Együtt élni a koronavírussal

– A nyájimmunitást Magyarországon akkor tudnánk elérni, ha emberek tízezreinek életét áldoznánk fel – szögezi le Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem emeritus virológus professzora. – A járvány terjedését valójában 89 százalékos átfertőzöttség tudná leállítani. A jelenlegi szint mellett egy lakos két-három másiknak tudná átadni a fertőzést, ha nem szorítanánk le a terjedést korlátozásokkal. Ha egy társadalom ötven százaléka fertőzött, akkor egy ember másfél másikat tud megfertőzni, így körülbelül egyenletes szintre áll be a járvány. 89 százaléknál azonban az illetőnek már kifejezetten keresnie kellene valakit, aki még nem esett át a betegségen, tehát akkor a reprodukciós ráta a nullához közelít. A kanyarónál is pontosan tudjuk, hogy 89 százalékos átoltottság fölött megáll a fertőzés; ha ez alá megy valahol, ott a kanyaró felüti a fejét. Ha tehát a fertőzöttek magas számával szeretnénk a nyájimmunitáshoz eljutni, Magyarországon nyolcmillió személynek kellene megfertőződnie, és ez egy-két százalékos halálozási rátával 80-160 ezer ember halálát jelentené. Az sem járható út, hogy az idősek és krónikus betegek karanténban, biztonságban maradjanak, amíg a fiatalabbak átfertőződnek, hiszen Magyarországon a 65 év felettiek aránya 19 százalék, és ehhez hozzá kell adni az őket gondozókat, továbbá a krónikus betegeket és azok ápolóit. Vagyis ezzel a megoldással nem tudjuk őket megvédeni.

Volt, nincs

A másik probléma, ami időről időre felüti a fejét, miszerint újra pozitívak a vírusra olyan emberek, akik korábban már elvileg átestek a fertőzésen, és negatív lett a vírus jelenlétét kimutató tesztjük. Legutóbb Dél-Koreában számoltak be 141 ilyen esetről.

– Ennek bőven lehet oka a tesztelés hibája is, ugyanakkor az is valószínű, hogy akin könnyen átmegy a vírus, kevés tünettel, annak kevesebb ellenanyagot termel a szervezete, és idővel újra megfertőződhet, ezzel együtt pedig újra fertőzhet. Ezért sem alakulhat ki nyájimmunitás a fertőzéssel, mert az emberek többségének szervezetében alig képződik ellenanyag – mondja Duda Ernő.

Jó példa erre a koronavírusnak a csak náthát okozó verziója: többször is náthásak lehetünk életünk során vagy akár rövidebb időn belül, mert az ellene termelt antitest hamar kiürül a szervezetünkből, hiszen az immunrendszerünk úgy ítéli meg, ez nem veszélyes betegség. Viszont olyasvalakinek, aki tüdőgyulladással vészeli át a koronavírust, annak az immunrendszere várhatóan sok antitestet termel, amelyeket majd később is ki lehet mutatni. Persze kérdés, hogy ha ilyen hamar távozik valakiből az antitest, mert gyengének ítéli a szervezete a vírust, akkor hogyan adhat egy védőoltás egy életen át védettséget, miközben a vakcina csak legyengített vagy éppenséggel nem is élő vírust tartalmaz? A válasz egy adjuvánsban, vagyis hatásnövelő alkotóelemben rejlik, amit hozzáadnak az oltóanyaghoz, és aminek révén az immunrendszer nagyon veszélyesnek hiszi a gyenge kórokozót.

Mára több ország is vizsgálja a lakosság átfertőzöttségét. Például az amerikai Stanfordi Egyetem 3330 felnőtt és gyermek antitestvizsgálata alapján úgy számol, hogy a Szilícium-völgyben a fertőzöttek valós száma a hivatalos adatoknak az 50-85-szöröse lehet. Németországban Heinsberg körzete az egyik gócpont, ott a reprezentatív 500-as mintán belül az emberek 14 százalékában találtak specifikus ellenanyagot, ami szintén a több tízszerese a regisztrált fertőzötteknek.

Ugyanakkor az ilyen tesztek hatékonysága egyelőre kérdéses, ugyanis mind fals negatív, mind fals pozitív eredményt is tudnak adni. Előbbit azért, mert az illető szervezetében kevés antitest termelődött, az utóbbit pedig mert adott esetben egy korábbi nátha-koronavírusra adott antitestet jelez ki a teszt, hiszen a kétféle vírus erős rokonságban áll egymással. Ugyanakkor a náthavírusok elleni antitest elég hamar eltűnik a vérből, tehát egy áprilisi teszt még kétes lehet, de egy júniusi pozitív teszt már inkább a kínai koronavírussal lehet összefüggésben. Viszont idővel egyre nagyobb precizitású tesztek készülnek majd, többek között Magyarországon is folyik ilyen fejlesztés.

Egyensúlyi játék

– Amit Kína tett, hihetetlen, le a kalappal előttük. Más kérdés, hogy csak egy antidemokratikus országban működhet ilyen fokú kontroll. Lehet, hogy valóságtól eltérőek a kínai hatóságok által közölt számok, de ez harmadlagos szempont ahhoz képest, hogy sikerült megállítaniuk a terjedést. Ezenfelül kevés olyan ország van a világon, ahol egy légúti tüneteket okozó járványt az influenza kellős közepén ilyen hamar felismernek és elkülönítenek, majd egy hónap múlva már előállnak a vírust kimutató teszttel, illetve a teljes DNS-szekvenciával. Az utóbbi azért fontos, mert azonnal neki lehetett állni a vakcina fejlesztésének. Az Egyesült Államokban fél éven át dühönghetett volna a járvány, mire rájöttek volna, hogy ez egy új vírus – így a professzor.

Azt is hozzáteszi: a vírus nem lehet mesterséges, mert azt látni lehetne az evolúcióján. Olyan ez, mint egy film: ha megvizsgáljuk, kockáról kockára látszik, ahogy például egy ember szalad és ugrik, minden mozdulata egymásból következik. Ha egy vírus mesterséges lenne, csak azt kockát látnánk, amikor éppen a magasban van az ugró, és az előzményeket nem, vagy csak kihagyásokkal.

De megpróbáljuk-e mi is teljesen leállítani a járványt, ahogy Kína tette?

– Véleményem szerint a gazdaság megsínylené, ha egészen nullára vinnénk le a görbét, hiszen Kínában is április elejéig tartottak a korlátozások, és ez nekünk még több időbe kerülne. Ehelyett meg kell próbálni szinten tartani, hogy ne terhelje meg túlságosan az egészségügyi rendszert, egyensúlyozva a gazdasági és egészségügyi érdekek között. Lényegében véve most egész Európa ezzel próbálkozik, hiszen tíz országban már csökkenő tendenciát mutatnak az új fertőzések, és most megpróbálnak lazítani a korlátozásokon. De ez nagy odafigyelést igénylő játék, hiszen az enyhítéssel megint felfelé fog tartani a görbe, vagyis ez azt jelentheti a jövőre nézve, hogy néha szorítunk a gyeplőn, néha engedünk, egészen a védőoltás kifejlesztéséig – véli Duda Ernő.

A szakember figyelmeztet: egészségügyi szempontból az sem elhanyagolható, ha az emberek nagyobb csoportja kerül mélyszegénységbe, illetve nagyobb arányú a munkanélküliség: ez szintén hoz magával egészségi problémákat, akár pszichiátriai betegségeket is, nem beszélve az öngyilkosságról.

Részleges karantén

Többen felvetették már, mi volna, ha az idősek és a krónikus betegek otthon és elzárva maradnának, miközben a fiatalok iskolába vagy dolgozni járnak. Így egyszerre védhetnénk a gazdaságot és a vírus által veszélyeztetetteket.

– Még akkor sem lehetne ezt kivitelezni, ha az idősek Budán laknának, a fiatalok pedig Pesten. Az ajánlásokat és korlátozásokat eleve jellemzően inkább egy tudatosabb és elhivatottabb réteg tartja be, nagyon sokan vannak, akik nem eléggé óvatosak, sok helyen együtt él három-négy generáció. Nem beszélve arról, hogy például a tanárok nagy része szintén idősebb; ki fogja megvédeni azt az oktatót, aki erős dohányos, vagy magas a vérnyomása, cukorbetegsége van? – teszi fel a kérdést a professzor.

Megoldják

Tehát csak a védőoltás segíthet. Csakhogy annak az engedélyeztetése két-három évbe is beletelik, hiszen nemcsak a mellékhatásokra kell fényt deríteni, hanem arra is, mennyire hatékony a vakcina. Utóbbi úgy derül ki, hogy beoltanak egy tesztcsoportot, azután vesznek egy kontrollcsoportot, ennek a tagjait nem oltják be, majd várnak akár egy évig is, figyelve, mennyire fertőződtek meg a vizsgálat résztvevői.

– A vizsgálatok lerövidítése érdekében etikátlan lenne szándékosan megfertőzni egészséges embereket egy potenciálisan halálos vírussal, nem beszélve arról, hogy mindkét csoportban különböző korú és nemű személyeknek kell lenniük, megfelelő összetételben, így időseknek is. Gondoljunk bele: a kontrollcsoportot nem oltjuk be, de megfertőzzük? Lehetetlen – állapítja meg Duda Ernő.

Ennek ellenére a kutató úgy látja, mind Kínában, mind az Egyesült Államokban kezdik felrúgni a szabályokat, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy már az év végére lesz oltás. Kínában például egy kutatóorvos beoltotta saját magát az általa fejlesztett vakcinával. Ilyet hivatalosan nem tehetne, de Amerikában is oltottak már be önkénteseket, ami normális menetben még elég korai lenne. Ott fel is vetették a kérdést, hogy melyik etikusabb: ha feláldoznak százezer embert, aki mindenképp meghal védőoltás nélkül, vagy csak kockáztatják százezer ember életét a vakcina engedélyeztetése érdekében.

Nyilvánvalóan mindenki versenyt fut az idővel, több mint hetven cég dolgozik gőzerővel a megoldáson, hiszen nemcsak életek forognak kockán, hanem igen nagy összegek is. Többmilliárdnyian kapnak majd ebből az oltásból, a befutó nagyon sok pénzre fog szert tenni.

– Még nem volt példa arra a történelemben, hogy már három hónappal egy fertőzés megjelenése után legyen leg­alább hat különféle elven működő vakcina. Ugyanakkor a WHO is megállapította, hogy az egészségügyet egyik leginkább fenyegető veszély az oltásellenes mozgalmakban rejlik. Ha tehát most egy kevéssé ellen­őrzött terméket dobunk a piacra, az olaj lesz a tűzre. Tudománypolitikai szempontból megengedhetetlennek tartom, hogy kapkodjunk, de ettől még kapkodni fogunk – állapítja meg Duda Ernő. Hozzáteszi, kíváncsi lesz, hányan oltatják be magukat majd az új koronavírus és ezek után az influenza ellen is, hiszen például Franciaországban a lakosok hatvan-hetven százaléka védőoltás-ellenes.

– Remélhetőleg lesz egy pozitív fordulat ebben a kérdéskörben. Mindig azt mesélem az egyetemen a diákoknak, hogy a fekete himlő 350 millió embert ölt meg, és öt repülőgép árának megfelelő összegért cserébe szabadult meg tőle az emberiség. Ennyibe került mindenkit beoltani, és eltűnt a Föld színéről. A legolcsóbb és leghatékonyabb ellenszer az egészségügyben a védőoltás – szögezi le.

A kilátások

Jakab Ferenc professzor a pécsi Szent­ágothai János Kutatóközpont virológiai csoportjának, Közép- és Kelet-Európa egyetlen 4-es biológiai biztonsági szintű, tisztán kutatással foglalkozó laboratóriumának vezetője, egyben ő irányítja a Koronavírus-kutató Akciócsoportot is.

– Úgy tűnik, sikerült Magyarországon ellaposítani a görbét, a számok nem növekednek annyira intenzíven, mint ahogy más európai országban látjuk. Jelen pillanatban nem tudni, a járvány hogyan fog lecsengeni Európában és a világon. Lehet, hogy elcsendesül és nem tér vissza, de az is lehet, hogy ősszel újra itt lesz. Arra is van esély, hogy kitartson, és ilyen körülmények között fogunk élni az oltásig, mert amikor engedünk, mindig újra fellángol majd. Arra azért talán lehet számítani, hogy nyáron egy kicsit lassul, mert ha a meleg nem is pusztít el egy légúti fertőzést, azért a terjedését talán lassítja. Én arra szavazok, hogy le fog csendesülni a nyár folyamán, és a következő légútivírus-szezonban tér vissza, szezonálissá válva. De ez igazából csak tipp – így látja a helyzetet Jakab Ferenc.

A nyájimmunitásnak azért sem ad esélyt, mert Olaszországban elszabadult a járvány, és nagyvonalúan számolva, ha százszor több a valódi fertőzött, mint a hivatalos, akkor is csak a lakosság húsz százaléka kapta el a vírust, ami a 65 millióból 13 millió főt jelent. Ha szabadjára engednénk a járványt, az egyrészt óriási teher lenne az egészségügynek, másrészt még akkor is sok időbe telne, míg végigmegy rajtunk.

– Nem lehet a végtelenségig érvényben tartani a szigorító intézkedéseket, ugyanakkor nem térhetünk vissza teljesen a korábbi életünkhöz sem. Bizonyos mértékben óvatosnak kell maradnunk az oltás kifejlesztéséig – mondja a virológus. Az is lehet egyfajta megoldás, hogy ha valakiben az ellenanyag magas szinten kimutatható, az szabadon mozoghasson, dolgozhasson. De bárhogy alakul is, az életünk már sem így, sem úgy nem lesz ugyanolyan, mint eddig volt.