felgyűlt, gyakran ellentmondásos joganyagokat. A mű végül túlélt minden császárt – és évszázadokra eltűnt a nyugati világ szeme elől.
A Nyugat-Római Birodalom bukása után a római jog elvesztette vezető szerepét. A középkor elején a helyi szokásjog, az egyház előírásai és a személyes hűség váltak meghatározóvá. Bár a római jog maradványai tovább éltek, rendszerként feledésbe merült.
Egészen addig, amíg a 11. század végén Itáliában, főként Bolognában újra elő nem került néhány másolat.
Jogtudósok, akik újra felfedezték a törvényt
A kéziratok nem csupán töredékek voltak: egy összefüggő, logikusan szerkesztett jogrendszer tárult fel belőlük. Az akkori jogtudósok azonnal felismerték a benne rejlő erőt: a tulajdon, a szerződések, az államhatalom és az igazságszolgáltatás szabályozását.
A Corpus Iuris Civilis hamar tanulmányozás tárgyává vált. Nemcsak olvasták, hanem értelmezték is. Kommentárokat, jegyzeteket, magyarázatokat írtak hozzá, és ezek révén megszületett a jog egységes, tudományos nyelve. A törvény többé nem csak szokás vagy királyi akarat volt – hanem racionálisan felépített rendszer.
Hatalom és jog új fénytörésben
Az ókori szöveg egyik legforradalmibb hatása az volt, hogy átformálta az uralkodói hatalomról alkotott képet. A római jog világosan különbséget tett magánjog és közjog között. Meghatározta az állami hatalom kereteit. Az uralkodó többé nem csupán katona vagy földbirtokos volt – hanem a jog őre, és maga is alávetettje annak.
Ez az új gondolkodásmód hozzájárult a középkori állam fejlődéséhez: megszületett az egységes közigazgatás, az írott törvény, a hivatalnoki réteg – a modern államiság alapjai.
Egyetlen könyv, amely átformálta Európát
A Corpus Iuris Civilis hatása messze túlnyúlt a középkoron. A kontinentális Európa jogrendszerei – például a francia, német, olasz vagy spanyol jog – mélyen beépítették a római jog alapelveit.
Az olyan eszmék, mint a jogegyenlőség, a törvény előtti egyenlőség, a törvényesség elve, mind ebből az újrafelfedezett hagyományból sarjadtak ki.
Egy könyv, amely nemcsak a jogot változtatta meg – hanem átalakította Európa politikai gondolkodását is. Ma, amikor a jogállamiság újra és újra kérdésessé válik, érdemes emlékezni: az alapokat egy 1500 évvel ezelőtti mű rakta le – és néhány bátor tudós hozta vissza a feledésből.
A cikk alapjául a Múlt-kor.hu 2025. december 16-án megjelent írása szolgált, mely az ókori római jog újjászületését mutatja be a középkorban.
