Együtt élni a koronavírussal

– Az elmúlt hetekben több európai országban nőtt az esetszám, ami az omikron BA.2 alvariánsához köthető. Ausztriában a márciusi csúcs több esetet hozott, mint az előző, amely januárban tetőzött. Németországban emelkednek a számok, Szlovéniában zajlik a hatodik hullám. Mindez arra utal, hogy a járvány még mindig nem vált kiszámíthatóvá számunkra. Ehhez kell hát alkalmazkodnunk. Jó hír viszont, hogy az ismereteink bővültek, és minden eszközünk adott az olyan védekezéshez, ami nem zavarja meg az élet normális folyását. Ehhez persze a lakosság tudatos hozzáállására is szükség van – vázolja fel a helyzetet a Demokratának Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa.

A szakember szerint a koronavírus még messze van attól, hogy szezonális fertőzésként kezelhessük, ahhoz ugyanis előbb stabilizálódnia kellene. Jelen pillanatban azonban még mindig világjárvány zajlik, ami hat a vírus fejlődésére. A különböző populációk immunizáltsága eltér földrajzi régiónként, korcsoportonként és számos más tényező tekintetében is, akárcsak a korlátozások mértéke az egyes országokban, ezért a járvány kiszámíthatatlan.

– Az egyik országban kérnek maszkot, a másikban nem kérnek, különböző a fékezőerő és a védelem – így Kemenesi Gábor. – Továbbra is működnek a vírus evolúcióját befolyásoló különleges körülmények és hatások, mint azok az esetek, amikor egy betegben a hónapokig tartó fertőzés számos mutációt halmozhat fel, vagy azok az állatok, amelyek fogékonyak a vírusra és vissza is tudnak minket fertőzni. Eközben továbbra is képződhetnek a vírus genomszakaszainak kombinálódása révén új mutációk, és a kontrollálatlan terjedés is hatással van a fejlődésére.

Mindez azt jelenti, hogy egyelőre még nem állt fel olyan egyensúlyi rendszer, mint annak a kétszáz felső légúti vírusnak az esetében, amelyekkel minden ősszel meg tavasszal találkozunk. Nem tudjuk kiszámítani, hogy mikor és milyen intenzitással várható a járvány, mert a vírus még túl sok hatásnak van kitéve. Amit tudunk, hogy érdemes immunizáltan, felkészülve várni a folytatást, különösen azért is, mert Magyarország védekezése kifejezetten oltásközpontú. A szakember szerint a fél-egy évvel ezelőtti második oltás már nem segít, ma már nem két, hanem három ad alapimmunitást, azaz véd a betegség súlyos lefolyásától. Ez a legújabb, BA.2 variánsra is igaz.

Sokan még mindig kételkednek az oltások hatásosságában. Pedig a legfrissebb amerikai statisztikák alapján a Covid–19 miatti halálozás 21-szer gyakrabban következik be vakcináció nélkül, mint három oltással. De még a megfertőződés is három és félszer gyakoribb az oltatlanok körében. Magyarországon még kifejezetten alacsony a háromszor oltottak aránya, így a vírusnak van tere a terjedésre.

– Talán emlékszünk még a tavalyi évre, amikor a világsajtó felkapta a hírt, miszerint a vakcinák hatástalanok, mert Gibraltáron kimagaslóan magas az átoltottság, mégis nőnek az esetszámok. A statisztikák azonban szépen mutatják, hogy a vakcinák nem védenek ugyan meg teljes mértékben a megfertőződéstől, de kiválóan védenek a halálozástól és a súlyos betegségtől. A megfelelő átoltottsággal kihúzható a járvány méregfoga, vagyis megelőzhető a kórházak túlterhelése, így megőrizhető a társadalom normál működése is. Amióta vannak oltások, már nem a fertőzések száma a legfontosabb mérőszám a döntéshozatali mechanizmusokban, hanem az intenzív osztályos kezeléseké – szögezi le a virológus.

Gibraltáron jelenleg az emberek 98 százaléka részesült harmadik dózisban. A mellékelt grafika jól szemlélteti, mit is jelent ez a gyakorlatban.

A negyedik oltással kapcsolatban három izraeli vizsgálatról számol be Kemenesi Gábor, amelyeket az egészségügyi dolgozók és a 60 év feletti korosztály körében folytattak le. Az előbbiek esetében az átlagpopulációnál magasabb a vírusnak való kitettség, náluk csupán mérsékelt védettséget hozott a negyedik dózis a tünetekkel járó megfertőződéssel szemben. A 60 év felettiek körében a három dózishoz képest viszont négyszeres növekedést mutatott a súlyos megbetegedés elleni védelem szintje, továbbá a halálozást tekintve 78 százalékos csökkenést hozott a négy dózis a háromhoz képest. A negyedik dózis biztonságos voltát mindhárom tanulmány alátámasztotta.

Az idős és krónikus betegeknek egyre több ország javasolja a negyedik oltás beadatását, ha több mint négy hónap telt el a harmadik után. Arra van szükség, hogy e csoportok védettsége folyamatosan magas szinten legyen, minden eshetőségre felkészülve. A fiatalabbak tekintetében egyelőre nincs elég adat azzal kapcsolatban, mekkora jelentősége van a negyedik dózisnak.

A szakember figyelmeztet arra, hogy most már sok adatunk van a long Coviddal kapcsolatban is. Azt már tudjuk, hogy a vírus diabetogén, azaz a cukorbetegség bizonyos formáját idézi elő a betegségen átesettek egy részében. Egy friss, a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány szerint ráadásul nő a kockázat a betegség súlyosságával. A keringési rendszerre gyakorolt hatásról is számos adatot ismerünk már: egy másik, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint a megbetegedésen átesettek körében a stroke megjelenése 52 százalékkal nőtt, a szívroham gyakorisága pedig 72 százalékkal. A leginkább az aggasztó, hogy ezt 65 év alatti, krónikus megbetegedésben nem szenvedő egyének körében vizsgálták.

Egyelőre még nincs szó a hatodik hullámról a hazai koronavírus-járványban, a fertőzöttek száma most azon a szinten stagnál, ahol közvetlenül az omikron vírusvariáns okozta ötödik járványhullám előtt tartózkodott. De vannak megyék, ahol emelkednek a számok, míg máshol csökkennek, valójában ezért van kiegyenlítődés.

– Nyilván mindenki a jövőre kíváncsi, de most senki sem tudja felelősséggel megmondani, mi vár ránk rövid vagy hosszú távon. A nyári időszak hozhat enyhülést, ha szerencsések vagyunk, és egyéb hatás, például egy új variáns megjelenése nem szól bele – biztat Kemenesi Gábor. – De már tapasztaltuk, hogy amíg talál fogékony populációt, és van tere a terjedésnek, még jó időben is meg tud indulni. Hurráoptimizmusra még nincs okunk, a vírus még bármilyen formáját mutathatja, a tendencia ugyanakkor az, hogy a szezonalitás és a kiszámíthatóság irányába tart. Csak ez nagyon lassú folyamat, akár évekig is elhúzódhat. Legyünk óvatosak és tudatosak.

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója nemrégiben fejtette ki egy nyilvános online konferencián, hogy készen kell állni a hatodik hullámra, továbbá arra, hogy 4-6 havonta kialakul egy új variáns. De ehhez minden a kezünkben van: „A következő hullám akkora lesz, amit mi a védekezésünkkel és a populációs immunitásunkkal engedünk.”