Egyre több a kérdőjel a közeledő, gigantikus üstökös körül
Az utóbbi hetekben ismét nagy figyelmet kapott a csillagászok körében a 3I/ATLAS nevű csillagközi objektum, amely jelenleg a Naprendszeren halad át. A The Debrief beszámolója szerint egy frissen közzétett nemzetközi kutatás „rendkívül rejtélyesnek” nevezte azt a felfedezést, miszerint a gázcsóvában szokatlanul nagy mennyiségben található nikkel és vas, ezek aránya pedig teljesen eltér attól, amit a tudósok eddig más üstökösöknél tapasztaltak.
A a világ egyik legnagyobb, Chilében található csillagászati távcső-rendszere (VLT) egyik műszerével végzett megfigyelések eredményei meglepték a kutatókat, hiszen a bolygóközi üstökösök normális körülmények között túlságosan hidegek ahhoz, hogy a nikkelt és a vasat tartalmazó ásványi anyagok közvetlenül gáz halmazállapotba tudjanak kerülni. Az eddig ismert jelenségeknél ilyen arányban fémek jelenléte nem fordult elő. Bár a 2019-ben felfedezett Borisov-üstökösnél, illetve egyes, a Naprendszeren belüli üstökösöknél is észleltek nikkel- és vasszerű nyomokat, a most mért nikkel–vas arány szokatlanul magasnak bizonyult.
A vizsgálatok során hat különböző időszakban figyelték meg a 3I/ATLAS-t, amikor az objektum 3,14 és 2,14 csillagászati egység közötti távolságban haladt el a Naptól. A nikkel minden esetben kimutatható volt, a vas azonban csak akkor jelent meg, amikor a távolság 2,64 csillagászati egység alá csökkent. Ez alapján a tudósok arra jutottak, hogy a csillagközi látogató szokatlanul nagy mennyiségű nikkelatomot bocsát ki, ami egyedivé teszi más üstökösökhöz képest.
A tanulmány szerzői úgy fogalmaztak, hogy „azokon a hőmérsékleteken, amelyeken az üstökösöket megfigyeljük, túl hideg van ahhoz, hogy a nikkelt és vasat tartalmazó ásványi szemcsék gázállapotba kerüljenek”. Ezért a mostani jelenség különösen nehezen magyarázható.
A csillagászok további részleteket remélnek kideríteni, amikor a 3I/ATLAS elhalad a Mars mellett, mindössze 29 millió kilométerre a bolygótól. Ebben az időszakban a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondája, valamint az Európai Űrügynökség Mars Express és ExoMars Trace Gas Orbiter küldetései is megfigyeléseket végeznek majd. Az MRO nagy felbontású HiRISE kamerája akár 30 kilométeres pontosságú felvételeket is készíthet, így sokkal pontosabb képet adhat a mag méretéről és szerkezetéről.
A Hubble Űrteleszkóp korábban, július végén már készített felvételeket, amikor az objektum 570 millió kilométerre járt a Földtől, most azonban ennél sokkal közelebbről lesz lehetőség vizsgálni.
Az első eredmények alapján a 3I/ATLAS átmérője közel öt kilométer, vagyis nagyobb, mint Manhattan.
Ez hatalmas méretbeli különbséget jelent a korábban ismert két csillagközi látogatóhoz, a Borisov-üstököshöz és az ’Oumuamua nevű objektumhoz képest. Tömegét a szakértők 33 milliárd tonnára becsülik.
A jelenség sokakat találgatásra késztet. Avi Loeb elméleti fizikus úgy nyilatkozott a The Debriefnek, hogy a nikkel vas nélküli jelenléte ipari körülmények között, mesterséges úton előállított ötvözetekre jellemző. Saját publikációjában azt írta:
„A 3I/ATLAS szokatlanul magas nikkel-kibocsátási aránya és a kiugró nikkel–vas arány olyan különlegessé teszi az objektumot, amelyhez sem a Naprendszer üstökösei, sem a Borisov-üstökös nem hasonlítható”.
A következő napokban tehát újabb, minden eddiginél pontosabb adatok várhatók a 3I/ATLAS-ról. A tudományos világ azonban már most biztos abban, hogy ez a csillagközi utazó tovább növeli zoknak a rejtélyeknek a számát, amelyek megértésére a jövőben is választ kell találni.
